Szekeres Zsolt: van még itt tennivaló a menedékkérők ügyében

Németh-Kállai Szilvia 2024. április 1. 07:30 2024. ápr. 1. 07:30

A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint rendszerszinten nem garantált Magyarországon, hogy jól működjön a menedéket kérők fogva tartásának elrendelése és felülvizsgálata. Szekeres Zsolttal annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban tizedszer is győztek a magyar állammal szemben, mert jogtalanul tartottak őrizetben menedéket kérőt.   

A Magyar Helsinki Bizottság számtalan esetben győzött már a magyar állammal szemben a strasbourgi bíróságon. Március közepén egy újabb, és ezzel a tizedik jogtalanul fogvatartott menedékkérő ügyében. Miről szólnak ezek az eljárások?

Kifejezetten az őrizettel kapcsolatos ügyeink – legyenek azok menekültügyi vagy idegenrendészeti őrizetek – arról szólnak, hogy egy menekültügyi vagy egy idegenrendészeti eljárásban lévő ember őrizetbe vétele jogszerűtlen volt. Nem arról van szó, hogy ezek az őrizetek önmagukban, mint jogi intézmények jogszerűtlenek lennének, hanem adott esetben, az őrizet elrendelése, vagy annak fenntartása jogszerű volt-e. 

Mire figyelnek? 

Az őrizetet csak akkor szabad elrendelni, ha fennállnak a jogszabályban meghatározott és nagyon konkrétan körülírt feltételei, de mindig csak a legszükségesebb esetekben a lehető legrövidebb ideig tarthat, ha más alternatíva nincs. A mi ügyeink mind arról szóltak, hogy az őrizetet nem jóhiszeműen rendelték el, nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a strasbourgi bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményét alkalmazva jogszerűnek ítél egy őrizetet. Emellett egyre hangsúlyosabb, hogy a hatóságok lassúsága miatt lesz jogszerűtlen az intézkedés. Hiszen amíg valaki őrizetben van, korlátozzák az egyéni szabadságát, ezért elvárható, hogy az eljáró hatóságok a folyamatban lévő ügyeiket gyorsan intézzék, elősegítve ezzel, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson az őrizet. 

És ez így is szokott történni?

Elég vegyes a kép. A strasbourgi ügyeinkben egyre hangsúlyosabban jelenik meg a hatóságok lassú ügyintézése.

Mikor kerülhet egy menedéket kérő őrizetbe?

Ha eljut odáig, hogy elinduljon a menekültügyi eljárása, akkor dönteni kell arról, hogy az idő alatt hol tartózkodjon. Elhelyezhetik menekülttáborban, befogadó állomáson, közösségi szálláson, de kijelölhetnek magán szállást is, ha van rá elegendő pénze, hogy a bérlést kifizesse. Ha ezek nem reálisak, akkor szokták őrizetbe helyezni a menedékkérőt. De az őrizet csak akkor jogszerű, ha fennáll az elrendelést lehetővé tevő törvényes ok, és a kívánt célt más, kevéssé korlátozó eszközzel nem lehet elérni. Az őrizet arra szolgál, hogy a rendelkezésre állást biztosítsa, mert különben az eljárás alatt megszökne az országból. Ezzel pedig megakadályozná az eljárás sikeres lezárását. De akkor is őrizetbe vehető valaki, ha a személyazonosságát kell tisztázni, vagy ha veszélyeztetné Magyarország nemzetbiztonságát.

A most márciusi győztes perükben amiben egy szíriai menekült nőt képviseltek milyen jogsértések történtek?  

A hölgy, akit L.-ként nevezünk a perben, helyzetéből adódóan hamis okmányokkal érkezett öt évvel ezelőtt Magyarországra. Szíriából menekült, ahol ki volt szolgáltatva a családjának, amely hozzákényszerítette egy olyan férfihoz, akihez ő nem akart feleségül menni. A családja kereste is őt. L. jelezte a hatóságoknak, hogy védelemre van szüksége, el is indult az eljárás, viszont őrizetbe vették. Nem figyeltek arra, hogy a segítséget kérő nőnek – aki eleve, a hatóságok szerint is traumatizált volt – pszichés segítségnyújtásra, védelemre lenne szüksége. Nem vizsgálták meg, hogy neki, egyénre szabottan, az őrizet mit eredményezne. Azt sem vették figyelembe, hogy L. maga kereste a hatóságokat, együttműködött velük. Nem volt megalapozott oka annak, hogy az őrizetét elrendeljék.

Hogyan döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az ő esetében?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar állam önkényesen korlátozta L. szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, amikor hat hónapon át indokolatlanul tartotta fogva menekültügyi őrizetben a szíriai nőt. Ezért 2500 euró igazságos jóvátételt ítélt meg neki.

A többi nyertes perük is hasonló volt?

Két másik perünket említeném. Az egyik az S. B. kontra Magyarország, ahol egy kíséret nélküli pakisztáni kiskorú, tehát egy gyerek érkezett egyedül, szülő vagy más felnőtt felügyelete nélkül az országba. Ő extrém kiszolgáltatott helyzetben volt. Amikor a rendőrség elkapta, nagykorúként regisztrálták és őrizetbe is vették. S. B. jelezte, hogy ő kiskorú, így az akkori törvények alapján nem lehetett fogva tartani, egy gyerekotthonban kellett volna elhelyezni. Vállalta, hogy olyan orvosi vizsgálat alá vessék, ami hellyel-közzel meg tudja állapítani a korát. A hatóság először elutasította, majd azt mondta, hogy akkor lesz vizsgálat, ha annak az árát a gyerek kifizeti. Amikor azt mondta S. B., hogyha kell, akkor előteremti az árát, már azt mondta a hatóság, hogy nincs arra lehetőség, hogy egy kiskorú kifizethesse. Abszurd volt az egész. Hónapokkal később, amíg elvégezték ezt a vizsgálatot, őrizetben volt, miközben a hatóság tudta, de legalábbis kétségbe kellett vonnia, hogy nagykorú-e. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hiányolta a kellő gyorsaságot a hatóságnál, eljárását hanyagnak és közömbösnek ítélte. Ezért az ítélet arra kötelezte a magyar államot, hogy S. B.-nek 5000 eurós igazságos jóvátételt fizessen. A másik győztes ügyünknél, az O.M. kontra Magyarországnál egy iráni meleg férfit tartottak így fogva. Az ő őrizeténél arra kellett volna figyelni, hogy az egyébként is meglévő sérülékenysége még nagyobb kockázatot jelentett. Egy menekültügyi eljárásnál egy meleg férfi őrizetbe vétele csak akkor fordulhatott volna elő, ha gyorsan, jóhiszeműen, körültekintően járnak el. Csak akkor rendelik el, ha tényleg szükséges és ha gondoskodnak arról, hogy a kiszolgáltatott helyzetében megfelelő módon van fogva tartva, nem jelent rá veszélyt az őrizet, az LMBTQ közösségekkel szembeni előítélet miatt. A Bíróság 7 500 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg O. M. javára.

Ezekről a felesleges őrizetbe vételekről leszokott már a kormány az önök tapasztalatai szerint?

Amikor a strasbourgi bíróság a döntéseit meghozza, akkor egy saját esetjogában kimunkált kritériumrendszert alkalmaz, amely mindig független a nemzeti jogtól. De a nemzeti jognak része az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amit az EJEB alkalmaz. Végső soron így körbeértünk. Azt látjuk visszatérően, hogy különböző okokból, de nem voltak jogszerűek a menekültek fogva tartásai, ami miatt mindenképpen feladata lenne a magyar kormánynak, például az, hogy feltérképezze, kell-e képzéseket tervezni arra, hogyan lehet a szükséges szempontokat figyelembe venni, hogyan lehet ezeket érvényesíteni a magyar joggyakorlatban? Azt, hogy egyébként történt-e már ilyen, a magyar kormánynak bizonyítania kell. 

A strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrzik?

Igen, a Miniszterek bizottsága, ami az Európa Tanács keretében működik. Ezeknek a döntéseknek a végrehajtása még nyitott ügy, azért, mert túlmutatnak az egyéni ügyeken. Ezért látják úgy, hogy van még itt tennivaló. Amíg ez így van, addig rendszerszinten nem garantált, hogy az őrizetek elrendelése és felülvizsgálata jól működik Magyarországon. De a menekültügyi és idegenrendészeti őrizetbe vétel csak egy kis szelete az egész problémának. 

Ma már más lenne a magyar menekültügyi eljárás? 

Ha ma megérkezik valaki a repülőtérre és ott jelzi a hatóságoknak, hogy védelemre van szüksége és menedéket kér, azt is, hogy az okmányai nincsenek rendben, akkor elviszik és egyszerűen kidobják a szerb határon. Most is volt erre példa, amikor egy család érkezett egy Down-kóros gyerekkel. Mindannyian a szerbiai pusztába lettek átlökve az éjszaka közepén. Ez a mai magyar realitás. Aki ma menedéket szeretne kérni Magyarországon, az nem tud. Ugyanis a hazai menekültügyi szabályozás teljesen sérti az uniós és nemzetközi jogot. Vagy azt mondja menedékkérelemkor a hatóság, hogy nem lehet, vagy ahogy az előbb mondtam, megfogják és kidobják az országból eljárás nélkül a menedékkérőt a szerb pusztába. Ez 2016 óta több százezer esetben történt meg.