Szeptember 4-én tárgyalnak az Oktatási Hivatal dolgozóinak helyzetéről
Az Oktatási Hivatalban olyan nagy a gond, amelynek megoldása érdekében akár a munkabeszüntetésig is hajlandóak vagyunk elmenni – mondta a Hírklikknek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Annak kapcsán beszélgettünk, hogy szeptember 4-én, csütörtökön, az Oktatási Hivatal elnöke, és Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár egyeztetésre várja az érdekképviselet képviselőit. Az előzmény, hogy a helyzet súlyossága miatt, a szakszervezet vezetője ismét sürgős bértárgyalást kezdeményezett. Két érdekegyeztetést sürgető levelet is írtak a Belügyminisztériumnak. A második levelükre a napokban végre választ kaptak.
Elégedett a válasszal?
Ebben az esetben talán nem jó szó az „elégedettség”. Az, hogy elkezdünk beszélni a problémáról, mindenképpen fontos, hiszen ez lehet az első demokratikus lépés a probléma rendezése felé, de a megoldásról még korai bármit nyilatkozni. Olyan helyzetet szeretnénk elérni, ami megnyugtatja a hivatal dolgozóit és megállítja a tapasztalt, nagy tudású dolgozók elvándorlását. Ehhez olyan bérmegállapodást kellene elérni, ami a diplomás szakemberek esetében felzárkózást jelent legalább az oktatási intézményekben dolgozó tanárok keresetéhez. Amennyiben ez nem történik meg, akkor mások is inkább visszamennek tanítani, vagy szakmát váltanak, ahol jobban megfizetik őket.
A köztisztviselők bérét szinte minden területen igen alacsonyan tartja a kormány.
Így van. Öt évvel ezelőtt csökkentették a szabadságukat, mindössze 25 napot hagytak meg és a többit elvették. Ezért egy év alatt majdnem egy hónappal többet kell dolgozniuk, miközben a napi munkaidőt sem rendezték. Egy csomó olyan hátrányos intézkedés érte ezeket a dolgozókat, amelyeket azóta sem ellentételezett a kormány. 2019-ben volt az utolsó olyan bérrendezés, amely a széles garnitúra jövedelmét érintette. Minden munkahelyen vannak alacsonyabb és magasabb beosztásban dolgozók, ez természetes, de az nem, hogy miközben a miniszterek és a kormányzati felső vezetők bérét azóta több lépésben is emelték, a hivatalokban növekvő feszültségekkel senki nem foglalkozik.
Rövidesen kezdődik a tanév, a feladatok mennyisége óriási. Az Oktatási Hivatal személyi állományának csökkenése nem jelentett kockázatot?
A tanévkezdés előtt a hivatalban nagyon sokrétű feladatokat kell koordinálni, ha ebben zavarok, fennakadások történnek, az óhatatlanul kihat az oktatás színvonalára. Ez olyan terület, ahol minden egyes részfeladatnak fontos szerepe van, a munkakörök egymásra épülnek, úgy is fogalmazhatnék: nincs közöttük jelentőségbeli hierarchia. Ez nem jelenti persze azt, hogy bizonyos munkakörök betöltése nem követel meg speciális kvalifikációt, másutt a középiskolai végzettség is megfelelő. Probléma akkor keletkezik, ha azok a nélkülözhetetlen szakemberek állnak fel, akiknek az adott területen már sok éves tapasztalatuk van. Kialakulhat egy negatív szakértelem-spirál, amikor ezeket az embereket valamilyen módon helyettesíteni, pótolni kell. A hivatal vezetői szerint a kilépők egy részének helyére már sikerült új munkatársakat felvenni, de őket be is kell tanítani. Elveszett egy csomó tudás, ami még jó ideig hiányozni fog, miközben a kollégáknak – a saját, felelősségteljes munkakörük mellett – oda kell figyelniük az újak a betanítására is, ami nem megy napok alatt. Erre egy félév is kevés.
Ha jól értem, akkor a mostani tárgyalásnak kizárólag bérrendezési célja van?
Ez így nem pontos. Érdekegyeztetési szándékunk több területet is érint. Vannak szakpolitikai, valamint humánerőforrás-gazdálkodási témakörök is, amelyekre szintén szeretnénk kiterjeszteni a szeptemberi 4-i tárgyalást. Természetesen ezek szorosan kapcsolódnak az érintett dolgozók megélhetése érdekében kezdeményezett bérrendezési javaslatainkhoz is. Ahhoz, hogy elégedetten állhassunk fel a tárgyalóasztal mellől, minden olyan munkafeltétel javítását el kell érnünk, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az érintett kollégák a lojalitásukat, és a maximális szakmai tudásukat adhassák a hivatalnak. Szeretik a munkájukat, szeretnének a hivatásukban dolgozni, de a mai világban a megélhetés – a jelenlegi alacsony bérek mellett – sokaknak napi anyagi gondokat okoz. Gondoljon bele, ha valakinek már a hónap közepén anyagi gondjai vannak, ha tologatnia kell a számlái befizetését, mekkora figyelmet tud fordítani a munkájára? Úgy gondolom, hogy az Oktatási Hivatalban már sokak esetben sajnos erről is szó van. Senkinek nem lehet a szemére vetni, ha ebben a helyzetben talál más, jobban fizető munkalehetőséget, feláll, és az oktatás egy másik területén, vagy ott keres munkát, ahol többet fizetnek. Voltak, akik ezt a kereskedelemben találták meg, mások külföldön helyezkedtek el, de akik tehették, előrehozott nyugállományba vonultak.
A napokban elküldött tárgyalási javaslatukra gyorsan válaszoltak. Abban burkoltan akár egy későbbi munkabeszüntetés lehetőségét is jelezték. Hogyan tovább?
Az augusztus 11-i levelünkre nem reagált a minisztérium. Akkor azt mondták a kollégák, hogy tegyünk még egy kísérletet, mert fontos, hogy a tárgyalóasztalnál lehessen beszélni az Oktatási Hivatalban kialakult súlyos problémákról. Az augusztus 25-i, második levélben tettünk utalást arra, hogy olyan nagy a gond, aminek megoldása érdekében akár a munkabeszüntetésig is hajlandóak vagyunk elmenni. Szeptember 4-én találkozni fogunk az illetékesekkel, mi erre a tárgyalásra nagyon komolyan felkészülünk. Várjuk a fejleményeket, remélem minket is komolyan vesznek. Most egyelőre itt tartunk.
|
Visszatekintés „57 éves elmúltam, 36 éve van közszolgállti jogviszonyom, 23 éve dolgozom az Oktatási Hivatalban, illetve annak jogelődjénél. Három diplomám van, alap- és szakvizsgám, továbbképzéseim. Teljesítményértékelésem minden esetben kiváló, de kormánytisztviselőként kevesebbet keresek, mint egy 22 éves kezdő óvónő vagy tanító, mint egy katona vagy rendőr, mint egy gyári munkás, raktáros, bolti, pénztáros, busz-, villamos- és mozdonyvezető, kőműves, festő, csőszerelő, pizzafutár, árufeltöltő…” Az Oktatási Hivatal ilyen és ehhez hasonló helyzetben lévő 120 dolgozója mondott fel az idei év első felében az alacsony keresetek miatt. Már áprilisban sztrájkkészültség volt a hivatalban, a munkatársak több mint fele írásban is nyilatkozott arról, hogy sztrájkolni akar, ám a kormány akkor azzal az indoklással állította le a szervezést, hogy az törvénytelen lenne. |
A KlikkTV 2025. április 3-i adása:
