Székely Árpád: csak rá kell nézni a szlovákokra, azt sem tudják, mi az a pénzváltás

„Ad hoc rögtönzések vannak, amelyek az ország páriává váláshoz, elszigetelődéséhez vezetnek. Pláne akkor, ha autokrata irány felé mozdul el egy rezsim. Akkor felértékelődnek a személyi kapcsolatok.”

Székely Árpád a KlikkTv Tíz című műsorában példaként hozta, hogy „amikor Moszkvába került nagykövetnek, akkor az volt az irányvonal, hogy kezeljük megfelelő körültekintéssel a Putyinhoz fűződő kapcsolatokat, hiszen ez egy autokrata ország, ahol az első számú vezetőn sok múlik.”

Hozzátette: Magyarország ugyanilyen helyzetbe jutott, Orbán Viktoron nagyon sok múlik, de ettől még nincs külpolitika.

„A politika sok mindent megerőszakolhat, keresztülvihet egy pedofiltörvényt, egy Fudan-törvényt – a gazdaságot azonban nem lehet hosszú távon megerőszakolni.”

A volt moszkvai nagykövet úgy látja, „ma már nem az lebeg Orbán szeme előtt, hogy erős embernek tűnjön föl, hiszen kinek a szemében akar ő erős lenni? A nyugati politikusok szemében nem lesz erős és pont Putyin és HsziCsin-pin fogja tudni, hogy nem erős ember. Magyarán csak a belpolitika felé tudja eladni azt, hogy ő erős ember.”

Székely Árpád azt gondolja, „Orbán ma már messzire vitte az ország elszigetelődését és a konfrontálódást az Európai Unióval. Nem akar ő feltétlen kilépni, nyilvánvalóan tudja, hogy a finanszírozás hosszú távon az Európai Unióból megoldott, de alternatívát keres, hogy esetleg orosz és kínai pénzekkel tartsa fenn a rendszert – ez felmerülhet benne.”

Emlékeztetett, Simicskával való összeveszésének állítólag pont az volt az oka, hogy Simicska elzárkózott attól, hogy az oroszokat beengedje és az oroszokkal kelljen neki üzletelni. „Orbán ezért alternatív forrásokat keres, tudja, hogy szabad felhasználású hitel már nincs a piacon, de olyan túlárazott projektekkel, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, ezeken keresztül tud pluszforrásokhoz jutni. Aztán utána az özönvíz.”

A kormányfő nem abban gondolkodik, hogy 2050-ben milyen modern Magyarország lesz itt, hanem egyszerűen csak a túlélésre játszik – tette hozzá.

Az Európai Unió a világtörténelem legszélesebb, legerősebb, legdinamikusabb, a legjobban fejlődő békés államszövetség – értékelte Székely Árpád. „Ezeket az erőket, amelyek az uniót működtetik, mint például a német belpolitika, nagyon nehéz szétrepeszteni. Nyilván vannak szélsőséges gondolkodásúak Németországban is, de általánosságban tudják, hol a helyük és mi az értéke az Európai Uniónak.”

Lehet egy olyan szikra, hogy a magyarok, a lengyelek rossz irányba vihetnék a dolgokat, de ebben sem hisz Székely Árpád. „Most Orbán szervezkedik a szélsőséges populista erőkkel, de még egy visegrádi négyes együttműködést sem tudott összehozni, megalakulása óta nem működik. Ebben az országban senki sem tanul csehül, lengyelül vagy szlovákul, nincs valódi együttműködés. A három kisbalti ország sokkal jobban együttműködik a skandinávokkal és sokkal jobb érdekérvényesítő képességük van az EU-ban, mint a V4-eknek, akik most már háromfelé húznak.

A belső rendszerváltozást Magyarországnak belülről kell elérnie, mondta arra, hogy a német választásoknak nem lesz hatásuk hazánkra. Külpolitikailag erre hatni nem lehet. „Később, ha esetleg ez az ellenzék győzne, lehetne számolni esetleges szövetségesekkel, de az ellenzék ne ringassa magát abban az illúzióban, hogy egy rendszerváltozással Magyarországon azonnal visszanyerjük a bizalmat. Be kell bizonyítanunk kőkeményen, hogy mi tudunk valamit. Az nem elég, hogy én nem akarok Orbán lenni, az nem elég, hogy én nem azt akarom, amit Orbán, azt is meg kellene mondanunk, hogy mit akarunk.”

Székely Árpád hibának tartja, hogy az ellenzék hagyja, hogy a Fidesz diktálja, tematizálja a politikát, Fudannal, egyebekkel. Elő kellene jönni saját témákkal és ebben két kulcskérdést lát.

Meg kellene fogalmazni, egyrészt a szegényekhez való viszonyt. Mit akarunk csinálni a szegénységgel. Ebben benne vannak a cigányok, benne van Kelet-Magyarország és benne van Délnyugat-Magyarország, például Baranya. Ha a szegényeknek nem tudnak perspektívát nyújtani, akkor nem fognak elmenni szavazni, és bármikor prédául szolgálnak a jelenlegi kormánynak, hogy egy kiló krumplival meg lehet vásárolni az ő szavazataikat. Pedig másfél-, kétmillió ember potenciális szavazó lenne, és egy ország nem tud boldogulni, ha ennyi szegény lakik benne. Ha a lakosság 20 százaléknál nagyobb aránya szegény, az olyan féket helyez a gazdaságra a szociálpolitikában, az egészségügyben, a gazdaságban és az oktatásban, ami csak a lemaradást szolgálja és a leszakadásunkat okozhatja.”

A másik kérdéscsoport szerinte az, hogy „egyszerűen, de nagyon világosan meg kell fogalmazni, hogy mi igenis az unió tagállama akarunk maradni, annak minden következményével. Tehát, ha egyszer aláírtuk a megállapodást a csatlakozáskor, hogy valamikor mi vállaljuk azt a kötelezettséget, hogy bevezetjük az eurót, akkor vezessük be, mert ezek azok a kohéziós erők, amelyek összehoznak bennünket.”

„Csak rá kell néznünk a szlovákokra, azt sem tudják, mi az a pénzváltás.”