Szelényi Zoltán: az arcképes blokkolóórától nem lesz jobb az egészségügy

A traumatológus orvos arra reagált, hogy októberre 108 milliárd forintnyi lejárt kórházi adósságállomány halmozódott fel. Hozzátette, a beszállítók közül a kisebb cégek csődbe is mehetnek, mert nem tudnak hitelezni a kórházaknak. (A beszélgetés után jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány 90 milliárdot kifizet a tartozásokból.) Szelényi Zoltán szerint jelentősen korlátozott a mozgásterük az igazgatóknak, mint az oktatásban. „Pontosan az a centralizáció jellemző az egészségügyre is, csak az országos kórházi főigazgató adhat bármire engedélyt egy intézményvezető számára.”

A szakember hozzátette, a helyzet fokozatosan romlik Kásler Miklós minisztersége óta, nem beszélve arról, hogy most a Belügyminisztérium alá tartozik az ágazat, Takács Péter államtitkár felügyeletével. „Rosszabb az állapot, mert végképp megszűnt a szakmai kontroll. Parancsuralmi rendszer van, katonás vagy mondhatjuk rendőrös gondolkodás útján próbálják megrendszabályozni az egészségügyet. Mindig az egészségügyi dolgozó a hibás, és nem a rendszer vagy a vezetés és borzasztó dolgok derültek ki, mint a Direkt36 kórházi fertőzésekről szóló összeállításából.” Mint mondta, ezek az adatok az utóbbi négy-öt évben exponenciálisan nőnek, annak ellenére, hogy már maga Kásler is gyors és hathatós megoldást ígért, mert már az ő minisztersége alatt is romló értékek voltak. „Aki erre válaszul azt állítja, hogy ebben mi állunk a legjobban Európában, az nem olvasta el a statisztikákat.”

Szelényi Zoltán felhívta a figyelmet arra az adatra, hogy 100 ápolási napra vetítve, egy nyugat-európai kórházban 20 liter kézfertőtlenítő fogy el, de a jobb helyeken akár 50 liter is. Ez Magyarországon mindössze 7 liter. „Semmelweis országában nincs kézfertőtlenítő, de ez csak egy kiragadott példa, hiszen rendszerszintű problémáról van szó, amelynek részesei a kórházak is.”

Az orvos szerint több oka is van a kórházi fertőzéseknek azon kívül, hogy megjelentek olyan multirezisztens baktériumok, amelyek ellenállnak az antibiotikumnak és a felületfertőtlenítő szereknek. „A lakosság egészségi állapota rémisztően romlik, a fertőzést az kapja el könnyen, akinek legyengült az immunrendszere, és a kórházakba egyre rosszabb állapotú emberek érkeznek, akik ki vannak téve ezeknek a fertőzéseknek.”

Hozzátette, a gyógyszeripar is kevesebb antibiotikum-családot fedez fel, vagy nem kutatják, vagy kezdünk kifogyni a vegyszerekből, amelyek hatékonyak lehetnek egy baktériumellenes terápiában.

Régen a KÖJÁL, aztán az ÁNTSZ nagyon szigorú szakmai szervezet volt, ezek független kontrollt gyakoroltak a kórházak felett, a felszámolásukkal megszűntek a rendszeres ellenőrzések a kórházakban – emlékeztetett Szelényi Zoltán. „Minden kórházban kell, hogy legyen egy kórházhigiénés szakember, aki felelős az adott intézményen belül, de kevés ellenőrzés történik és ezek az eredmények sem kerülnek napvilágra.”

Az orvos szerint bárkinek, aki jelenleg elvállalná a magyar egészségügy irányítását, elsőként kellene arról gondoskodnia, hogy a finanszírozást megemeljék a GDP hét-nyolc százalékára, hogy legalább a régiós átlagot elérjük. „Ha van finanszírozás, akkor van miből, ha van pénz, helyre kell állítani az ÁNTSZ rendszerét és azokat a laborokat, ahol vizsgálják a fertőzéseket. Sokat kell költeni a kórházépületekre, irtózatos állapotban vannak a sokágyas kórtermek, a folyosókon található mellékhelyiségek, amelyeket sok ember használ, és ezek egyértelműen a fertőzések melegágyai. Sokkal nagyobb jogköröket kell adni a kórházhigiénikus szakembereknek, nagyon meg kell fontolni az antibiotikum protokollokat, mikor adunk, mit adunk és kinek adunk.”

Arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a népegészségügyről is kell beszélni, mert a lakosság körében felvilágosító tevékenységre lenne szükség, az étkezés, a testmozgás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fertőzések visszaszoruljanak. „Ha varázsütésre megtörténne, akkor is évekről beszélünk. Évtizedek lettek elpazarolva. Ezt kell felszámolni, és nem ideológiai, hanem szakmai elvek alapján. Be kell vonni a kamarákat, akár még a szakszervezeteket is, széles egyetértésen kellene alapulnia egy szakmai reformnak.”

Pintér Sándorról annyit mondott, ő maga nem szól bele a szakmai kérdésekbe és bölcsen teszi, de maga a szolgálati jogviszony már mutatja, hogy milyen gondolkodás mentén akarja rendbe tenni az egészségügyet. „Némely intézményben már megjelentek azok a blokkolóórák, amelyek arcfelismerő programmal rendelkeznek, és öt évre archiválják minden dolgozónak a belépéskor és kilépéskor fotózott arcát, ami abszurd dolog, nem ettől lesz jó a magyar egészségügy.”

Szelényi Zoltán az orvosok el- és kivándorlásáról azt mondta, ha nem is külföldre, de a magánegészségügybe mennek. „Nincs kimondva, hogy a magánegészségügyet preferálják, de azért egyértelműek a jelek. A betegutak annyira kaotikusak ma, hogy ha a betegnek nincs valami kötődése, kapcsolata, protekciója, akkor elvész a rendszerben a hosszú előjegyzési időpontokkal, küldözgetik mindenhova és közben nem gyógyul.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.