Szekeres Imre: még azt sem lehet tudni, hogy mit akarnak lopni

Ironizálhatnánk azon, hogy egy újabb brazil szappanopera nézői lehetünk, miután pont Bolsanaro „baráti” brazil diktatúrájából repül felénk két-három harci szállítógép, de nincs min élcelődni. Már csak azért sem, mert a gépvásárlásról nem tudni, hogy ki, miért, mennyiért s főként minek vásárolja – több száz milliárdért ahelyett, hogy az ország koronavírus-tesztelésére költené ezt az összeget a kormány. Pláne egy olyan országgal bizniszelve, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro többek között nem ismeri el a koronavírus-járvány létét s ahol a családi kötelék szintén nem szeplőtelen, mivel a fia ellen éppen két hete emeltek vádat szervezett bűnözés gyanúja miatt. Bár tény, annyival előrébb járnak, hogy ott legalább vádat emelnek. 

Legalábbis így látja Szekeres Imre, akit arról kérdeztünk, vajon milyen nemzetstratégiai kényszer indokolja a meglepetésszerű gépvásárlást, ami némileg felidézi Selmeczi Gabriellát és látványos átmeneti bukását és szerepét az 1999-es, máig tisztázatlan Lockheed-botrányban. A volt honvédelmi miniszter szerint:

– Egy mély válság közepén, amikor az ország beláthatatlan gazdasági következmények elé néz, ilyenkor harci gépbeszerzéseket, ráadásul átgondolatlanul, nem lehet csinálni. Várni kell addig, amíg megfelelő körülmények alakulnak ki – ha egyáltalán szükség van az ilyen beszerzésekre. Én ezeket a bejelentéseket irritálónak találom, még akkor is, ha a honvédelmi kiadás előírt kötelezettsége, irányelve – ami a nemzeti össztermék két százaléka – ezt elő is írja. Ez azonban esetünkben nem áll fenn. Ehhez észérvek és értelem nélkül eddig egyetlen amerikai elnök ragaszkodott, akit úgy hívnak, hogy Donald Trump. Ennek a korszaknak azonban vége van. 

Már csak azért is – tette hozzá –, mert a NATO-nak van egy katonailag átgondolt, hat évre szóló fejlesztési terve, amiben egyezteti, hogy az egyes országok a képességeikhez mérten, milyen feladatot kell, hogy vállaljanak és ezt kétévente felülvizsgálják – ami idén meg is történt. Arról azonban nincs információ a mostani politikusok nyilatkozataiban, hogy milyen igényeket támaszt a NATO. Ennek ellenére, sajtóinformációk szerint, míg a 2020-as költségvetésben az összes tervezett állami kiadás 2,6 százalékát szánták honvédelemre, addig a jövő éviben 3,2 százalékát. Eszerint – amint arról Németh Szilárd nyilatkozott a nyáron – az idén 616 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédség, jövőre pedig 30 százalékkal több, 778 milliárd forint áll a rendelkezésére. Szekeres szerint, több mint felháborító, hogy a kormány a honvédelmi és rendészeti bizottság, tehát az Országgyűlés tájékoztatása nélkül, ilyen mértékű döntéseket hozzon, hiszen a Magyar Honvédség az Országgyűlés és a köztársasági elnök ellenőrzése alatt a szuverenitás őrzője – elvileg. Ennek ellenére, az elmúlt időszakban semmilyen érdemi információt sem osztottak meg a bizottsággal – állítja. Így tehát nehéz meghatározni, hogy mi indokolt és mi nem a harcászati beszerzések terén. 

Azt viszont külön hangsúlyozta, hogy gazdasági válság idején az ilyen jellegű döntéseket vissza szokták fogni. Ennél viszont egy lépéssel is tovább ment a válaszában arra a kérdésre, hogy akkor vajon miért is döntenek ilyen kérdésekben:

– Azt sem lehet tudni, hogy döntöttek-e, amint azt sem, hogy mit vesznek és azt sem, hogy mikor akarják kifizetni? Mert például az említett repülőgépeknél a hírekben azt lehetett hallani, hogy majd három év múlva esedékes a fizetés, tehát az egészből egyértelműen látszik, hogy politikai propagandáról van szó és nem a hadsereg fejlesztéséről, ráadásul olyan lépésekről, amik nem veszik figyelembe a társadalom teherbíró képességét. Ami a konkrét beszerzéseket illeti, a két brazil gép, ami a NATO-ban nincs rendszeresítve, nem harci repülő, hanem szállítógép. Az ismereteim szerint, nincs rá példa, hogy az európai unió NATO-tagországa valaha is tőlük szerzett volna be gépeket, a szaksajtóban legalábbis nem találkoztam ilyen esettel. Van erre német, olasz és spanyol hasonló típusú és olcsóbb gép a piacon. Hogy mégis miért onnan rendelte meg az Orbán-kormány...? Erre azt tudom válaszolni, hogy tudja a fene. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a brazil autoriter Bolsonaro elnök iránti tisztelet kifejezéseképpen. 

Szekeres Imre azt a felvetést nem erősítette meg, mivel nincs mire alapozni, hogy Orbán Kína és Oroszország után esetleg újabb unión kívüli terepet kíván meghódítani előre nem látható szándékai zavartalan terepeként, mert – mint fogalmazott – mivel tudna minket Brazília támogatni? Azon kívül, hogy bizonyára egy szép és hangulatos ország. Azt pedig egyértelmű spekulációnak tartja, hogy esetleg a kedvezőbb adófeltételek motiválnák a „mediterrán nyitást”, ha van ilyen egyáltalán.  

Azt mindenesetre aláhúzta, hogy teljesen irracionális mezőben mozognak ezek a beszerzések. Még azt sem lehet biztosan tudni, hogy „mit akarnak lopni”. Ha bármilyen szakmai indok magyarázza a beszerzések szükségességét és hatékonyságát, akkor azt be kell mutatni, márpedig ez eddig nem történt meg. 

A norvég-amerikai föld-levegő rakéták vásárlása már nehezebben megválaszolható kérdés azon egyszerű oknál fogva, mert ebben a témában arról nincs valódi kép, hogy szükség van-e még minderre vagy sem. 

– Az ilyen rakétarendszer ugyanis korábban objektumvédelemre szolgált, amit azonban mozgatni kellett és a védelmi objektumhoz – mint például egy atomerőmű – kellett csoportosítani. Mivel erről sincs semmilyen érdemi információnk, nem lehet megítélni, hogy minderre valóban szüksége van a magyar légtérvédelemnek vagy más és új technikát kellene alkalmazni. Ebben az esetben a szakmai vizsgálat elmaradását tartom jelentős hibának, mert ezt az objektumvédelmet meg lehet oldani levegő-levegő rakétákkal is, vadászrepülőgépekkel biztosítva. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy ez is egy olyan ügy, ami gazdasági válság idején nem a feltétlenül szükséges kiadások közé tartozik. Arról nem beszélve, hogy egy-egy ilyen beszerzés hosszú évekre megköti a honvédség kezét, mivel ezeket az eszközöket nem lehet havonta cserélgetni. Tehát a mostani átgondolatlan és megalapozatlan beszerzések két súlyos kárt is okoznak Magyarországnak: indokolatlanul elköltenek százmilliárdokat – és nem jó célra – nyilatkozta a Hírklikknek Szekeres Imre, volt honvédelmi miniszter.