Szegfalvi Zsolt: a lakhatási válság megoldása sokszor nem pénz, hanem elhatározás kérdése

Bemutatta a Lakhatási Koalíció a 2024-es választásokra készített, Önkormányzati Lakhatási Minimumot. Miért van szükség egyáltalán Magyarországon Lakhatási Koalícióra?

Folyamatosan arról beszélünk, hogy lakhatási válság van. A lakhatási szegénység különböző formái összességében mintegy 2-3 millió embert érintenek Magyarországon, ami komoly társadalmi problémát jelent. Mindenkinek van olyan ismerőse, akinek túl magasak az energiaárak, nem megfelelő minőségű lakásban él, esetleg nem biztos a lakhatása, vagy bizonytalanságokkal teli albérletbe kényszerül. A lakhatás önmaga nagyon sok olyan gazdasági, társadalmi, közösségi, akár családi területtel függ össze, ami a probléma nagyon komplex megoldását igényli. Egy szervezet viszont nem tudja kezelni ezt a helyzetet, ezért léptünk koalícióra.

Mely szervezetek döntöttek az együttműködés mellett?

A Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, az Utcajogász Egyesület, az Utcáról Lakásba! Egyesület, és a Városkutatás Kft. készítették el az Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagot, amit aláírt az Autonómia Alapítvány, az Önállóan Lakni-Közösségben Élni Egyesület, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Zöld Platform. Ez egy laza szakmai szövetség, amelynek létszáma ugyan változik az évek alatt, de a koalíció szakmai tudása nem egyszerűen összeadódik, hanem hatványozódik. Nagyon örülnénk, ha a civil összefogás mellett a döntéshozói szinteket is el tudnánk érni, mert, ha fel tudjuk hívni a figyelmet és ajánlani tudunk megoldásokat is, akkor az a döntéshozók munkáját is segítheti.

Először a 2018-as országgyűlési választások előtt dolgozták ki az úgynevezett Lakhatási 6x6-ot, felszólítva a választásokon induló pártok képviselőit, hogy kötelezzék el magukat a pontok mellett. Mennyire volt sikeres a felhívásuk?

2018-ban a sok szervezet összerakott az országgyűlési választásokra egy lakhatási problématérképet és megoldási javaslatokat is adott mellé. Az persze nem meglepő, hogy a kormánypárt akkor és azóta sem állt velünk szóba. Főleg ellenzéki pártokkal tudtunk egy asztalhoz ülni. Minthogy azonban azóta egyetlen ellenzéki párt sem került kormányra, a kétharmados kormánypárt döntéseibe sem tudnak érdemben beleszólni. Viszont most azt gondoljuk, hogy az önkormányzati választásokra készülve, a jelölteknek van nagyobb szerepük. Ők pedig választhatnak olyan fókuszterületeket, amikre a Lakhatási Minimum választ tud adni. 

Akkor most az önkormányzatok testületeit, illetve a polgármestereket, leendő városvezetőket szeretnék elérni?

A pártok is fontosak, de most sok független jelölt is indul az önkormányzati mandátumokért. A polgármesterek és a testületek mellett viszont a választópolgárok, a lakosság felé is nyitottunk. Hiszen, ha valaki azt gondolja, hogy az lakóhelyén tud mit kezdeni az általunk megfogalmazottakkal, lehet a náluk meglévő problémákat kezelni, akkor akár kinyomtathatja, kiragaszthatja a lakóterületén, vagy online eljuttathatja a választókerületében lévő jelölteknek a Lakhatási Minimumot, amivel a választások után is lehet foglalkozni. Felelős állampolgárként bárki elmondhatja, hogy eszerint hogyan lehet a lakhatási válságot csökkenteni ott, ahol él. 

Mit tartalmaz a Lakhatási Minimum?

Működési, szabályozási és beruházási csoportokba rendeztünk 21 pontot. Az első kettő olyan, amit egy önkormányzat kitűzhet magának, viszonylag kis anyagi befektetéssel jár, sokszor az önkormányzat büdzséjén belül megvalósítható. Ilyen például, hogy a munkatársaikat kiképezik, hogy hatékonyabban tudják az ügyeket intézni, az ügyfelekkel kommunikálni, vagy az önkormányzat által elkészített anyagok úgy legyenek megfogalmazva, hogy azt meg is értse az a célcsoport, amelynek szánják. Illetve olyan, a szociális területet érintő javaslatokat is tartalmaz, amelyek segítségével az önkormányzat maximálisan ki tudja használni a törvény adta lehetőségeit. A beruházási javaslatok azok, amelyekhez minden valószínűség szerint külső forrásokat is be kell vonni, de ehhez is adunk segítséget, ötleteket. Így például a saját bérlakásállomány fejlesztéséhez, s ahhoz is, hogy különböző olyan programokat valósítsanak meg, amikkel segítik akár a magánlakásban élők helyzetét, köztük a lakhatási támogatást, szegregáció megszüntetését célzó intézkedésekről is szó van a Lakhatási Minimumban. Emellett arra is próbáltunk figyelni, hogy más és más kérdésekre kell választ adni egy vidéki kistelepülésen vagy egy fővárosi kerületben lévő lakhatási szegénységre. 

Mit tehet egy önkormányzat, ha talál egy-egy jó ötletet a náluk lévő lakhatási szegénység megoldására, de nincs pénze megvalósítani?

Azt senki sem várja el, hogy mindenki minden pontot vigyen véghez a településén. De egy önkormányzat az anyagi lehetőségeihez képest, a testület vagy az intézményrendszer nagyságának függvényében tud választani a Lakhatási Minimum javaslataiból. Az biztos, hogy a legrosszabb, ha valaki felelős döntéshozóként ignorálja az egészet, hiszen van jó pár olyan pont, aminek megvalósítása a szándékon múlik, s nem azon, hogy van-e hozzá anyagi forrás. Ilyen például, hogy mennyire tudnak személyre szabottan foglalkozni az ügyfeleikkel, hogy helyi rendeletekben hogyan próbálják a szociálisan rászorulók helyzetét javítani, hogyan segítenek egy krízis-helyzetbe került családon, vagy miként tudják az intézményrendszerüket erősíteni, vagy akár, hogy miképpen tudnak segíteni olyan valakinek, aki a hajléktalanság küszöbére kerül. Ezekhez nem kellenek elképesztően nagy összegek, inkább csak elhatározások. Ahol nagy változásokról, nagy beruházásokról van szó, ott fel kell mérni a forrásokat akár az államon, a becsatornázható operatív programokon keresztül, vagy a kormányzatot kikerülve, közvetlenül pályázható források után kell nézni. Nehéz a helyzet, de nem lehetetlen. Ha valaki egy ilyen hivatalra pályázik, érdemes vállalnia a lakhatási válság megoldását.