Szíjjártó László: egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet
Az egyre hosszabb kánikulai időszakokra egyáltalán nem készült fel a magyar egészségügy, ennek számos kockázata van - mondta a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.
A szülészeten, ahol dolgozom, nincs légkondicionáló, a kórtermekben akár 30 fokot is mérhetünk. Az alumínium ablakkeretek is ontják a forróságot. Próbálkozunk ventilátorokkal és volt szó mobil klímákról is, de azok a hosszú cső miatt, amin a meleg levegő távozik, inkább visszamelegítik a lehűtött helyiséget, így nem kérnénk ilyen megoldást. Mi hamarabb hazaengedjük az édesanyákat, mert így segítünk a legtöbbet – mondta a szeretlekmagyarorzság.hu-nak az orvos.
Szerinte egy afrikai tábori kórházban jobb lenne a helyzet, mert ott tudják, hogy a trópusokon vannak, és klímával szerelik fel az ideiglenes intézményeket, hogy dolgozni lehessen, és a szúnyogok se egyenek meg mindenkit.
„Az egészségügy évtizedek óta súlyosan alulfinanszírozott, jóval kevesebb forrást fordítunk egészségügyi ellátásra, mint az európai országok jelentős része. Nagyobb probléma az, ha nincs orvos, nincs rendelés, nincs hozzáférés diagnosztikai vizsgálatokhoz. Azok, akik vannak, gyakran fáradtak, és nincsenek garantált minőségi eljárásrendek. Számos komoly probléma van az egészségügyben, ami miatt nem tudunk hatékonyan gyógyítani, és nem biztos, hogy a gyógyulás folyamata optimális lehet. Persze vannak helyek, ahol van légkondicionáló, van orvos, van nővér, ha egy kicsit beázott is a plafon, mégis világszínvonalú műtétet tudnak végezni.”
Bizonyos hőmérséklet felett nem lehet használni a műtéti gépeket, és növekszik a géphibák valószínűsége is – tette hozzá.
Mint mondta, fel lehet tenni azt a kérdést, milyen tervek vannak az egészségügyi vezetésnél, akár országos, akár helyi szinteken, hogy hogyan kívánják kezelni a meleg nyári napok miatt egyre gyakoribb magas hőmérsékleti problémákat? válasz meg is van rá. „Nincs, és ez a probléma. Személyes tapasztalataim alapján is el tudom mondani, hogy amikor helyi megoldást próbálunk találni, például egy vállalkozó, vagy szponzor adományoz egy légkondicionálót egy osztálynak vagy rendelőnek, akkor az adomány elfogadása, a beszerelés, az üzemeltetéshez szükséges áram biztosítása mind problémát jelent, mert mindezt csak a központból lehet elbírálni.”
Rámutatott, a központosítás előtti időkben, helyben az igazgató eldöntötte, hogy elfogadható-e az adomány, szükséges-e, tudják-e majd az áramot fizetni érte, korszerű-e a dolog, a tűzvédelmi, és egyéb szempontoknak megfelel-e? Most pedig az országos központból kell várni az engedélyre.
Nem újdonság, hogy többen halnak meg Magyarországon sok betegségben, és a mutatóink sokkal rosszabbak, mint az európai országok jelentős részében. Ezek mind-mind sok ilyen pici dologból tevődnek össze – tette hozzá.
"Az ápolóhiánytól kezdve a minőségbiztosítás hiányán keresztül. Krízishelyzet van, az egészségügyi ellátórendszer romokban hever, és egy nagyon furcsa krízismenedzsment van, amit nem annak mondanak, hanem szerkezetátalakításnak. Alapvetően azonban mégiscsak krízismenedzsment, mert a megmaradt humán erőforrást próbálják meg úgy beosztani, hogy a működőképességet, vagy legalább annak látszatát megőrizzék. Eközben meg azt halljuk, hogy van itt elég orvos, mert a papíron a statisztikákban más adatokat lát az államtitkárság, és ők meg azt gondolják, hogy itt minden nagyon rendben van. Én egyáltalán nem gondolom ezt, és nagyon sok orvos kollégánk sem így gondolja. Szerintünk nagyon nagy baj van, és ezt nagyon régóta mondjuk folyamatosan. De a nagy tömegeket nem érinti a dolog, csak konkrétan a betegeket. Ők érzik a saját bőrükön. Aki meg meghalt, az már nem tesz panaszt."
