Szelényi Zoltán: nem tudnak a budapesti háziorvosok rendelni és ügyelni egyidőben

Szelényi Zoltán rámutatott, a kórházak többsége már nem alkalmas a modern gyógyító munkára, nem véletlenül mondta a Magyar Orvosi Kamara, hogy a kórházak átépítését azzal kell kezdeni, hogy le kell őket bulldózerezni.

A budapesti ügyeleti rendszer bevezetéséről az orvos kifejtette, már vidéken is láttuk az új ügyeleti rendszer hátrányát, hogy bevonják délután négytől este tízig a háziorvosokat, aztán mentőtisztek ügyelnek, de Budapest akkora, hogy különös figyelmet igényel ennek a bevezetése. Kiemelte, a fővárosban a háziorvosok átlagéletkora 61 év, és sokan 16 órától rendelnek, mert a dolgozó emberek, ha betegek lesznek, csak akkor tudnak elmenni hozzájuk. Az idős kollégák nem a sürgősségi ellátásban dolgoztak, nincs tapasztalatuk ebben, főleg úgy, hogy több ponton összevonják a felnőtt és a gyermek ellátóhelyeket. Emlékeztetett, a ’70-es évektől külön volt választva a két szakterület, és akinek nincs ebben jártassága, az nem fogja ezt vállalni. A gyerekgyógyászat külön szakma, speciális ismeretek kellenek, mert nem egyforma a felnőttek és a gyerekek betegsége.

A kamara ezért azt kéri, hogy az október elsejére kitűzött határidőt halassza el az egészségügyi kormányzat és próbáljanak kompromisszumos megoldást találni – mondta Szelényi Zoltán, aki hozzátette, voltak tárgyalások, de ezek látszattárgyalások, és nem fogadja el a kormány a szakma ajánlásait.

Az orvos emlékeztetett, azokat a területeket kapta meg a belügy, ahol a kormány azt érezte, hogy rendet kell tenni, mint az oktatásban, és erre rendőri módszerek a legjobbak. Rámutatott, ilyen volt a rendőrségi jogviszonyi törvényből átvett passzus, amely azt mondja ki, hogy a törvény hatálya alá eső dolgozók, jelesül az egészségügyi dolgozók, egy évben három alkalommal, előzetes figyelmeztetés nélkül, titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők 30 napon keresztül.  Szelényi Zoltán elmondta, ez a paraszolvencia kivédését szolgálná, de ez a megfigyelés egyébként szerinte szükségtelen. Hozzátette, 2021-ben az Alkotmánybíróságnál panasszal élt ez ellen, de azt 2022 végén a testület elutasította és cinikusan azzal érvelt, hogy a társadalmi hasznossága ennek nagyobb, mint amekkora sérelmet okoz azoknak az embereknek, akiket ez érint. Olyan döntés elé lettek állítva az egészségügyben dolgozók, hogy vagy aláírják, vagy elveszítik a munkahelyüket. Ötezer ember nem írta alá, és elhagyta az amúgy is létszámhiánnyal küzdő állami egészségügyet.

2023 tavaszán a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, és most nemcsak, hogy befogadták, hanem precedensként tekintenek rá. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak ez ügyben hozott döntése hatással lesz más ügyekre. Mint mondta, meghallgatások lesznek, korábban pedig az MSZP már Pintér Sándorhoz is fordult, hogy megtudja, hány lefolytatott eljárásról van szó, és hány esetben történt elmarasztaló döntés. Rétvári Bence csak annyi árult el, hogy 16 esetben történt vádemelés és három esetben született elmarasztaló ítélet, ez pedig elenyésző szám, ezzel ki is derült belőle, hogy nagyon kicsi a társadalmi hasznossága a törvénynek. 

Ezer milliárdok kellenének az egészségügy problémáinak megoldásához, viszont nagyon komoly forráskivonás volt az elmúlt években, az egész közfinanszírozott egészségügy a padlón van, nincs ember, nincs eszköz, nem rendezték hatékonyan a szakdolgozók fizetését sem – tette hozzá Szelényi Zoltán.

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.