Százmilliárdba fájhat az országnak a „zsebszerződéses” ügy
„Becslésem szerint rossz esetben ez akár 100 milliárd forintba is kerülhet majd nekünk” – írja blogjában Raskó György agrárközgazdász, -vállalkozó, volt mezőgazdasági államtitkár az EU bíróságának azon döntésére reagálva, mely szerint a 2013-as, a termőföld haszonélvezeti jogok megszüntetésével kapcsolatos szabályozás valójában tulajdontól való megfosztásnak minősül és ellentétes az EU Charta tulajdonhoz való jogra vonatkozó kötelezettségeivel.
Az uniós bírósági döntés elmarasztalta a magyar szabályozást, amelynek értelmében a Magyarországon lévő mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható és tartható fenn – magyarázza Raskó a blogjában, rámutatva: ez hátrányos helyzetbe elsősorban azokat a külföldi állampolgárságú nyugati (döntően osztrák) gazdákat hozta, akik 1994 és 2002 között magyar állampolgároktól hosszú távra földet béreltek, a bérleti díjat előre kifizették, cserében haszonélvezeti jogot jegyeztettek be az érintett területre a földhivatalokban.
A földhivatali bejegyzés ellenére az Orbán-kormány azt vélelmezte, hogy „a külföldiek haszonélvezeti szerződése eleve jogellenes és kivétel nélkül zsebszerződésnek minősül”. Nagyjából 6-10 ezer ilyen szerződésről van szó (kb. 100 ezer hektár termőterületre).
Az EB szerint a magyar állam nem is próbálkozott bizonyítási eljárással, ami teljesen szokatlan lépés egy EU tagállamtól, ilyenre nincs precedens. Egyben célzott arra, hogy politikai szándék állhatott a lépés mögött, konkrétan a külföldi állampolgárságú gazdák kiebrudalása Magyarországról még a földmoratórium lejárta előtt.
Raskó sem vitatja, hogy a külföldi gazdák („a kormány szavaival spekulánsok”) között lehettek olyanok, akik csak a földtörvény tiltó rendelkezéseit akarták trükkösen megkerülni, magyar ügyvédek és magánszemélyek bevonásával. Ám valószínűnek azt tartja, hogy nagy részük tényleg gazdálkodni akart a magyar határ közelében, hogy gépi eszközeit jobban tudja kihasználni, vagy egyszerűen csak növelje mezőgazdasági vállalkozása méretét. Az érintettek haszonélvezetét bejegyezték, s így jóhiszeműen gondolhatták, hogy lépésük legális, megfelel a magyar törvényeknek.
Ezek után bátran fejlesztettek a használatba vett területen (öntözés, gazdasági épületek nagyobb állatállomány, új traktor, stb.), bízva, hogy befektetéseik a távoli jövőben majd megtérülnek. „Ezt a lehetőséget a törvény egy csapásra elvette tőlük, és sokuk nagyot bukott a vállalkozáson önhibáján kívül” – szögezi le Raskó, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az EB kimondta: a magyar állam nekik köteles kártérítést fizetni, esetről esetre megállapítva annak összegét. „Erről hallani sem akar a kormány, de ha EU tagok kívánunk maradni, akkor szerintem fizetni kell. Kérdés, hogy mikor és mennyit?” – teszi fel a kérdést a szakértő, aki szerint akár a100 milliárd forintot is elérheti ez az összeg.
