Szent-Iványi István: a Fidesz attól fél, hogy nem zsarolhat tovább a vétóval

Egy szuperállam kialakításának „uniformizálási” kísérlete sejlik fel az Európai Unióban, amely minél kisebb hatalmat adna a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányoknak és sokkal többet a brüsszeli intézményeknek – állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy előadásában. De mi az a szuperállam? 

A szuperállam az a birodalom, a nemzetek feletti Európa. Ők állandóan erről beszélnek, arról, hogy ez a fő veszély, ez a birodalom el akar minket nyomni, és egy szuperállamot akarnak létrehozni. De, már bocsánat, a birodalmak úgy jöttek létre, hogy egy birodalmi központ meghódított országokat, alávetette a hatalmának azokat. A meghódított országok nem önként csatlakoztak hozzá, és nem is akartak ott maradni, hanem szerettek volna – ahogy lehetett – kiválni, függetlenné lenni. Ez a birodalmak lényege. Magyarország a török, vagy a Habsburg Birodalomnak nem úgy volt része, hogy nagy örömmel, és boldogsággal vett részt volna benne, volt Rákóczi-szabadságharc, volt 1848-as szabadságharc. Ez az egész fideszes gondolkodásmód teljesen téves és torz, mert itt nem birodalomról van szó, sőt, még arról sincs, hogy szuperállam jöjjön létre. Ők a föderalista államot nevezik szuperállamnak. Ugyanakkor a másik oldalról azzal támadják az Európai Uniót, hogy gyenge, nem tudja megoldani a válságokat, nem tud határozottan fellépni. Nekem az a véleményem, hogyha az Egyesült Államok ugyanolyan szerkezetben működne, mint az Európai Unió, tehát az egyes államok ugyanennyire önállóak és függetlenek lennének, nem lenne közös hadserege, elnöke, valamint fontos intézményei, akkor pontosan ugyanolyan tehetetlen és bizonytalan lenne. Az Egyesült Államok ereje és hatékonysága abban rejlik, hogy van egy föderális szerkezete, és emiatt képes azonnal és hatékonyan reagálni. Amikor a fideszesek az egyik oldalon azzal bírálják az uniót, hogy gyenge, határozatlan, tétova, másik oldalról meg azzal, hogy szuperállamot akar létrehozni, akkor teljesen ellentmondó dolgot mondanak. Úgymond, azért tétova és gyenge, mert nincsenek megerősítve a központi intézményei úgy, mint az USA 50 tagállama, amelyik létrehozta a maga szövetségi államát. 

Az Európai Unió valójában egy szuperállamot akar létrehozni?  

Nem. Ez egy hülyeség. Vannak föderalisták az unióban, akik valóban szeretnék megerősíteni a központi intézményeket. Ők azonban gyengék ahhoz, hogy valóban változás történjen.  Itt megint egy új jelenséget talált a kormány, és fölnagyítja azt. A jelenleg hatalmon lévő uniós vezetők közül egyedül Emmanuel Macron francia köztársasági elnök nevezhető olyannak, aki szeretné jelentősen erősíteni a központi intézményeket. Ám ennek megvalósítására semmi esélye sincs, mert a legtöbb ország – nem csak Magyarország – nem akar ebbe az irányba elmenni. Úgyhogy itt megint egy „szalmabábot” építettek fel a fideszesek és az ellen hadakoznak. Ez ugyanis hálás dolog, mert a „szalmabábot” könnyű legyőzni. Van egyébként egy-két olyan törekvés, amit ők nagyon sérelmeznek, de ez nem egy szuperállamról szól, hanem a minimális hatékonyság érdekében történnek dolgok. Leginkább arról van szó, hogy a külpolitikai döntésekben most már többségi döntést akar jó néhány tagállam, élükön Franciaországgal, Németországgal, de már több, mint tíz tagállam jelezte, hogy jó lenne, ha ebbe az irányba mozdulna el a szervezet. Na ezért „sopánkodik” nagyon a Fidesz, mert akkor megszűnne a vétóval való zsarolás lehetősége. De ez még nagyon messze van a szuperállamtól, ez csak azt jelenti, hogy nem lehet tovább zsarolni a vétóval, és a fideszesek eleve ezt nehezményezik.  

Gyakorlatilag mitől fél annyira a Fidesz?

Ettől. Meg attól, hogy máshol is bevezethetik még a többségi szavazást, és az nagyon lecsökkenti a zsaroló potenciálját. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter most megint további „alaptalan vádak tisztázásaihoz” kötné Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Akkor mégsem kapta meg rá Orbán az engedélyt Erdoğantól, vagy csak Gulyás Gergely nem tud róla?

Ez megint a kormány teljesen zűrzavaros kommunikációja. Hol azt mondják, hogy mindent Törökországgal egyeztetnek, hol Kocsis Máté szájával azt, hogy semmi közük hozzá a törököknek, ez magyar ügy, és csak arról szól, hogy a svédek nem tisztelnek minket eléggé, és ezen kell segíteni. Egymásnak gyökeresen ellentmondó dolgokat mondanak. Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy erről tárgyalt Orbán és Erdoğan Budapesten, és szeptemberben még egyeztetni fognak. Most akkor miről egyeztettek a törökökkel, miközben a fideszesek ezek szerint Svédországtól várják, hogy tisztázzák az alaptalan támadásokat. Ebből látszik, hogy az egész egy nagy katyvasz, hazugság, semmi alapja nincs. Ráadásul nagyon későn is jöttek erre rá. Tavaly júniusban nyújtották be a parlamentnek a ratifikációt, februárban a frakció-ülésen hangzott el először, hogy Finnországgal és Svédországgal baj van, mert nem kellően tisztelettudóak a magyarokkal szemben. Márciusban egyszer csak kiderült, hogy a törökök megszavazzák a finn csatlakozást, akkor a fideszesek gőzerővel, gyorsan leválasztották a finn csatlakozást a svédtől. Finnországról kiderült, hogy ők már nem is tiszteletlenek, hanem nagyon is tisztelnek minket, úgyhogy azt a csatlakozást már meg lehet szavazni. Tehát a hazugságok hínárjában vergődnek összevissza. Hol azt mondják, hogy a törökökkel kell most egyeztetni, mert az fontos, hol azt, hogy folyamatos az egyeztetés a törökökkel – Szijjártó, Németh Zsolt is ezt mondta –, ugyanakkor azzal is ellentmondanak önmaguknak, hogy azt mondják, a kormánynak nincs is baja a „tiszteletlenséggel” csak a parlamentnek. Sőt, Orbán már azt is közölte a nyári NATO-csúcs előtt, hogy a ratifikáció már csak egy technikai kérdés. Összevissza beszélnek, már nem is érdemes követni. Úgy változik az álláspontjuk, mint egy flippergolyó, csapódik egyik oldalról a másikra, a másikról ide, nem lehet szemmel követni. 

Nevezhető ez még külpolitikának? 

Nem. Ezek már csak zavaros improvizációk, átgondolatlan, stratégia nélküli rögtönzések, ad hoc stratégiai lépések komoly stratégia nélkül.