Szeptemberben is megszívtuk: tovább nőtt az élelmiszerek ára
Nagy kérdés, megismétlődik-e az az augusztusi jelenség, amikor a Hírklikk alacsonyabb fogyasztói árnövekedést rögzített, mint a Központi Statisztikai Hivatal. Ez volt a harmadik ilyen eset azóta, hogy három éve elkezdtük az élelmiszerekből álló saját bevásárlókosarunk éves árváltozásának a nyomon követését (a módszertanról lásd cikkünk végén). A friss, szeptemberi árnövekedési ütem nálunk 6,2 százalék volt, ami 0,9 százalékponttal felülmúlja az augusztusi dinamikát. A KSH – amelynél a megelőző hónapban 5,9 százalékot mértek – majd október 8.-án teszi közzé a hivatalos adatot. Szeptemberben volt egy-két brutális árváltozás – nálunk biztosan.
Nagyon nagy meglepetést nem okozott a piacra, boltba járóknak, hogy az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára az egekbe szökött: a mi kosarunkba került áruk között az elképesztően drágult az első három helyezett: az uborka, az alma és a karalábé, de több más termény is komolyabb áremelkedést szenvedett el. Ugyanakkor a skála másik végén elképesztő árcsökkenések is voltak: bár igaz, hogy a zeller kakukktojásként ott található a lista végén, de inkább a tejtermékek, és néhány feldolgozott hús lett jóval olcsóbb egy évvel ezelőttihez képest.
Akárhogyan is nézzük azonban, a kormány összes túlmozgásos intézkedésével – árrésstop és társai – mindent elért, csak éppen az állítólagos célt nem: az élelmiszerárak és így a infláció kordában tartását. Ahogy az alábbi grafikon is mutatja: ismét emelkedésnek indultak az árak.
És hol van még az áprilisi választás, ami előtt komoly osztogatásba kezd a kormány. Ezek nyomán könnyen élénkülhet a kereslet, ami az árak további emelkedését táplálja majd. Amúgy az így szétosztott „üveggyöngyök” súlyos százmilliárdokba fájnak az országnak, de a terhek jó része nem azonnal jelentkezik, így Orbánék – tartva attól, hogy enélkül nem lesznek képes nyerni (s még ezzel is kétséges) – inkább kiszórják az állami, nem létező, csak (főként kínai) hitelből összeguberált pénzeket. Ők nem bánják, gondolván: ha ők nyernek áprilisban, majd megoldják a problémát nem megszorításnak nevezett megszorítással, viszont ha nem, akkor röhögnek a markukba azon a mérhetetlen ...gondon, amit az utánuk jövőkre hagynak.
Mindezzel csak azt akartuk mondani: nem kizárt, hogy visszasírjuk majd ismét a mostani árakat.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak három évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. szeptemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációnk” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de szeptemberben is iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén szeptemberben ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
