Az EU üdvözli a ritka földfémek kínai korlátozásával kapcsolatos előrelépést, de ragaszkodik a kereskedelem egyensúlyának helyreállításához

Kína április elején vezetett be export-korlátozást ritka földfémeire. Az Európai Bizottság akkori állásfoglalása szerint a pekingi intézkedések indokolatlanok voltak és a globális piac torzítására irányultak, különös tekintettel arra, hogy Kína szinte monopóliummal rendelkezik a stratégiai nyersanyagok területén – írja az Euronews.

A szigorú korlátozások súlyosan érintették a védelmi, az energia- és az autóipar számára elengedhetetlenül szükséges hét ritka földfém-elem globális kínálatát.

A Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján, az antimon és a germánium exportja júniusban 88, illetve 95 százalékkal volt alacsonyabb, mint januárban. A ritka földfémekhez hasonlóan, Kína mindkét elem esetében messze a legnagyobb termelőnek és feldolgozónak számít.

Az antimont például lőszerben, infravörös célkövető rakétákban, atomfegyverekben és éjjellátó készülékekben, valamint akkumulátorokban és fotovoltaikus berendezésekben használják.

Kína 2023-ban és 2024-ben vette fel a két nyersanyagot az exportellenőrzési listára, majd Washington chipkereskedelmi korlátozásaira adott válaszként tavaly betiltotta ezek exportját az Egyesült Államokba. A ritka földfémeket tavaly áprilisban vette fel Kína az exportellenőrzési listára az Egyesült Államokkal folytatott vámvitája miatt, ami az exportmennyiségek visszaeséséhez vezetett. Emiatt mind az Egyesült Államokban, mind Európában egyes autógyártók néhány gyártósor leállítására kényszerültek.

A Washington és Peking között létrejött megállapodás után a ritka földfémek exportja júniusban ismét jelentősen növekedett, a germánium és az antimon szállításai viszont a történelem egyik legalacsonyabb szintjére estek vissza.

„Ezek az exportkorlátozások jelentős terhet róttak egyes európai vállalatokra" – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki, egynapos pekingi csúcstalálkozó végén. „Ahhoz, hogy megőrizzük a kereskedelmi kapcsolatainkba vetett bizalmat, szükségünk van a kritikus nyersanyagok megbízható és biztonságos szállítására Kínából" – tette hozzá.

Von der Leyen üdvözölte Kína erőfeszítéseit a ritka földfémek kiviteli engedélyezésének felgyorsítására, valamint dicsérte, hogy Peking egy új rendszert vezet be az ellátási lánc akadályainak és késedelmeinek felszámolására.

„Megállapodtunk egy korszerűsített exportellátási mechanizmusról" – mondta. „Más szóval, ha előadódnak szűk keresztmetszetek, ez a rendszer azonnal ellenőrizni tudja a problémát, és meg is oldja azt."

Von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta: nagyobb előrelépésre van szükség az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatainak kiegyensúlyozásának terén, mivel a kereskedelmi mérleg tavaly több mint 300 milliárd eurós áruforgalmi deficitet mutatott. Ez a szám 2025-ben a kínai fogyasztók által generált visszafogott kereslet és a Donald Trump amerikai elnök által kivetett magas vámok miatt, még tovább nőhet.

„Ahogy a kínai vezetésnek is mondtuk, ahhoz, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös maradjon, kiegyensúlyozottabbá kell válnia" – szögezte le Von der Leyen. "Európa üdvözli a versenyt, de ennek tisztességesnek kell lennie".

A ritka földfémekre vonatkozó korlátozások mellett Von der Leyen két olyan területet emelt ki, ahol rövid távon „lehetséges és szükséges" az előrelépés.

Az első az EU régóta fennálló követelése, mégpedig az, hogy biztosítsanak nagyobb és szabadabb hozzáférést a kínai piachoz, hogy az megfeleljen annak a mértékű hozzáférésnek, amelyet a kínai cégek Európában élveznek.

A második az ipari túlkapacitás kérdése volt, amely azzal függ össze, hogy Peking az EU szerint pazarlóan használja a támogatásokat a hazai termelők fellendítésének érdekében, és a nemzetközi versenytársak kárára csökkenti mesterségesen a gyártott termékek árát.

A várakozásoknak megfelelően, az egynapos csúcstalálkozó nem hozott előrelépést ezeken a frontokon. Von der Leyen baljóslatúan megjegyezte, hogy ha Kína nem tesz engedményeket a túlkapacitás mérséklése érdekében, „az EU nehezen tudja fenntartani a nyitottság jelenlegi szintjét".

Mellette António Costa, az Európai Tanács elnöke is komoly aggodalmának adott hangot az EU és Kína közötti kereskedelem egyoldalú állapota miatt.

„A tisztességes és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolat lehetséges és közös célunk kell, hogy legyen" – mondta Costa, kiemelve, hogy a blokk kész „nyílt és konstruktív párbeszédet folytatni a közös megoldások megtalálása érdekében".

Az ukrajnai háború még okoz feszültséget az EU és Kína között

A kínai kormány által kiadott sajtóközlemények szerint a megbeszéléseken elhangzó, politikusok által mondott beszédek szövegei már jóval derűlátóbbak voltak, „új lehetőségeket és potenciált" ígértek az EU és Kína kapcsolataiban.

„Reméljük, hogy az EU nyitott marad a kereskedelmi és befektetési piacon, tartózkodik a korlátozó gazdasági és kereskedelmi eszközök alkalmazásától, és elősegíti az EU-ban befektető és működő kínai vállalkozások számára a megfelelő üzleti környezet kialakítását" – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón.

Egy másik téma, amelyben a két félnek nem sikerült előrelépnie, Oroszország Ukrajna elleni háborúja volt. Az EU többször is azzal vádolta Kínát, hogy „kulcsfontosságú segítőként" működik, mivel ő szállítja a Kremlnek a fegyvergyártáshoz szükséges alkatrészek 80 százalékát.

Peking tagadja a vádakat, miközben megerősítette „határok nélküli" partnerségét Moszkvával.

Von der Leyen sürgette Kínát, hogy befolyását kihasználva, kényszerítse Oroszországot egy ukrajnai tűzszünet elfogadására, amely régóta kitűzött célja a nyugati szövetségeseknek, és amelyet a sorozatos szankciók ellenére sem sikerült megvalósítaniuk.

„Az, hogy Kína miként viszonyul a jövőben Putyin háborújához, meghatározó tényező lesz a jövőbeni kapcsolataink szempontjából" – mondta a Bizottság elnöke.