Szokatlan döntés: pótköltségvetésre kényszerült a kormány

A 2016-os változtatás alapján. tulajdonképpen a miniszterelnök kezébe került a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése, a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy év közben úgy költekezhessen, ahogy akar, arról a parlamentnek nem kell számot adnia. Ezzel gyakorlatilag megvalósult a rendeleti kormányzás a költségvetési ügyekben, nincs szükség sem a honatyák, sem a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyására, sőt, a költségvetés módosítását később sem kell bemutatni az Országgyűlés előtt.

Az idei esztendő gazdasági folyamatai azonban alapos meglepetést okoztak. A járvánnyal kapcsolatba hozható, a költségvetésre is kiható rendeleti kormányzás következményei, a gazdaság újraindítására, valamint a munkahelyek védelmére hozott rendeleti szintű döntések a 2020 tavaszán elfogadott költségvetési számokat annyira összekuszálták, hogy a 2021-es költségvetési törvény sarokszámait újra kellett fogalmazni. 

A 2021-es költségvetés elfogadásakor még 4,8 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány, de a tavalyi évben és az idén már eddig meghozott, a járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását segítő döntések következtében a korábban jelzett mutatószámokat a realitáshoz kellett igazítani. A Pénzügyminisztérium már a múlt év végén is tett erre utaló kijelentéseket, igaz, akkor még csak 6,5 százalékos államháztartási deficitről beszéltek, a most benyújtott módosított költségvetésben már várhatóan 7,5 százalékos GDP arányos hiány szerepel. Elemzők egybehangzó véleménye szerint nem lehet kizárni, hogy az előttünk álló évtized rekord magas hiányát könyvelhetjük majd el 2021-ben.  A módosított költségvetés mellett feltehetően biztosítható lesz az államadósság csökkenése is: a 2020 végi 80,4 százalékról az idei év végére várhatóan 79,9 százalékra csökkenhet a GDP-arányos államadósság. 

A most benyújtott törvénymódosításban is jócskán találhatók „csúsztatások”. Azt már a Költségvetési Tanács a törvénytervezethez készített észrevételeiben is jelezte, hogy „sántítanak” bizonyos számok. Például kiemelte, hogy a bevételi és a kiadási módosítások az államháztartás központi alrendszerének 2021-es pénzforgalmi hiányát 2288 milliárd forintra emelik, de ez aligha fedezi az amúgy másutt 7,5 százalékosra prognosztizált GDP arányos hiányt. A tanács éppen ezért „indokoltnak látná”, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatban a költségvetési hiány várható mértékét a tényleges, 3990 milliárd forintban jelölje meg.

Az idei költségvetés már a tavalyi benyújtásakor is jóval „trükkösebb” megfogalmazásokat tartalmazott, mint a korábbiak. Az egyes fejezetek felhasználási céljait ugyanis a konkrét kiadások megnevezése helyett csak nehezen beazonosítható címek mögé rejtette el, ezzel az egyes tárcák gyakorlatilag szabad kezet kaptak. Semmilyen korlátok nem kötelezték a fejezetek „gazdáit”, a felhasználási célokat maguk dönthették el, ezzel gyakorlatilag kivonhatták a tárcájuk költségvetését az ellenőrzés alól. A költségvetés most benyújtott módosításai között is fel lehet lelni hasonló, rejtett ügyeskedéseket. Ennek egyik ilyen kedvezményezettje például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ahol több tízmilliárdos forrásokról „egyéb kiadások” címszó alatt dönthet majd – mindenféle magyarázkodás nélkül – Palkovics László.

A pótköltségvetési törvényből ezúttal is számos fontos magyarázat hiányzik. Hiába keresgélünk a számok között, szinte reménytelen kideríteni, mire is kell valójában a kormánynak a parlamenttől igényelt mintegy 2400 milliárd forint nagyobbik hányada. Kétségtelen, hogy a hiányt jelentősen emelte a pandémia miatti adó és járulékbevételek kiesése, az eredeti büdzsében még nem számolhattak egy sor olyan tétellel, ami összeadódva, akár több százmilliárdos hiányt is generálhatott. Ezek között vannak olyan apró tételek is, mint például a gyermekek otthongondozási díjának vagy a csecsemőgondozási díjnak néhány százalékos emelése, az új építésű lakások áfájának mérséklése, vagy az, hogy a veszélyhelyzet idejére mentesültek a nehéz helyzetbe került vállalkozások a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Egy nagyobb tételt jelent az egészségügyi béremelés, ami 293 milliárdba kerül, amire szintén nem volt fedezet, ahogy az uniós befizetések 157 milliárdos, a Paks 2 építésével kapcsolatos kiadások 60 milliárdos növekedése is nem várt tehertételt jelent, derül ki egy táblázatból.

A költségvetés módosítását indokolandó, az előterjesztés a nyugdíjak mértékével kapcsolatos változásokra is kitér.  2021 januárjától három százalékkal ugyan már emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, de a jelenlegi prognózisok alapján, az idén ezt meghaladó, 3,6 százalékos infláció várható. A korábbi évek gyakorlatától eltérően, a kormány most arra készül, hogy ha ez az emelkedés bekövetkezik, akkor az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülhessenek. Amennyiben év közben ezt a mértéket is meghaladná a tényleges infláció, úgy a különbözetet – a korábbi törvényi rendelkezéseknek megfelelően – a kormány novemberben – januárig visszamenőleg – kifizeti. Idén februárban már kiutalták a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése címén az első heti járandóságot, de amennyiben a GDP-növekedése az idén meghaladja a 3,5 százalékot, a nyugdíjasok még prémiumra is számíthatnak.

Az idei költségvetés borulását a pandémia második, harmadik hullámának nem várt gazdasági hatásai kétségtelenül megindokolták. Kiderült, hogy a tavaly tavasszal benyújtott költségvetési számokat a rendkívüli körülmények felülírták, és ennek fényében talán érdemes volna elgondolkodnia a kormánynak, hogy érdemes-e ezek után az idén is erőltetnie azt a hét évvel ezelőtt bevezetett módszert, miszerint már tavasszal elkészítik a következő évi büdzsét? A járvány még köztünk van, nem lehet tudni, hogy ősszel, az újabb vírusvariánsok esetleges megjelenése nem okoz-e ismét fennakadásokat a gazdaságban. 

A kabinet azonban az idei pótköltségvetés ellenére is kitart a büdzsé tavaszi tervezésének gyakorlata mellett, s úgy tervezi, hogy a 2022-es tervezet fő kötetét május 4-én nyújtják be a parlamentnek, május 14-ig pedig a fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló részeket is benyújtják. A kormány szeretné, ha a veszélyhelyzet feltételezett végéig, május 23-ig el is fogadná majd a parlament a 2022-es büdzsét.