Szépeket mondott Novák Katalin a nők lehetőségeiről, csak éppen sajnos nincs igaza

Így vezeti fel Magyar György a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztját, amelyben Novák Katalin mondatait szedi szét. Például azt, hogy Novák szerint más nőknek is inspirációt és biztatást adhat, hogy a köztársasági elnöki pozícióba került, miután megmutatja, hogy „ma Magyarországon semmi nem elérhetetlen egy nő számára”. A volt Fidesz-alelnök a Hír TV-nek adott ünnepi interjújában beszélt arról is, hogy „a másik embert tisztelnünk kell vagy tisztelnünk érdemes, és akkor is el kell, hogy fogadjuk őt, a személyét, hogyha nem értünk egyet azzal, amit a világról gondol, vagy amilyen véleményt, álláspontot képvisel”. 

Ez utóbbi fordulattal nem vitatkozik a szerző, aki azonban nem tudja elfeledni, hogy a nemzet egységét kifejezni hivatott államfő 2020 decemberében, még családügyért felelős tárca nélküli miniszterként azt üzente a nőknek: ne zavarja őket, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak, inkább örüljenek, hogy szülhetnek gyereket. Közben persze dolgozhatnak is. Az meg ne érdekeljen senkit – tehetnénk hozzá –, hogy a munkájukat általában kevesebbre becsülik.

„Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak" – vélekedett egy 2012-es parlamenti vitában Varga István parlamenti képviselő, Novák Katalin volt fideszes párttársa. Azt is mondta, hogy „a nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni... ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor lehet önmegvalósítani, meg emancipálódni”.

Novák Katalin karácsonyi interjújának Jézus vélelmezett születésnapja különös aktualitást ad, de az ünnep szakrális jelentésétől elvonatkoztatva, inkább érdemes elővenni a tényeket. A 199 hazai parlamenti képviselő között 28 nő van (14 százalék). Az egyéni jelöltek között az összefogott ellenzéknél nagyjából minden ötödik nő volt, míg a Fidesznél csak minden tizenötödik. Az Európai Parlamentben más a helyzet, mert ott a magyar női képviselők aránya 40 százalék, ami meghaladja az EU 38,9 százalékos átlagát.

A közép-európai régióban viszont Magyarországon van a legkevesebb női felsővezető a cégek menedzsmentjében – a V4-eken belül arányuk 10, míg másutt 25-28 százalék között alakul –, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen kullog hazánk. Jelenleg nincs női miniszterünk sem. A kisebb mértékben, de egész Európára jellemző jelenség nem csak az esélyegyenlőség szempontjából jelent problémát, hanem gazdasági hátrányokkal is jár, mert egyes felmérések szerint a több női felsővezetőt foglalkoztató cégek akár 25 százalékkal is nyereségesebbek lehetnek. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően, 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában – emlékeztet Magyar György.

Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét a Római Szerződés 1957-ben vezette be, a nemek közötti bérszakadék továbbra is makacsul fennáll. Európában a nők óránként átlagban 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, nálunk 17,3 százalékkal. A nők tehát a férfiakhoz képest egy év alatt nálunk két hónapig ingyen dolgoznak. Ám ez Novák Katalin szerint ne zavarja őket, inkább örüljenek annak, hogy szülhetnek gyereket. Az államfő másfelől azt is mondta, ma semmi nem elérhetetlen egy nő számára. A két állításból melyiket kell komolyan venni? – teszi fel a kérdést a Magyar Ügyvéd Blog. A nő inkább „csak” gyerekeket szülő anya vagy a társadalom egyenrangú tagja?