Szekeres Imre: a kormánybiztos rossz brossúrákból beszél

Szekeres Imre nemrég példátlannak nevezte, hogy szinte egyszerre vált meg tisztségétől a Magyar Honvédség három meghatározó vezetője. Néhány hete lapunk is beszámolt róla, hogy távozott a parancsnok, Korom Ferenc vezérezredes, a helyettese, Böröndi Gábor altábornagy, valamint a törzsfőnök, Mihócza Zoltán is. A volt miniszter most is úgy látja, ennek két nyomós oka lehetett: vállalhatatlanná váltak számukra a mások által hozott beszerzési döntések következményei, vagy súlyos szemléleti konfliktusuk alakult ki a honvédelmi miniszterrel, aki korábban hivatásos tisztként, vezérkari főnökként szolgált. A volt miniszter még hozzátette, a második lehetőség nem zárható ki, az elsőben viszont biztos. 

Mindez annak a nyilatkozatnak a tükrében különösen érdekes, amely a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában hangzott el. Maróth Gáspár, a magyar védelmi ipar fejlesztésének kormánybiztosa számolt be jelenlegi tevékenységéről. Csak emlékeztetőül: a tisztséget néhány éve tölti be. Ezért is keltett figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetet többször összehasonlította a 2010 előtti eseményekkel, nyilvánvalóan azzal céllal, hogy bizonyítsa, mekkora haladást értek el a Fidesz immár több mint tíz éves kormányzása alatt. 

Néhány kijelentéséről viszont megkérdeztük Szekeres Imrét, aki 2006 és 2010 között volt honvédelmi miniszter, tehát feltehetően pontosan tisztában van az akkor történtekkel. Maróth Gáspár legfeltűnőbb állítása az volt, hogy 2010 előtt gyakorlatilag államcsődben volt az ország. A szocialista politikus ezt röviden hazugságnak minősítette. Emlékeztetett rá, hogy – mint a világ legtöbb államát – Magyarországot is érintette a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság. Ezt azonban komoly munkával, nagy áldozatok árán kivédte a magyar kormány, akárcsak a legtöbb európai ország. Államcsőd tehát még csak nem is fenyegetett – tette hozzá. 

A kormánybiztos az interjúban annak a Görögországnak a helyzetéhez hasonlította az akkori hazai viszonyokat, ahol valóban államcsőd alakult ki. Szekeres Imre szerint ez sem véletlen. Felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás után fideszes politikusok valóban erről beszéltek, méghozzá szándékosan. Többek között Kósa Lajos is azzal riogatta a nemzetközi közvéleményt, hogy Magyarország ugyanolyan helyzetben van, mint Görögország. Ez egyáltalán nem volt igaz. Célja nem lehetett más, mint a forint  leértékelése, ami be is következett. A forint 22 százalékot veszített azonnal az értékéből a Fidesz kormányzása alatt – mondta a szocialista politikus. 

A kormánybiztos rossz brossúrákból beszélt – folytatta Szekeres Imre, amikor arról is kérdeztük, valóban űr keletkezett-e Magyarország védelmi képességében, amit mostanában kell korrigálni, ahogy azt Maróth Gáspár állította. A szocialista kormányok idején egy tíz éves fejlesztési terv keretében modernizálták a magyar honvédséget, amit a NATO-val együtt két évente felül is vizsgáltak. Így biztosították a szövetségi rendszeren belül megkövetelt képességeket. Aki pedig az ellenkezőjét állítja, az egyszerűen butaságokat beszél – fűzte hozzá a volt miniszter. 

Maróth Gáspár azt is megemlítette az interjúban, hogy az akkori – vagyis a 2010 előtti – vezetés szándéka a harcászati képességek teljes leépítése volt. A volt miniszter úgy vélte, a kormánybiztos úr esetleg elvégezhetne egy alapfokú tiszthelyettesi képzést, és ezen a tanfolyamon megtanulhatná, melyik fogalom mit jelöl. Mint mondta, a harcászati képesség nem vonatkozik egy egész haderő képességeire. Csak egy alegység – raj, vagy szakasz - bizonyos feladatokra való alkalmasságát jelöli, tehát nem a telepíthetőséget, a tűzerőt, a híradó és a vezetési rendszert. A magyar honvédség ezekben is jól állt – fejtette ki a szocialista politikus. Minden területen modernizáltak és a hadsereg ma is ezeket az eszközöket használja. 

A kormánybiztos interjújában azt is magyarázta, hogy az ország teljesítő képessége csak az utóbbi években bírja el a védelmi ipar fejlesztését. Amit viszont Szekeres Imre úgy kommentált, hogy nyolc évig semmit sem csináltak, tehát valóban be kellett hozni a lemaradást. Ennek azonban – tette hozzá – semmi köze sincs a 2010 előtti helyzethez. 2010 és 2018 között több mint másfél évnyi költségvetését vették el a honvédségnek a fideszesek. Így lett a magyar honvédelmi költségvetés a legalacsonyabb a NATO-ban, akkora, mint Luxemburgé, aminek még hadserege sincs. 2010-re – a még az MSZP által elfogadott költségvetés – a GDP 1,2 százalékát tette ki, ami 315 958 milliárd forint volt, de 2015-ben a kiadás mélypontra, 250 459 milliárd forintra csökkent, vagyis 0,85 százalékra! Hazugság az az állítás, hogy 2002-2010 között kevesebbet költöttek honvédelemre, mint most. Az igazság az, hogy többet, mint 2010 és 2018 között – mondta Szekeres Imre.

A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a mostani haditechnikai beszerzések, a verseny és a kontroll teljes kizárásával történtek. Ennek oka a nemzetközi pozíciószerzés és a döntéshozók korrupciója lehet. Mintegy 3500 milliárd forintot költenének el, főleg 2023 után részben teljesen indokolatlanul, mert nem tisztázott az egyes beszerzések katonai célja, a szükséges képzett létszám és a fenntartás költségeinek biztosítása. A jövő évben remélt kormányváltás után tehát célszerűségi és jogi szempontból is vizsgálni kell majd a haditechnikai beszerzéseket. A volt miniszter felidézte, hogy az első Orbán-kormány által a Gripenekről kötött szerződés is kívánnivalót hagyott maga után. A szocialisták csak kormányra kerülve szembesültek a megállapodások részleteivel. Kiderült például, hogy a gép felszerelése a szükséges fegyverzettel még jelentős plusz beruházást igényelt. Arról nem is beszélve, hogy a hozzá való fedélzeti rakéta még fejlesztés alatt állt. Ennek jele volt, hogy a svédeknél le is lőtte magát vele az egyik gép.