A magyar választás ideológiai csata Washington, Moszkva és Brüsszel között
A magyar parlamenti választás – amelyet 2026. április 12-re tűzték ki –, nem egyszerűen magyar választás: ideológiai csata Washington, Moszkva és Brüsszel között, amelyek mindegyikének megvan a maga érdeke az eredményben.
Magyarország a jövőjéről szavaz, miközben három külső hatalom eszközként kezeli ezt. Trump kormánya Orbán győzelmét akarja, annak bizonyítékaként, hogy az illiberális kormányzás legyőzheti a liberális hegemóniát Európában. Oroszországnak Budapestre az EU-n belül van szüksége, hogy a szankciókat késleltesse, és hogy biztosítsa a megosztottság fennmaradását – mutatott rá igen hosszú elemzésében a lengyel közszolgálati televízió, a TVP.
Az EU azt akarja, hogy távozzon, de ezt nem mondhatja ki anélkül, hogy ne táplálná a brüsszeli beavatkozásról szóló orbáni narratívát.
Orbán Fidesze már nem tud olyan könnyen szavazatokat vásárolni, mint korábban. A gyengeségét azzal próbálja leplezni, hogy nemzetbiztonsági kockázatként állítja be az ellenzéket, különösen Magyar Pétert és pártját, aki és amely a legkomolyabb kihívás Orbán számára 2010 óta. Magyar pontosan azért veszélyes a rezsimre, mert disszidens, aki a rendszer nyelvén beszél, és belülről támadja az „erőművet".
Magyar ellenlépése a stratégiai mérséklet. Nem hajlandó belesétálni a Fidesz csapdáiba. Helyettese, Tarr Zoltán kifejezetten megerősítette, hogy a Tisza-kormány nem küldene fegyvereket Ukrajnába, hivatkozva a nyugat-ukrajnai Kárpátalja régióban élő magyar kisebbség biztonságára. Magyar azt ígéri, hogy Magyarországot a NATO-ban és az EU-ban tartja, miközben „pragmatikus” kapcsolatokat ápol Oroszországgal – ezzel semlegesíti a Fidesz elsődleges támadó vonalát. Elkerüli a polarizáló kultúrharcokat, hogy ne idegenítse el a korrupcióba belefáradt, de liberális túlkapásokra gyanakvó konzervatív szavazókat. Ehelyett Magyar a rezsim kompetenciáját veszi célba.
Ám az áprilisi választást a szokásos hazai versenyen túl, az a nemzetközi környezet teszi jelentőssé, amelyben kibontakozik. Magyarország annak az Európa jövőjéért folytatott küzdelemnek a középpontjába került, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió vesz részt.
Ebben az Európai Unió cselekvési lehetősége korlátozott. A rendelkezésre álló eszközei – így a pénzügyi feltételesség – jelentősek, de technokratikusak, és hiányzik belőlük Orbán biztonsági és háborúellenes üzeneteinek érzelmi súlya.
Magyar Péter tudja, milyen erős a háborúval kapcsolatos ijesztgetés. Magyar még egy egyértelmű választási győzelem esetén is olyan államapparátust irányítana, amely a gyors változásoknak való ellenállásra lett tervezve, amelynek kulcsfontosságú intézményeit Orbán-hűségesek irányítják, és az alkotmányos korlátozások a folytonosságot támogatják.
Európa számára a tét jelentős: egy megújult Orbán-mandátum megerősítené Magyarország EU-ban betöltött romboló szerepét, Magyar győzelme pedig bizonytalan időszakot nyitna azzal kapcsolatban, hogy Orbán rendszerének mekkora része bontható le valójában.
Áprilisban a választók nemcsak azt döntik el, hogy ki kormányozza az országot, hanem azt is, hogy Magyarország a továbbiakban milyen szerepet tölt be abban a szélesebb ideológiai küzdelemben, amely Európa jövőjét alakítja.
