Szepesházi Péter: meg akarják félemlíteni a bírósági alkalmazottakat
Kizárták a nyilvánosságot annak a bírósági ügyintézőnek tárgyalásáról, aki azért kapott fegyelmit, mert hevesebben tiltakozott az alulfizetett bírósági ügyintéző és segédhivatali személyzet borzasztó munkakörülményei miatt. Mivel határozottan hangot adott ennek Toplenszki Zoltán, aki egyben a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) tisztviselője is, megrovásban részesítették. A fegyelmi határozat utolsó bekezdésében a fegyelmi tanács sérelmezte, hogy a népszerű szakszervezeti ügyintéző ahelyett, hogy dolgozna, a pedagógusi és kórházi viszonyokkal vetekedő gyalázatos munkakörülményekkel foglalkozik. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy bírósághoz fordultunk a fegyelmi szankció ellen – mondta a Hírklikknek dr. Szepesházi Péter ügyvéd.
Toplenszki Zoltán 2017 óta volt bírósági tisztviselő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2023. március első napjaiban hevesen tiltakozott egy újabb, hatalmas aktacsomag átvétele ellen, miközben – mivel kevesen vannak – a sajátjaival sem végzett. Az új aktákat egy betegállományban lévő kollégájának szánták, de őt Toplenszki Zoltánnak kellett volna helyettesítenie. Ez viszont azt jelentette, hogy az iratokat nemcsak át kellett volna vennie, hanem miután átnézte azokat, a soron kívüli ügyeket is el kellett volna intéznie, felelősséget vállalva értük, akár a saját munkája „kárára” is. És mivel udvariatlanul utasította el az akták átvételét, és csoportvezetőként egy másik – ugyancsak a saját munkáival elmaradt – kollégára is rászólt, hogy ne vegye át, mert „el fog úszni a saját ügyeivel”, és különben sem az ő feladata, fegyelmi eljárást indítottak ellene.
A Központi Kerületi Bíróság fegyelmi tanácsa pedig igen részletesen kivizsgálta, mennyire volt udvariatlan Toplenszki. Vizsgálták a szavakat, amiket mondott, hogy közben vajon lecsapta-e az aktákat, vagy rácsapott-e az egyikkel az aktákat hozó kezére, kivette-e kollégája kezéből a tollat, illetve becsapta-e az ajtót. Végül megrovásban részesítették, mert megtagadta az akták átvételét, azaz nem végezte el a feladatát. Azt is részletezték, hogy a munkaköri leírás feladatai és a csoportvezetői kötelezettségei alól nem mentesülhet csak azért, mert a munka mennyiségét soknak, az érte járó fizetést pedig kevésnek tartja, és a határozat szerint azt sem teheti meg, hogy a fizetéséért csak a saját feladatát látja el, másik 4-5 embert nem helyettesít. A fejére olvasták azt is, hogy pont abban az időszakban szegte meg a kötelességét, amikor egyébként is kevés az igazságügyi alkalmazott, ráadásul mást is erre utasított. A fegyelmi tanács szerint ilyenkor fokozottan kellene figyelnie a munkavégzésre, és nem azt várnia, hogyha nem dolgoznak mások helyett is, akkor összeomlik a rendszer, ami miatt a munkateher csökkenését és magasabb jövedelmet érhetnek el.
Vagyis azt magyarázzák, hogy vigyék tovább a hátukon a bírósági rendszert, nehogy összeomoljon és ne szóljanak miatta – fejtette ki Szepesházi Péter. Toplenszki Zoltán ügyvédje azonban nem ezen lepődött meg igazán, hanem a fegyelmi határozat utolsó bekezdésén, miszerint azt sérelmezték, hogy a népszerű szakszervezeti ügyintéző ahelyett, hogy dolgozna, a pedagógusi és kórházi viszonyokkal vetekedő gyalázatos munkakörülményekkel foglalkozik. Bírók írták le, az a bajuk, hogy egy szakszervezeti tisztségviselő foglalkozik a munkakörülményekkel. Emiatt is döntöttünk úgy, hogy bírósághoz fordulunk a fegyelmi szankciók ellen – emlékeztetett Szepesházi Péter.
Hozzátette, a tárgyalás előtti napon még azt sem lehetett tudni, hogy zárt lesz-e a tárgyalás, mert a bíróság szerint a bíróságok jó hírnevét sértenénk, ha nyilvános lenne az eljárás. „Persze, hogy sértjük a jó hírüket, de mi igazat mondunk. Hiszen az ilyen munkakörülmények, a túlterheltség és a kevés fizetés feszültséget, idegességet vált ki az emberekből. Azért fordultunk a bírósághoz, mert a fegyelmi eljárás alkalmas a többi bírósági alkalmazott megfélemlítésére, és ha közben nem hagyta volna ott a PKKB-t Toplenszki Zoltán, akkor az ő megfélemlítésére is alkalmas lenne, miközben ő szakszervezeti tisztviselő is” – mutatott rá az ügyvéd.
A Budapest Környéki Törvényszék csütörtök reggel a zárt tárgyalás mellett döntött, de nem született ítélet a fegyelmi határozatról, végül is elhalasztották. Viszont felmerült egy újabb kérdés: az állami közintézményeknek Magyarországon miért lehet jó hírnevük ugyanúgy, mint a magánszemélyeknek és cégeknek, és ez miért adhat indokot zárt tárgyalás elrendelésére? „Ez nem a bíró ötlete volt, hanem sajnálatos módon, a Fidesz beletette a Polgári Törvénykönyvbe. A Fővárosi Törvényszék azért kérte a nyilvánosság kizárását, hogy ne derüljenek ki a Markó utcai gyalázatos munkakörülmények” – jegyezte meg Szepesházi Péter, aki hozzátette, többen is szerettek volna részt venni a tárgyaláson, de most kívül rekedtek.
