Szó sincs a határkerítés bontásáról
Egyetlen – a Népszava által megkeresett – önkormányzatnál sem hallottak arról, hogy napirenden lenne a horvát-magyar szárazföldi határon lévő kerítés lebontása.
Horvátország január elseje óta a schengeni övezet tagja, feleslegessé vált tehát a szerb határvonal és a Dráva alkotta horvát határszakasz között húzódó, hozzávetőlegesen 60 kilométernyi, egy sávos drótkerítés. Ennek kapcsán a rendőrség még tavaly decemberben leszögezte: „az államhatár szabad átjárhatóságának biztosításával kapcsolatos feladatokat, amelyek magukban foglalják a határon felépített kerítés, műszaki akadály megszüntetését – ami részben időjárás függvénye is – ütemezetten megkezdjük” – írta meg a Népszava.
Februárban az ORFK lapunknak úgy fogalmazott: „a rendőrség a bontási feladatokat ütemezetten, az időjárási és egyéb körülmények függvényében fogja végrehajtani, amelynek időpontjára és a bontás költségeire vonatkozóan jelenleg nem tudunk egzakt választ adni”.
A szomszédos Szlovéniában már javában bontják a horvát-szlovén határon a kerítést. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan, a korábbi szlovén kabinet a 2015-2016-os menekültválság idején szögesdrótos kerítéseket húzott a horvát-szlovén határokon. A szélsőjobboldali Janez Jansa veresége után ugyanakkor a hatalomra került Robert Golob kormánya úgy döntött, hogy változtat a menekültpolitikáján.
Tatjana Bobnar belügyminiszter a szlovén határkerítés lebontásának megkezdésekor elmondta: „a migráció nem állt le és nem is fog leállni, a szögesdrót azonban egy teljesen aránytalan intézkedés”.
Magyarországon a kerítésépítésből és a menekültellenes gyűlöletből politikai terméket kovácsolt Orbán-kormány hallani sem akar bármilyen kerítésbontásról. Sőt, a magyar kormányfő februárban arra való hivatkozással próbált pénzt szerezni az Európai Uniótól, hogy a 2015-ben négyméteresre felhúzott kerítés »túl alacsony«.
