SZFE: a sztrájk folytatódik, 23-án ’56-ra emlékező tüntetés indul a Műegyetemtől

Harkai Péter 2020. október 14. 18:40 2020. okt. 14. 18:40

Törvénytelen a sztrájkolók listázása, a személyes adatokat csak a bérszámfejtésben érintett hivatalnokok hivatottak kezelni, majd megsemmisíteni, továbbá törvénytelen megvonni a kollégiumi diákok infrastruktúráját, amiért fizetnek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai és sztrájkbizottságának képviselői mai sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy az elmúlt napok fenntartói offenzívája ellenére sem változtatnak a 44 napja tartó ellenállásukon, míg a követeléseiket nem teljesítik. Az intézmény dolgozói pedig változatlanul folytatják a sztrájkot.

Az egyetem Vas utcai épülete előtt kedd délután megtartott sajtótájékoztatójukon a hallgatók képviseletében kijelentették, hogy a fenntartó nevében elrendelt internet és áramszolgáltatás lekapcsolásával veszélyeztetik a hallgatók rendes működését, amivel a tanulmányaikat folytathatnák, valamint megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy például a filmes gyakorlatukat elvégezhessék. 

Kijelentették továbbá, hogy mivel nincsenek köztük vezetők, kiállnak az egyének felelősségre vonása ellen, amit tegnapi ultimátumában Szarka Gábor kancellár beígért. Senki sem kötelezheti lojalitási nyilatkozatra sem a hallgatókat, sem a munkavállalókat, mint elhangzott: „a szenátus szeptember eleji egységes lemondásával a teljes jogfosztottság ellen tiltakozott, mivel egy szenátus önálló jogkörök nélkül olyan mint egy egyetem hallgatók nélkül – értelmetlen”.

Elhangzott, hogy az illegitim vezetés vizsgálatot kért az oktatási hivataltól azzal kapcsolatban, hogy megfelelően folyik-e az egyetemi oktatás – az ezt bizonyító dokumentációt az egyetem közössége összeállította és benyújtotta. Ennek ellenére, az általuk illegitimnek tartott vezetés már gyakorlati eszközökkel is veszélyezteti az oktatást. Az internetelérést 18-tó 07 óráig megszüntették az épületben, ahol ebben az időben tanórák zajlanak és olyan kollégisták készülnek a másnapi óráikra, akik ezekért a szolgáltatásokért fizetnek az egyetemnek. Közölték továbbá, hogy zsarolással kényszerítik az üzemeltetést intéző munkatársakat, hogy a kellékeiket, jelmezeiket, eszközeiket tároló osztálytermekbe ne engedjék be az egyetemistákat a fenti időpontban. A tevékenységüket dokumentáló film elkészítését megakadályozandó, megtiltották a kép- és hangrögzítést egy olyan intézményben, ahol filmkészítést oktatnak.   

Bár eddig sem voltak illúzióik, de az elmúlt pár napban véglegesen bebizonyosodott a számukra, hogy ez a hatalom sem párbeszédre, sem belátásra nem képes – tette hozzá a diákság képviselője. Közölte, hogy az SZFE polgársága október 23-án megemlékezést tart szabadságról, bátorságról, és a közös kiállás erejéről. 16 órától a Műegyetem rakpartról elindulva, az egyetem Rákóczi úti épületéig közös menetre hívnak mindenkit, aki egyetért a meghirdetett elveikkel. Ezzel a menettel kívánnak emlékezni azokra az egyetemistákra, akik 1956. október 23-án megmozdultak azért, amiben hittek, kiálltak az egyén és a közösség szabadságáért. Ezzel az ünnepi menettel kívánnak megemlékezni arról, hogy mi minden elérhető, ha közösen cselekszenek.

Közölték továbbá a nyilvánossággal, hogy Szarka Gábor kancellár parancsa, amivel kikérte az október 1-12 között sztrájkolók névsorát, törvénytelen, miután a dokumentumok személyes adatokat is tartalmaznak. Arra kérik a kancellárt, hogy jelezze, milyen jogalappal tart igényt ezekre a dokumentumokra, máskülönben ezen adatok kiszolgáltatása a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogszabályaiba ütközik. A munkáltatónak kell gondoskodnia arról, hogy megfelelő jogi hivatkozás híján, ezen adatokhoz mások, akár a vezetők, ne férhessenek hozzá. A sztrájkolók névsora kizárólag azoknak válhat elérhetővé, akik a bérszámfejtést végzik és kizárólag arra az időre, amíg a bérszámfejtés rendben megvalósul – ezt követően, az említett személyes adatok megsemmisítendőek. Minderre hivatkozva, a sztrájkbizottságnak nem áll módjában kiadni a sztrájkolók névsorát. A sztrájkot viszont folytatják.

Ezt követően, Németh Gábor, az egyetem oktatója és a sztrájkbizottság tagja kijelentette, hogy bár a kancellár megnevezett két felelőst, Upor László volt rektorhelyettest és Csernai Mihályt, az egyetem hallgatói önkormányzatának vezetőjét, mint a tanköztársaság képviselőit. Németh jelezte, hogy „a tanköztársaságnak nincsenek képviselői, ezért őket felelősként megnevezni legalábbis különös gesztusnak tűnik. Ötletgazdája van. Ha bűnbakot keres, akkor megtalálta, én vagyok az.”

A sajtótájékoztatót követően, megkérdeztük Németh Gábort, hogy miután a kancellár Vidnyánszky Attilára hivatkozva, kész tényként említette, hogy egy másik, már kijelölt épületben megkezdik az új vezetés általi oktatást, gondolkoznak-e alternatív egyetemi létezésben, Német szerint, ez ugyanolyan blöff, mint az elmúlt másfél hónap számtalan kijelentése:

– Egyelőre itt akarjuk megőrizni a szuverenitásunkat. Az a helyzet, hogy ebben a furcsa diskurzusban, amit a mindenkori hatalommal, illetve az intézményi képviselőikkel folytatunk, nagyon sokszor kiderült, hogy rengeteg blöff van ebben a kommunikációban. Halljuk már egy ideje, hogy külső helyszínen kezdenek valamifajta oktatásba, de egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi lenne ez a külső helyszín és hogy kikkel óhajtanának oktatást folytatni. Ehhez ugyanis elsősorban hallgatókra van szükség – a hallgatók pedig itt vannak, a Vas utcában. 

Arra a kérdésre, hogy a szolgáltatások megvonása után hogyan zajlik az élet az épületben, az egyetemi oktató gyakorlatiasan elmondta, hogy amikor szükséges, a diákok bekapcsolják a mobilnetet, ezzel biztosítják az internetelérést: fűtés egyelőre még van, nem hiszi, hogy ilyen, az egészségi állapotot veszélyeztető lépéseket meg merne engedni magának a vezetés. Tegnapi hír, hogy feljelentés született a sztrájkolók ellen, de ezt rögtön kiigazította, mivel:

– nem a sztrájkolók, hanem a sztrájkbizottság összes tagja ellen. Ezt onnan tudom, hogy én is az vagyok, így konkrétan negyedrendű vádlott. A vád az, hogy a sztrájk jogszerűtlen, ami a véleményük alapján, tételesen bebizonyítható.  Álláspontunk szerint, azonban egy sztrájk akkor jogszerűtlen, ha a sztrájkolók követelései nem érintkeznek a szociális és gazdasági ügyekkel. Ezen folyik a vita, hogy az autonómia megvonása a szenátustól, amelynek többek között a szociális és gazdasági ügyekben is van szava, ez jogszerűtlenné teszi-e a sztrájkot. Szerintünk egyértelműen nem, a felperes Gál és társa ügyvédi iroda szerint viszont de. Nem mellesleg, őket alkalmazza mind a kuratórium, mind az egyetem felügyelőbizottsága és amelynek irodavezetője több Orbán-kormányban is magas beosztásban dolgozott. Az idézést megkaptuk, a tárgyalás időpontja még nem ismert, de természetesen várjuk a bíróság igazságos döntését – nyilatkozta a Hírklikknek Németh Gábor, az SZFE oktatója.