A Fidesz az állam pénzéből egyelőre még kifizeti a perköltségeket
Az utóbbi tizenöt évben megtapasztaltuk, hogy ha a hatalom megtartásáról van szó, a kormányt a jogi korlátok nem nagyon szokták zavarni. Ezt emelte ki a Hírklikknek Bencze Mátyás jogász, egyetemi tanár, amikor a Tisza Párt állítólagos adótervei ügyében hozott bírósági ítéletről beszélgettünk. A párt néhány hónapja helyreigazítási pert indított az Index ellen, miután a lap egy szerző nélküli cikkben azt állította: birtokukba került egy dokumentum, amely szerint a Tisza „brutális” személyi jövedelemadó-emelésre készül. Az ellenzéki párt rögtön cáfolta az állításokat, Magyar Péter pedig egyenesen hamisítványnak minősítette az Index által hivatkozott dokumentumot. A bíróság szeptember végén, első fokon az Indexnek adott igazat a helyreigazítási ügyben, Magyar Péterék pedig fellebbeztek a döntéssel szemben. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly év végén hatályon kívül helyezte az elsőfokú bírósági ítéletet, emiatt indult újra az eljárás. A Fővárosi Törvényszék újabb elsőfokú ítélete kimondta, hogy a Tisza Párt állítólagos gazdaságpolitikai terveit tartalmazó 600 oldalas dokumentum valójában nem köthető a Tiszához. Az így elköltött állami források hűtlen kezelésnek, vagy akár sikkasztásnak is számíthatnak.
Zavarhatja ez az ítélet a hatalom lejárató kampányát?
Ennek az ítéletnek van egy tágabb értelmezési lehetősége is. A bíróság, igaz még csak első fokon, de az ilyen jellegű hazugságokra reagált, amiből azt is ki lehet olvasni, hogy az eljárás nemcsak arról a bizonyos „adó dokumentumról” szólt. Az ítélet ugyanis kimondta, a cikkben valótlanságok szerepelnek arról, hogy az ellenzék esetleges győzelme után tervezi-e az írásban közölt és alaptalannak talált változtatásokat megvalósítani. Ugyanakkor az is benne van, hogy bármilyen más, a választási kampányban elhangzó félrevezető állítást a bíróság a jövőben szintén ilyen szempontok szerint fog megítélni. Ez egy dolog. Egy normális demokráciában egy ilyen bírói döntés visszatartó erő lenne, de nálunk nem az. Feltételezhető, hogy a kormányzati propagandában a következő hetekben ugyanúgy meg fognak majd jelenni valótlan állítások, amelyek egy része szintén a bíróság elé kerül, majd elbuknak egy sor hasonló pert.
Ennek sem lesz hatása a választók véleményére?
Annyiban lehet hatása a közvéleményre, hogy aki figyel a politikai kommunikációra, látni fogja, hogy a kampányban a Fidesz nem retten vissza a valótlan állításoktól. Ezt nyilván ki fogja használni az ellenzék óü, és nemcsak szóban, hanem újabb perek indításával is. Nem lehet majd titokban tartani, ha a bíróság zsinórban elmarasztalja a kormányzatot a hazug állítások miatt. Ennek a folyamatnak a politikai térben lehet valami jelentősége, de jogilag aligha várható valamiféle visszakozás, mea culpa a Fidesz részéről. Ettől az ítélettől nem várok ilyen hatást. Ez egy elsőfokú ítélet volt, nem jogerős, meg kell várni, amíg jogerőre emelkedik. Azt követően is lehet még felülvizsgálatot kérni a Kúrián. Akár még meg is fordulhat az ítélet.
Ez azt jelentheti, hogy akár nyárig is elhúzódhatnak a tárgyalások? Mire jogerős ítélet születik, már elveszti a jelentőségét az ügy?
Az ilyen ügyekkel kivételt tesznek a bíróságok és sürgősségi eljárásban tárgyalják a beadványokat. Az ilyen és hasonló sajtó-helyreigazítási perekben ez a gyakorlat. Szerintem egy hónapon belül pont kerülhet a végére, kivéve, ha végül olyan bíróság elé kerülnek az akták, ahol a kijelölt bíró nem akar, vagy nem tud dönteni. Akkor el tudják húzni akár a választásokat követő időre is az eljárást. Van egy jogi intézmény, az ideiglenes intézkedés is, sajtóperekben ezt gyakran alkalmazzák olyan esetekben amikor „fenyegető veszélytől”, vagy a később már „nem reparálható körülményektől” kell megóvni a peres feleket, ilyenkor ideiglenes intézkedést hoz a bíró, amit végre kell hajtani, mielőtt még jogerőre emelkedik az eljárás.
Az ide menekült három korábbi lengyel politikust is hűtlen kezeléssel vádolták hazájukban. Lehet valamikor ennek majd egyfajta relevanciája Magyarországon is?
Jogi értelemben lehetséges. Már korábban is megjelentek hírek arról, hogy ellenzéki politikusok feljelentették a kormányzati plakátkampány szervezőit. Ők is pontosan a hűtlen kezelést nevezték meg, mert szerintük a kormányzat nem közcélra, hanem a Fidesz pártpropagandájára fordította a pénzt. Ha a bíróság kimondja, hogy valótlanok a plakátokon szereplő állítások, az ellenzék szándékairól a médiában bejelentett feltételezések, akkor szerintem jogilag megáll a hűtlen kezelés vádja. Az más kérdés, hogy ha az ellenzék nyer, nyilván csak akkor indulhat majd ezekről valamilyen komoly eljárás. Az akkori helyzet fogja eldönteni, hogy egy esetleges új kormány rendelkezik-e elegendő többséggel ehhez, szüksége lesz-e bizonyos kompromisszumokra, politikai alkukra, tudja-e vállalni a korábbi rezsim számonkérését. Egy ilyen döntés súlyos politikai kérdés, milyen pozíciót foglal el a leendő kormányzat, ha lesz egyáltalán váltás ezen a téren: konfrontálódnak-e, és akkor felelősségre vonják, megbüntetik azokat, akik egy politikai párt érdekében állami forrásokat költöttek el, vagy valami olyan „békés” rendszerváltást gondolnak, mint amilyen az 1989-1990-es volt.
Egy esetleges pénzbüntetésnek sem lehet visszatartó ereje?
A Fidesz esetében nem hinném. Azt már az utóbbi tizenöt évben megtapasztaltuk, hogy ha a hatalom megtartásáról van szó, a kormányt a jogi korlátok nem nagyon szokták zavarni. Orbán Viktor már annak idején is megmondta: azért vannak a jogászok, hogy megoldják az ilyen ügyeket és „punktum”. Ez egy olyan sajátos hozzáállás, ami egy másik, jogkövető állampolgár esetében elképzelhetetlen lenne. A pénzbüntetésnek sincs visszatartó ereje, ezt az EU Bírósága által kirótt milliárdos bírság esetében is láthattuk. Majd kifizetik az állam pénzéből a perköltséget.
Ha olyan helyzetben lesznek, hogy onnan tudnak fizetni...
Most még igy gondolják. A fél ország az ő nevükön van.
