Szepesházi Péter: Magyarország összes bíróságán gond van, és a helyzet romlik

Az idén februárban már téma volt, hogy a bíróságok ügyintézői és a hivatali dolgozók alulfizetettek, túlterheltek és ezért egyre többen hagyják ott munkahelyüket. Akkor Szepesházi Péter ügyvéd arról beszélt, hogy egy általa képviselt bírósági tisztviselő – egyben a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ), tagja – azért fordult bírósághoz, mert hevesebben tiltakozott a bírósági munkakörülmények miatt és emiatt fegyelmit kapott. Az eljárás még nem ért véget.

Senyei György Barna, az OBH elnöke június elején a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatóján kijelentette, az igazságügyi alkalmazotti munkatársak elvándorlásának problémája az ország összes bíróságán gondot okoz, és „egyértelműen anyagi okai vannak”. Szepesházi Péter szerint ugyanis február óta csak romlott a helyzet, ahogyan azt az OBH elnöke is mondta. „Azóta gyakorlatilag bújócskát játszik az Igazságügyi minisztérium még a bírói érdekképviselet a MABIE (Magyar Birák Egyesülete) megkeresésére is. Minden harmadik levélre azt mondják, hogy igen, érzékeljük a problémát, majd jelentkezünk, de nem történik semmi.”

Senyei György Barna szerint a jegyzőhiány következtében veszélybe kerülhet a bíróságok működése. „A bíróságon a jegyzők feladatuk szerint olyanok, mint a titkárnők. Helyzetük egyre drámaibb. A nagyobb bírói megyékben már az is előfordul, hogy három bíróra jut egy jegyző” – mutatott rá a problémára az ügyvéd, majd hozzátette, már a bíráknál is megindult az elvándorlás, tudomása szerint több esetben is anyagi okok miatt mondtak le. 

Az összbírói értekezleteken – amelyeket vármegyénként tartanak – egyre élesebb hangon bírálják a kialakult helyzetet, ez csak a kisebbeknél mérsékelt, azokon óvatosabban fogalmaznak, mert még tartanak a vezetőktől és a retorzióktól. Pest megyében, azaz a Budapest Környéki Törvényszéken és a Fővárosi Törvényszéken azonban „kifejezetten forradalmi hangulatú egy-egy gyűlés”, a vezetők sopánkodnak, egyetértenek, de azt nem ígérik meg, hogy „gyújtó hangon” fordulnak akár az OBH-hoz, vagy a minisztériumhoz. Tipikus, amikor egy vezető mindennel egyetért, de abban a pillanatban, hogy felfelé nyomást kéne gyakorolnia, azt már nem annyira akarja – emlékeztetett Szepesházi Péter, majd megjegyezte, a Fidesz-kormányra jellemző, hogy a közszférát, állami szférát, így a bíróságokat is alulfinanszírozzák – még ha független hatalmi ág is.  A bírók bére is elértéktelenedett az utóbbi három évben, még ha egy kicsit magasabb is az átlagnál, az igazságügyi alkalmazotti munkatársak drámaian kevés pénzéről nem is beszélve. 

Arról, hogy mennyi lehet egy bírói és egy bíróságon dolgozó bére, többféle információ is kering. Ennek oka, hogy még 2019-ben az akkor frissen kinevezett és azóta már csak volt igazságügy-miniszter, Varga Judit megígérte, hogy a kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben. A bíróság többi munkavállalójáról akkor is megfeledkeztek. 

A bírák és ügyészek fizetése körüli találgatásoknak azonban pár napja a MABIE vetett véget. „2022 évtől bekövetkezett súlyos inflációs helyzetben eddig, a bíróságokon nem volt béremelés, szemben minden más hatalmi ághoz képest. (…) A kormányzat által közzétett bírósági fizetési adatok, miszerint egy járásbíró átlagfizetése bruttó 1,4, míg egy törvényszéki bíróé majd 2 millió Ft, nem felelnek meg a valóságnak. (…)” – közölték oldalukon. A fizetésüket számszerűsítették, eszerint ma Magyarországon a legkisebb bírói nettó illetmény 534.000 Ft, órabérben 3.338 Ft, ami kevesebb, mint a bírósági biztonsági őr jogszabályban garantált órabére. A törvényszéki bírói kezdőbér nettó 610.992, vagyis egy órára vetítve 3.818 Ft. A bírósági tisztviselők 211.900 Ft-os nettó bértől léphetnek szolgálatba, de a bértábla szerint akár 25 év után is ez a bérük maradhat, mert olyan szinten összecsúszott a bértábla a garantált bérminimum folyamatos növekedése miatt.

Az OBH-elnök elmondta, hogy a tárgyi feltételek folyamatosan javulnak, a Fővárosi Törvényszék nemcsak ügyforgalom szempontjából kiemelkedő, hanem egyben a legnagyobb létszámú bíróság is: 680 bíró, és mintegy 1900 igazságügyi alkalmazott működik itt. Ez – Senyei szerint – „összeurópai szinten is kiemelkedő, hatalmas létszám”.

De ha tényleg „hatalmas” létszámmal dolgoznak, akkor miért okoz gondot, illetve, hogy fordulhat elő például jegyzőhiány? – kérdeztük a korábban bíróként is dolgozó Szepesházi Pétert. Szerinte ez így megtévesztő, mert lehetne olyan igazságügyi rendszerünk és egy hozzá kapcsolódó politika, amely alapján a bírók akár ennél kevesebben is lehetnének, ha ehhez a jól fizetett jegyző mellett szintén megfelelő bérezésű, 2-3 jogilag képzett munkatársuk is lenne. Akkor fele annyian is elegen lehetnének, természetesen a bíróknak is elegendő fizetéssel. „Mert a jogilag képzett munkatársak, a bírósági fogalmazók és titkárok képesek lennének segíteni a bírók munkáját. A nem annyira nehéz ügyet, amit a bíró kijegyzetelt, eldöntött, a jegyzetet a jogi munkatársnak átadva ők már megírhatnák. Na de a bérezések miatt ott is erősödik a fluktuáció, bár még nem olyan mértékben, mint a jegyzőknél, viszont úgy kell a végzett jogászokat erre a feladatra „összefogdosni”, mint az 1980-as években. És jelenleg inkább egyedül van a bíró jogilag, kivéve adott bíróságokon az ottani vezetők kedvencei. Tehát mégsem olyan sok a bírók és az igazságügyi alkalmazottak száma” – mutatott rá Szepesházi Péter.

Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyforgalomról szólva elmondta: a két-, illetve öt éves időtartamot meghaladó ügyek „darabszámban és százalékos mértékben is” érezhetően csökkentek, „ezáltal az időszerűség évről-évre javul”. Ez olyan, mint amikor egy hatalmas és fenyegető veszély vagy óriási hátrány mellé odateszünk kisebb eredményeket. Ezt még a Kádár-rendszer végéről is ismerhetjük. Másrészt az időszerűség nem javult, csak adminisztratív eszközökkel, statisztikailag – kommentálta Szepesházi Péter, aki szerint egyre gyorsabban akarnak szabadulni a bírák a nehéz, érzékeny ügyektől, legyenek azok politikaiak, vagy csak nagyon bonyolult ügyek. 

„Úgy látszik, hogy minden ilyen húzódik, mert nem szeretnek a bírák gyorsan, hatékonyan, felelősséggel dönteni. Az kétségtelen tény, hogy a 2012-től folyamatosan bevezetett, nagyon adminisztratív, az ügyvédek felé túl szigorú szabályozások hoztak olyan eredményt, hogy így sablonszerűen, gyorsan, a könnyű, közepesen nehéz ügyeket hamarabb befejezik a bírók. De az is befejezés, ha formai okokból a második hiánypótlás után zárják le az ügyet, mert nem tetszik nekik a hiánypótlás. Ezen a területen nagyobb lett a bírák mozgástere, mint régen, tehát ezt több mindenre rá lehet fogni. Viszont a kisembereket tömegesen érintő ügyek, mint például a devizakárosulti eljárásoknál az igazság rovására javultak a statisztikai mutatók a befejezések számát és időszerűségét tekintve” – fűzte hozzá Szepesházi Péter.