Szentpéteri Nagy Richard: Csák János kezdte elhinni, hogy ő egy miniszter

Csák János kulturális és innovációs miniszter a következőképpen indokolta lemondását: „három dolgot kért tőlem a miniszterelnök, ahogy minden tárcavezetőtől: az első, hogy a meglévőre építve alakítsak ki ütőképes működési rendszert, a második, hogy a tárcámhoz tartozó területeken legyenek ciklusokon átívelő programok és a harmadik, hogy legyenek megfelelő utódok, személyek, akik képesek alkotó módon tovább vezetni a területeket. A rendszerépítés és programkialakítás ügyében az eltelt két évben gyorsan haladtunk munkatársaimmal. Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.” 

Az már csak hab a tortán, hogy Orbán gyorsan ki is nevezte az utódját a minisztérium élére Hankó Balázs személyében. Ő pedig rögtön ki is jelentette, Csák János munkáját kívánja folytatni, és emlékeztetett arra, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumban 2022 nyarától felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként, majd 2022 decemberétől négy terület, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció államtitkáraként végezte feladatát. Eddig a tények.

Szentpéteri Nagy Richard szerint a miniszteri lemondásnak nincs köze a választásokhoz. Ahhoz van köze, hogy Orbán odahelyezte Csák Jánost a minisztérium élére, és Csák egy kicsit mintha azt kezdte volna hinni, hogy ő egy miniszter. El is mesélte az egész történetet a saját szemszögéből.   

A probléma akkor kezdődött, amikor Csák 2022 augusztusában annak rendje és módja szerint kiírta a pályázatot az Operaház főigazgatói posztjára, mivel Ókovács Szilveszter főigazgatói megbízatása 2023. február 14-én lejárt. Erre a pályázatra nagyon kevesen jelentkeztek, de tulajdonképpen senki nem nagyon akarta, hogy Ókovács Szilveszter maradjon a főigazgató. Viszont ő is pályázott, és az ő pályázata volt csak igazából értékelhető. Ezt a pályázatot a minisztérium december elején érvénytelennek nyilvánította, és újat írt ki 2023 februárjában. Azért, hogy az már egy sikeres pályázat legyen, Csák János külön lobbizott, neves embereket, Rost Andreát, Kesselyák Gergelyt, Miklósa Erikát, meg még egy „tucat” embert beszélt rá, hogy pályázzanak. Ők meg is tették, de miután korábban nem írtak ilyen pályázatot, meg kellett kérdezniük másokat, hogy hogyan kell ezt csinálni. Magyarul beletettek apait, anyait, terveket szőttek öt évre, kidolgozták a jobbnál jobb pályázatukat és benyújtották. Az egész operatársadalom megmozdult, mert azt gondolhatták, hogy itt egy rendes pályázatról van szó, sőt még maga a miniszter is azt mondta, hogy érdemes, hiszen az első forduló nem volt sikeres. Végül mégis Ókovács Szilveszter nyert, aminek az volt az oka, hogy Orbán közben megbocsátott neki azért a kiszólásáért, amit 2022. március 12-én a felújított Operaház átadásán mondott. 

A nyitógálán ugyanis részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, és a feleségével, Lévai Anikóval, valamint Schmitt Pál volt köztársasági elnökkel a díszpáholyból nézte az előadást. Ókovács Szilveszter az operaház igazgatójaként az átadási ünnepségen a miniszterelnöknek közvetlenül is köszönetet mondott, amiért támogatták a hosszúra nyúlt felújítást. A beszédben azonban félreérthetően utalt arra is, tizenkét évnél az Opera egyetlen igazgatója sem húzta tovább korábban. Így fogalmazott: „a segítséget szeretném megköszönni. Szeretném megköszönni a miniszterelnök úr huzamos bizalmát. Én csak tudom, mert lassan elérem azt a határt, ami még a magyar operaházi történetben nem volt. Tizenkét év! Ezután már tényleg mindenkinek mennie kellett. Nem akarok ötleteket adni, de ez tényleg lassan elközeleg” – mondta Ókovács. Azzal azonban a főigazgató nem számolt, Orbán is éppen tizenkét éve volt akkor hatalmon és célzásnak is vehette, hogy kitelt az ideje. Az egész ország ezen röhögött és a miniszterelnök sokáig nem bocsátotta meg Ókovácsnak. Emiatt kellett a már említett új pályázat. Magyarul Csákkal eljátszatták az egész pályázatosdit, de akkor még senki nem tudta, hogy mi fog történni, mert Orbán is egyértelműen eldöntötte, hogy az Ókovács nem maradhat. Csakhogy, mivel a miniszterelnök – mint mindenki, aki hatalmon van, és nem elég intelligens hozzá – szereti játszani a főúr-kegyúr szerepet, közben megkegyelmezett Ókovácsnak. Csák szólt ugyan, hogy nem úgy van az, hiszen nagy nevek pályáztak a főigazgatói posztra, de Orbán végleg eldöntötte, hogy mégis Ókovács marad. A miniszter ezek után kénytelen volt mea culpázni az összes művésznél. A magyar közvélemény ugyan nem, de Orbán összes embere, az összes művész tudta, hogy Ókovács maradását Orbán maga döntötte el. Mégsem így tálalta a sajtó egy része, ehelyett a minisztert okolták. Pedig a miniszter nem tehetett semmiről. 

Szentpéteri Nagy Richard szerint Csák János amúgy sem tehet semmiről, mert nem tudja felfogni a politikai dolgokat. Az alkotmányjogász, politológus az Operaház dolgait azért részletezte ilyen mélyen, mert abban bízik, ez a magyar társadalom számára tanulságokkal szolgálhat arra, hogy itt végül is mindig, mindenben csak a központ dönt. Azt Orbán összes embere tudta, hogy a miniszter egy senki. Ezt eddig is tudta mindenki, nemcsak róla, hanem az összes többi miniszterről is. Könnyen lecserélhetők: egy másodpercig sem maradhat, ha Orbán úgy akarja, de muszáj maradnia, ha a miniszterelnök azt parancsolja neki. Ez lett a veszte mindenkinek. 

L. Simon László, aki mindenben tökéletesen kiszolgálta a rendszert a Magyar Nemzeti Múzeum élén, megbukott, méghozzá azért, mert abból a helyzetből, amire az Operaház példa volt, úgy gondolta, hogy amit a miniszter mond, az semmi, a kutya ugat, a karaván halad. Amikor pedig 2023 novemberében Csák miniszter leszólt, hogy tartassa be a szabályokat, amelyek szerint 18 éven aluliak nem nézhetik meg a World Press Photo kiállítás homoszexuálisokat ábrázoló képét, azt kerítsék el, akkor L. Simon azt mondta, hogy ez egy betarthatatlan utasítás, és megengedte magának azt a mondatot, hogy ez egy hülyeség. Ezt pedig Csák már nem bírta el. Úgy gondolta, az nem lehet, hogy így beszéljenek vele, és L. Simont bepanaszolta a miniszterelnöknél. Orbán azonnal kirúgta L. Simont a múzeum éléről, pontosabban a miniszter szabad kezet kapott, hogy kirúgja. Merthogy L. Simon mondatával nem csak a miniszter tekintélye ingott meg, hanem a kormányzásé is. A főigazgató nem mondhatja azt, hogy egy törvényt nem lehet betartani. 

Csakhogy L. Simon ugyan lemondott, de ugyanúgy csinálja tovább a Fidesz-propagandát, ugyanolyan fideszes mint eddig volt, éppen ezért ugyanolyan jó kádere a Fidesznek, mint korábban. L. Simon június 9-én az eredményváróra igyekezve azt mondta egy újságírónak, hogy ő nem fogad szót egy olyan miniszternek, mint Csák, csak miatta nincs a pozíciójában, de valójában ehhez a táborhoz tartozik, és neki csak a miniszterrel van baja. Ebből világos volt, hogy Csák ki lesz rúgva. Végig úgy nézett ki, hogy L. Simont rúgták ki, de ő puhára esett, semmi baja nem lett, és végül a miniszternek kell távoznia. Hosszú távon tehát L. Simon és az összes fideszes nyer csak, és nem Csák. Csakhogy közben volt kegyelmi botrány, lemondott a köztársasági elnök, Varga Judit, kérdés volt, hogy Balog püspök lemond, vagy sem, jöttek a választások, és Orbán ugyan kirúgta Csákot, de eddig nem távozhatott. Most, hogy megvoltak a választások, lehetett érvényesíteni ezt a kirúgást. Az időzítést így kellett csinálni. Csák János távozásának ez a magyarázata – tette hozzá Szentpéteri Nagy Richard.