Szijjártó Péternek rosszul esik, hogy Orbán Gáspárnak tulajdonítják a csádi missziót
Az ENSZ közgyűlésen résztvevő Szijjártó Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorának adott interjút New Yorkból. Az egyik fő téma az Európai Parlamentben is tárgyalt magyar-orosz kapcsolatok kérdése volt, de szóba kerültek a Libanonban felrobbantott csipogók és a csádi katonai misszió kérdése is.
New Yorkból, az ENSZ közgyűlésének helyszínéről adott interjút Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorának, ahol szóba került az ENSZ szerepe, a háború, Csád, az amerikai elnökválasztás, a nemzeti kártya program és a felrobbantott libanoni személyhívók is – írja a beszélgetést szemléző Népszava.
Az ENSZ-ről Szijjártó Péter ezúttal is elmondta, hogy annak elsődleges szerepe az, hogy szabadon tárgyalhat bárki bármiről, egy platform arra, hogy akár azok is leüljenek egymással beszélni, akik utálják egymást. A miniszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban felmondta a szokásos frázisokat, miszerint annak nem a hadszíntéren, hanem a tárgyalóasztalnál van megoldása, arra viszont továbbra sem tudott konkrétumot mondani, hogy milyen módon és milyen feltételek mentén történjen meg az egész. Azt elismerte, hogy jelen állás szerint sem az oroszok, sem az ukránok nem akarnak békét, ezért a miniszter úgy képzeli, hogy külső közvetítő segítségével lehet majd őket asztalhoz kényszeríteni. Szerinte erre a világ mostani vezetői nem képesek, de Donald Trump igen, ezért támogatja az Orbán-kormány olyan intenzíven.
A Népszava szerint a tárcavezető arra sem tudott egy épkézláb koncepcióval előállni, mi lesz akkor, ha Kamala Harris győz. Szerinte nem arról van szó, hogy az Orbán-kormány mindent egy lapra tett volna fel, tiszteletben fogják tartani az amerikai választópolgárok akaratát. Elmondása szerint ebben az esetben is próbálnak majd a lehető legjobb kapcsolatokra törekedni. A miniszter azt állította, hogy a jelenleg regnáló elnök esetében sem rajtuk (mármint az Orbán-kormányon) múlt a rossz viszony, csak épp úgy alakult, hogy mind a Biden-, mind annak idején az Obama-féle demokrata adminisztrációval rosszban voltak. Szijjártó Péter elmondása szerint „nem az ízlése miatt” szurkol Donald Trumpnak, hanem tapasztalati okokból. Szerinte Trump idején nagyobb volt a globális biztonság és a magyar-amerikai kapcsolatoknak is jót tenne az ő visszatérése.
Azt, hogy Csádba miért küld magyar katonákat az Orbán-kormány, a miniszter azzal indokolta, hogy ott nem két állam harcáról van szó, hanem terrorszervezetek ellen kell küzdeni, mert ezek destabilizálják a térséget és ilyen módon az Európába irányuló illegális migráció gerjesztői. Azt a felvetést, hogy a csádi katonai beavatkozásnak ahhoz is köze lehet, hogy Oroszország éppen erősíti a jelenlétét a térségben, Szijjártó butaságnak és összeesküvés-elméletnek nevezte. Orbán Gáspár szerepének emlegetése pedig kicsit rosszul esik neki, mert ő maga tárgyalt Csádban az ügyről.
– Ez nonszensz, amit mondanak. Ez olyan ordas hazugság, hogy el nem tudom mondani. A Nemzeti Kártya Program kizárólag munkaerőpiaci intézkedés, ami semmilyen formában nem könnyíti meg a belépést az EU területére – reagált Szijjártó Péter arra a kritikára, hogy miközben az EU szigorúbb határellenőrzést követel az oroszok és belaruszok beutazására, az Orbán-kormány éppen hogy megkönnyíti számukra az érkezést a Nemzeti Kártya Program kiterjesztésével.. Eddig mindössze tíz orosz és négy belarusz állampolgár vett részt a programban – árulta el, hozzátéve, jelenleg 1 millió 8 ezer orosz állampolgár tartózkodik az Európai Unió területén, ebből mindössze 7 ezer Magyarországon.
A Népszava szemléje szerint szóba került az interjúban az eddigi jelek szerint az izraeli titkosszolgálat, a Moszad által alapított magyar fedőcég kérdése is, amely szerepet játszhatott a Libanonban felrobbantott személyhívók ügyében. A miniszter erről azt mondta, „Egy hatalmas álhír kampány zajlik itt Magyarországgal szemben. Magyarország semmilyen módon nem vett részt halált okozó vagy emberek halálához hozzájáruló eszközök továbbításában, eladásában.” Állítása szerint a magyar cég semmilyen fizikai kapcsolatba nem került az eszközökkel, elképzelései szerint az egész történet csak arra szolgál, hogy Magyarországot nehéz helyzetbe hozza a közel-keleti régióban. A magyar titkosszolgálatok állítása szerint minden ilyen jellegű ügyet kivizsgálnak, de egyelőre nem találták jelét annak, hogy Magyarország bármilyen szerepet játszhatott volna a támadásokban.
