Szempontok

Amikor a miniszterelnök tegnap végül is megjelent a képernyőn, Facebook-videójában ugyanis  azt mondta el, hogy gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány. Úgy vélte, Brüsszel megtámadta Magyarországot az új gyermekvédelmi törvény miatt, mert „sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult” Szerinte ugyanis Nyugat-Európában az LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek iskolai szexuális felvilágosítását. A magyar törvények nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, az iskolákban a televíziókban és a reklámokban, ezért az Európai Unió az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. Ismét azt állította – amit korábban az Európai Bizottság már cáfolt –, hogy Brüsszel azt akarja, engedje be a kormány az LMBTQ-aktivistákat az óvodákba és az iskolákba. A gyermekvédelmi népszavazás szükségességét ezzel indokolta, majd fel is sorolta azt az öt pontot, amiben a kormány népszavazást kezdeményez:

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak?

2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhető legyenek nemátalakító kezelések?

4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

5. Támogatja-e Ön, hogy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg? – olvasta fel a kérdéseket Orbán, és azt kérte, mindenki mondjon nemet a fentiekre.

Annak, hogy most ismét felsoroltuk a kormány öt pontját, komoly oka van. Ugyanis vannak, akik közelebbről nézve és látva a magyar gyerekek mindennapjait, életkörülményeit, egészen más szempontok szerint állították volna össze az öt kérdést. Kering egy bejegyzés a Facebookon, ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet. Nem durva, nem átkozódik, nagyon is reálisan foglalja össze, hogy ha már mindenáron gyermekvédelmi népszavazást akarnak csinálni, akkor a gyermekeink védelmében milyen kérdéseknek is kellene abban lenniük.

Ezek szerint azok, akiknek őszintén szívügyük gyermekeink jövője, az alábbi kérdéseket tennék fel:

1. Egyetért ön azzal, hogy minden gyermeket megillet a vitaminokban gazdag, minőségi étrend?

2. Támogatja-e ön, hogy az oktatási intézményekben és azon túl is biztosított legyen a gyerekek tudáshoz való joga?

3. Támogatja-e ön, hogy minden gyermek erőszakmentes környezetben nőjön fel?

4. Egyetért azzal, hogy a ma is gettóban, nyomorban élő gyerekeknek megfelelő lakhatása legyen?

5. Egyetért azzal, hogy a mai iskolarendszerben ne a lexikális tudás domináljon, ne az autokrata, irányított nevelési módszerek érvényesüljenek, hanem a gyerekek egyéni adottságaira, készségeire építő, értékeket közvetítő oktatás?

Ezeket a kérdéseket Fekécs Edit állította össze. Ezek is szempontok. Igaz, mások, mint a kormányé, és az is igaz, hogy nem elterelés céljából készültek. Szerzőjük nem lehallgató, még csak nem is lehallgatott. Egyszerűen egy gondolkodó magyar ember.

És, ha már így dúl az országban a népszavazási kedv, fölajánljuk olvasóinknak, válasszanak a más-más szempontok szerint készült kérdésekből. A kommentekből ki fog derülni, melyiket választják többen.

Mára már azt is tudjuk, mikor lesz a kormány gyermekvédelmi népszavazása. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón azt mondta, számításai szerint, idén év végén, legkésőbb jövő év elején lehet megtartani a népszavazást. Ám, arról, hogy a Pegasus-botrány rejtelmeire mikor derül fény, nem esett szó. Azt megtudhattuk, hogy nem nyilvános adat, milyen eszközöket használ titkos információgyűjtésre a magyar állam. Azt is, hogy jelentős nemzetközi segédlettel egy hisztéria kialakítható, de itt azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az információgyűjtések a törvényi kereteken belül történnek-e, vagy sem. Vagyis az Orbán-gate egyelőre homályban, de legalábbis a szürke zónában marad.