Szelényi Zoltán: egyre kevésbé motiváltak az orvosok

Németh-Kállai Szilvia 2024. március 8. 07:00 2024. márc. 8. 07:00

Egyre több orvos érzi azt, hogy nincs értelme a munkájának, és ennek nem elsősorban az anyagi megbecsültség az oka – reagált dr. Szelényi Zoltán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által készített felmérés eredményeire. A traumatológiai sebész, orvos-közgazdász szerint a romló munkakörülmények, a szervezetlenség, az érezhetően fokozódó orvosellenesség mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevésbé motivált az orvostársadalom.

Mintegy három órás egyeztető tárgyalást tartott a magyar egészségügy helyzetéről a Magyar Orvosi Kamara és a Belügyminisztérium egészségügyi ágazati vezetése. A tárgyalás alapjául a MOK helyzetértékelő munkaanyaga szolgált. A dokumentumban olvashatóak az idén február 2-a és 7-e között végzett MOK felmérés eredményei is, amelyek első olvasatra sem túl biztatóak: miközben az orvosokban egyre fogy a motiváció, a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg, 25 százalékos béremelést szeretnének, viszont 26 százalékuk három éven belül átváltana a magánegészségügybe.

Szelényi Zoltán szerint a béremelés fontos, de nem kizárólagos ösztönző az egészségügyben. Az orvosi bérek több lépcsőben jelentősen emelkedtek 2020 óta. Ugyanez sajnos nem mondható el a szakdolgozói bérekről. A beígért 30 százalékos emelés papíron megtörtént, ugyanis számos pótlékot beépített a kormány az alapbérbe. Ettől azonban a végösszeg alig változott, sőt, sok dolgozónak még csökkent is a havi illetménye. A túlterheltség azonban elsősorban a humán erőforrás hiányból ered. „Egyszerűen elfogytak az orvosok, szakdolgozók az állami egészségügyből. A tünet általános, de néhány speciális szakma: érsebészet, gyermekgyógyászat, traumatológia különösen érintett. De említhetném a háziorvosokat is. Az alapellátásban a kollégák átlagéletkora hatvan év körül van, és 5-600 körül mozog a tartósan betöltetlen praxisok száma.”

A MOK felmérésből kiderült, hogy az orvosok 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetése előtt sem kapott hálapénzt, gyakran, vagy hetente többször mindössze 18 százalék tett el borítékot. „Óvatosan kell nyilatkoznom ebben a kérdésben, ugyanis korábban egy jóakaróm már feljelentett, amiért azt nyilatkoztam, hogy a paraszolvencia megolajozta a rendszert. Nos, a hálapénz kivezetése egyértelműen szükséges lépés volt. Csakhogy semmilyen más ösztönző nem lépett a helyébe. Sőt, az SZJT (Szolgálati Jogviszony Törvény) miatt számos orvos elhagyta az állami egészségügyet. Így a maradókra jelentősen több munka jut” – magyarázta az orvos-közgazdász. 

Szelényi Zoltán hozzátette, az látszik, hogy a kormányzati kommunikáció igyekszik a dolgozókra hárítani a rendszer hibáit. Aki pedig megvédené az érdekeit, azt ellehetetlenítik, ahogy teszik az orvosi kamarával. Ez persze nem könnyíti meg a gyógyítók munkáját, hiszen az ilyesfajta propaganda aláássa a betegek bizalmát. De az emberek orvosokba vetett bizalma is egyértelműen csökkent. A folyamat a Covid járvány alatt kezdődött, amikor a járványügy inkoherens kommunikációja miatt az emberek elvesztették a bizalmukat a rendszerben. Majd jött a hálapénzes orvosok látványos elhurcolása. Az egyszeri honpolgár pedig nem tudja mire vélni, hogy a hírekben csupa szépet hall az egészségügyről, de teljesen mást lát, ha bekerül az ellátórendszerbe. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók egyaránt úgy érzik, hogy magukra maradtak. Kevés a gyógyszer, elavult eszközökkel, lepusztult épületekben kell az egyre magasabb elvárásoknak megfelelni. Mindeközben újabb és újabb előkészítetlen, szakmailag nem kellően alátámasztott változtatásokat igyekszik lenyomni a politika a torkukon – mutatott rá az összefüggésekre az MSZP egészségügyi kabinetvezetője.

A felmérés egyik megállapítása, hogy az orvosok többsége túlterhelt, és úgy érzik, több beteget kell ellátniuk, mint amennyit minőségromlás nélkül képesek. Mégis az orvosok 26 százaléka a következő három évben a magánellátásban is részt kíván venni, és tenné ezt az állami feladataik rovására is. Ez Szelényi Zoltán szerint azért van így, mert a magánszektor elsősorban a kiszámíthatósággal és a jobb munkakörülményekkel tudja elcsábítani a közfinanszírozott ellátásból a munkaerőt. És persze más a betegek attitűdje is, hiszen ahol sokat kell fizetni az ellátásért, ott jobban megbecsülik a kapott szolgáltatást.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátás-fejlesztési Igazgatóságán már folyó, 2028-ra befejeződő körzethatár-módosítások, praxisösszevonások a háziorvosok és a betegek szempontjából is javítanak a jelenlegi helyzeten? „Szerintem ez csak tűzoltás. Amíg nem sikerül fiatal, jól képzett háziorvosok tömegét bevonni a rendszerbe, amíg nem lesznek házi betegápolók, gyógytornászok, amíg a rendelők műszaki felszereltsége nem javul jelentősen, addig minden marad a régiben” – vélte az orvosközgazdász. A MOK felmérése alapján egyre több kolléga érzi azt, hogy nincs értelme a munkájának, és ennek nem elsősorban az anyagi megbecsültség az oka. A romló munkakörülmények, a szervezetlenség, az érezhetően fokozódó orvosellenesség mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevésbé motivált az orvostársadalom – jelentette ki Szelényi Zoltán.