Szócsaták és valódi harcok a háború negyedik hetének kezdetén

Mariupol központjában folynak már a harcok, mondta a BBC-nek a város polgármestere. Vagyim Bojcsenko szerint harckocsikkal és gépfegyverekkel csatáznak egymással az oroszok és az ukránok. A polgármester szerint a város épületeinek 80 százalékát találat érte, egyharmadukat teljesen lerombolták. Bojcsenko azt is közölte, hogy még folyik a mentés a lebombázott színháznál, mert az alagsori óvóhelyen még több száz ember lehet. Előzőleg az ukrán elnök bejelentette, hogy már 130 embert sikerült kimenteni a színház romjai alól. Zelenszkij arról is beszélt, hogy az oroszok továbbra sem teszik lehetővé humanitárius folyosók megnyitását, így Mariupolból nem lehet kimenekíteni a civileket. Azt is mondta, hogy túl lassúak a nyugati fegyverszállítások. Videó-beszédében Zelenszkij figyelmeztette a Nyugat vezetőit, hogy erkölcsi vereséget fognak szenvedni, ha Ukrajna nem kap gyorsan korszerű fegyvereket.

Mariupolt eltörölték a Föld színéről. Erről beszéltek az első menekültek, akik az ostromlott városból Lvivbe érkeztek. Egyikük elmondta, hogy az oroszok szinte minden házat szétlőttek, vagy lebombáztak és az utcákon többfelé is halottak hevernek, mert már nincs, aki összeszedje őket.

A frontok többségén azonban megtorpant az orosz hadsereg támadása. Így összegezte az ukrajnai háború legújabb fejleményeit egy amerikai katonai szakértő. A tisztviselő közleményében azt állítja, hogy az orosz erők nem értek el jelentős előrehaladást Kijev felé északon vagy északnyugaton, és nincsenek orosz csapatmozgások az ukrán főváros keleti részén sem. Ennek ellenére, az orosz haderő még mindig rendelkezik kezdeti támadó erejének legalább kilencven százalékával.

Mikolajevben legalább 45 halálos áldozata van egy laktanya elleni orosz rakétatámadásnak. A várostól északra fekvő bázison újoncokat képeztek ki. Legalább két rakéta csapódott a laktanya épületeibe. A légitámadások azután kezdődtek, hogy az ukránok kiszorították a városból az oroszokat. A támadók azzal is próbálkoztak, hogy északról átkarolják Mikolajevet, de ez is kudarcba fulladt. Mikolajev kulcsfontosságú Odessza védelme szempontjából. 

Orosz közlés szerint Moszkva és Kijev félig már megállapodott Ukrajna lefegyverzéséről. Ezt az Interfax hírügynökség adta hírül, az orosz tárgyaló küldöttség vezetőjét idézve. Vlagyimir Medinszkij úgy nyilatkozott, hogy a két ország álláspontja leginkább Ukrajna semlegességét és a NATO-tagság feladását illetően közeli. Ezzel szemben az ukrán főtárgyaló azt hangoztatta, hogy nincs szó semmiféle közeledésről, Kijev álláspontja változatlan. Mihajlo Podoljak azt mondta, hogy az ilyen kijelentések csak feszültséget szítanak. Úgy tudni, a megbeszéléseken arról is szó van, milyen garanciákat kaphatnak az ukránok, ha lemondanak arról, hogy csatlakozzanak a nyugati katonai szövetséghez. Zelenszkij ukrán elnök ugyanis már arról beszélt, hogy megfelelő biztonsági garanciák esetén országa hajlandó lenne feladni a NATO-csatlakozás gondolatát.

Oroszország volt miniszterelnöke nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin komolyan gondolja a béketárgyalásokat. Mihail Kaszjanov a BBC-nek azt mondta, Putyin csak időt akar nyerni, hogy újra csoportosítsa erőit. Számára a legfontosabb az, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja, és Oroszország megtarthassa a Krím-félszigetet, mert Putyin megőrül a Krímért. Kaszjanov, akik 2000-től négy évig volt Oroszország miniszterelnöke, úgy fogalmazott, az orosz elnök ideges a Nyugat által bevezetett pusztító gazdasági szankciók miatt, mert nem számított ilyen kemény intézkedésekre. A volt orosz kormányfő úgy vélte, hogy az ukrajnai hadműveletek leállítása Putyin hatalmának végét jelentené. Kaszjanov hozzátette: nagyon aggódik, hogy valami szörnyűség történhet a csatatéren.

Moszkvában a közönség egy részét kényszerítették, hogy részt vegyen a Krím-félsziget visszaszerzésének évfordulójára rendezett ünnepségen. A BBC tudósítója több résztvevővel is beszélt, akik elmondták, közalkalmazottak, és nekik kötelező volt a megjelenés a Luzsnyiki Stadionban. A metró egyik alkalmazottja pedig azt mesélte, hogy őket kivezényelték az ünnepségre. Egyetemisták ugyanakkor elmondták, hogy egy nap felmentést kaptak az előadások látogatása alól, ha megjelentek a stadionban. A több tízezernyi résztvevő előtt Vlagyimir Putyin mondott beszédet és azt bizonygatta, hogy Oroszországnak joga volt rátámadni Ukrajnára. Dicsőítette a katonákat, akik hősies harcot vívnak Ukrajnában.

Gyorsított eljárással lehet teljes jogú tagja az Európai Uniónak Ukrajna. Ezt az ukrán elnök mondta, miután az unió bizottságának elnökével tárgyalt. Volodimir Zelenszkij közölte, ígéretet kapott Ursula von der Leyen-től, hogy a lehető legjobban lerövidítik és felgyorsítják a csatlakozási folyamatot. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a szokásosnál akár hetekkel, vagy hónapokkal is hamarabb lehet országa az Európai Unió teljes jogú tagja.

Az amerikai elnök azt reméli, hogy sikerült Kínát is rávennie az Oroszország elleni szankciók támogatására. Joe Biden majdnem két órán keresztül tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel. Előzőleg Washington diplomáciai csatornákon keresztül már figyelmeztette Pekinget, hogy súlyos árat kell fizetnie, amennyiben anyagilag, vagy főleg katonailag támogatná az oroszok ukrajnai háborúját. A kínai sajtó szerint Hszi azt mondta Bidennek, hogy nem örül az ukrajnai válságnak. Megfigyelők úgy vélik, Kína mindenképpen szeretné elkerülni, hogy a Nyugat hasonló szankciókkal sújtsa, mint Oroszországot. 

„Ne legyenek kétségeink, Vlagyimir Putyin háborús bűnös, aki veszélyt jelent a szabad emberekre, de felelősségre fogjuk vonni.” Ezt a brit egészségügyi miniszter hangoztatta, a konzervatív párt tavaszi kongresszusán. Sajid Javid haraggal és keserűséggel szólt az ukrajnai tömegsírokról és a meggyilkolt várandós anyákról.