Szoros az egység Ukrajna mellett

Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe

Nagy-Britannia kétmillió font (csaknem 900 millió forint) értékben próbál élelmiszerszállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített - közölte szombaton Liz Truss brit külügyminiszter. Tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van.

A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.

A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb.

Orosz tábornok: 420 ezer embert evakuáltak Oroszországba

Oroszországba az ukrajnai háború kezdete óta közel 420 ezer embert evakuáltak "a Donyec-medencéből és Ukrajnából" - jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában.

Mizincev elmondta, hogy az Oroszország által "különleges hadműveletnek" nevezett háború kezdete óta Moszkva 9 ezer külföldi állampolgárt menekített ki Kijev részvétele nélkül. A tábornok szerint az orosz fél március 4. óta naponta két-két humanitárius folyosót nyit a körülzárt városokból, hogy a civilek elhagyhassák a veszélyes területeket: az egyiket Oroszország, a másikat Ukrajna nyugati határának irányába. Hibáztatta az ukrán felet, amiért egyetlen alkalommal sem volt hajlandó megállapodni a kelet felé vezető evakuálási útvonalról.

Biden: meg kell állítani a háborús bűnöst

Kétnapos lengyelországi látogatásának első napján Joe Biden Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt az ukrajnai menekülteknek humanitárius segítséget nyújtó szervezetek képviselőivel találkozott a dél-lengyelországi Rzeszówban.

A találkozót megelőző közös sajtókonferencián az amerikai elnök a jelenleg legfontosabb teendőnek a demokratikus világ egységének megőrzését nevezte. Fenn kell tartani a közös erőfeszítést az "azon ember által elkövetett rombolás megállítására, akit háborús bűnösnek neveztem" - utalt az amerikai elnök korábbi kijelentésére, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnököt illette. Hozzátette: úgy gondolja, hogy az illető "megfelel e meghatározás minden feltételének".

Csaknem 25 ezer ukrán menekültet regisztráltak Belgiumban

Belgiumban 24 369 ukrán menekültet regisztráltak Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta - közölte Sammy Mahdi belga menekültügyi államtitkár.

Az Ukrajnából Belgiumba érkező menekültek száma napról napra növekszik. Amíg március elején naponta mintegy száz, a hónap közepén pedig csaknem hatszáz ukrán állampolgárt vettek jegyzékbe, addig csütörtökön már 1756 embert regisztráltak Belgiumban.

Az ENSZ friss adatai szerint legkevesebb 3 millió ukrajnai állampolgár hagyta el országát február 24. óta.

Az ukrán külügyminiszter szerint semmiben sem egyeztek meg Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy nyilatkozatban. Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel.

Kuleba az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott kommentárjában leszögezte, hogy "Ukrajnában egyetlen hivatalos nyelv van és lesz, ez pedig az ukrán". Kifejtette, hogy a küldöttségek alcsoportjaiban sok különböző kérdésről tárgyalnak egyszerre. A tárgyalási folyamat szavai szerint nagyon nehezen megy.

A külügyminiszter kiemelte, hogy az ukrán delegáció határozott álláspontot képvisel, és nem mond le a követeléseiről. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindenekelőtt ragaszkodik a tűzszünet életbe léptetéséhez, valamint biztonságának és területi egységének garantálásához.

Biden: elérkezett a megpróbáltatás órája

Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett "a próba órája". "A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban" - fogalmazott.

Kényszerleszállás után tartalék repülőgépre szállt a lengyel elnök

Műszaki probléma miatt útközben visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre az a repülőgép, amelyen Andrzej Duda lengyel elnök a kelet-lengyelországi Rzeszowba indult. Végül egy tartalék géppel érkezett  a helyszínre, hogy ott találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel. Duda tanácsadója, Jakub Kumoch a PAP hírügynökségnek azt mondta, hogy az elnököt nem fenyegette semmilyen veszély. 

Biden Brüsszelből érkezett európai látogatásának utolsó állomására, ahol a lengyel elnökkel is találkozott és felkereste a közvetlenül a lengyel és az ukrán határ közelében állomásozó amerikai csapatokat.

Az oroszok 1351 katona halálát ismerik el

Az ukrajnai háború indulása óta mindössze másodszor adott hírt az orosz katonai veszteségekről Moszkva. A Ria Novosztyi hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva azt jelentette, hogy 1351 katonájuk vesztette életét, 3825-en megsebesültek.

Ugyanakkor – mint a BBC emlékeztet rá – ukrán katonai források korábban 15 ezerre becsülték az orosz katonai áldozatok számát, bár nem tudni, hogy beszámították-e a sebesülteket is. Mindenesetre az amerikai hírszerzés szerint fele annyi ember halhatott meg. Az orosz védelmi minisztérium először március 2-án adott számot az áldozatokról, akkor 498 katona elvesztését ismerte el. Március 21-én azonban a Kreml-barát Komszomolszkaja Pravda egyik cikke – szintén a védelmi minisztériumot idézve – 9861 orosz katona haláláról írt. Később az írás egy része eltűnt, alap szerkesztője pedig azt mondta a BBC-nek, hogy meghekkelték a portáljukat.

Az EU egészségügyi felszerelést, mentőautókat küld Ukrajnának

Az Európai Unió sürgősségi segélyszállítmányt, benne egészségügyi felszereléseket és mentőautókat juttat Ukrajnának és az ukrajnai menekülteket befogadó szomszédos országoknak - közölte az Európai Bizottság. A segélyszállítmány több millió alapvető egészségügyi eszközt, köztük gyógyszereket, menedékhely kialakítására alkalmas felszereléseket és élelmiszereket, továbbá 21 mentőautót és 16 rohammentőt, 11 tűzoltóautót és 23 olyan teherautót biztosít, melyek 49 tonnányi elsősegély- és más egészségügyi felszerelést tartalmaznak.

A szállítmányhoz az uniós tagállamok mindegyike, valamint Norvégia és Törökország járult hozzá az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez a valaha végrehajtott legnagyobb segélyművelet az unió mechanizmus keretében

Az orosz vezérkar szerint a Donyec-medence nagy része a szakadárok kezére került

A luhanszki szakadár "népköztársaság" területének 93, a donyeckinek pedig az 54 százaléka került a helyi "népi milícia" ellenőrzése alá - jelentette ki Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján.

A Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Ruckoj szerint eddig 1351 orosz katona esett el és 3825 sebesült meg. Az ukrán fegyveres erők veszteségét több mint 14 ezer halottban és mintegy 16 ezer sebesültben nevezte meg.

A Kreml továbbra is rubelben kérné a földgáz árát 

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a Gazprom orosz állami energiaóriást, hogy térjen át a rubelfizetésre – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Sajtótájékoztatójáról tudósítva a CNN azt írta: Peszkov ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy Oroszország szállít-e továbbra földgázt az EU-nak, ha az európai országok nem hajlandók rubelben fizetni érte. Hozzátette: „Egy héten, de inkább négy napon belül a Gazpromnak… egy közérthető rendszert kell kidolgoznia ennek technikai és logisztikai megvalósíthatóságára” . Az orosz elnök utasítása nem vonatkozik a magáncégként működő, független gáztermelő Novatekre – tette hozzá Peszkov.

Mint ismert, Putyin tegnapelőtt jelentette be, hogy Oroszország rubelért adja a gázt a  „barátságtalannak” kikiáltott országoknak. Magyarország is ebbe a kategóriába esik. 

Olaf Scholz német kancellár már másnap elutasította a követelést, hasonlóan reagált Németország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, a balti államok és Franciaország is. Orbánék ugyanakkor még nem nyilatkoztak arról, hogy hajlandók-e áttérni a rubelfizetésre.

A Napi.hu arról ír, hogy nemzetközi és hazai szakértők szerint irreális az orosz követelés, melynek célja, hogy az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat kijátszva mesterséges keresletet generáljon az orosz rubel iránt azáltal, hogy a vásárlóknak sokszor dollár és euró százmilliós tételeket kellene átváltaniuk. A portál szerint, ha az orosz elnök valóban beváltja fenyegetését, az EU-tagállamok pedig kitartanak a nemleges válaszuk mellett, akkor nem érkezik majd földgáz Európába orosz forrásból. Noha a kontinens a gázellátása 40 százalékát hagyományosan az oroszoktól szerzi be, az ukrajnai háború kezdete óta az arány ha lassan is, de folyamatosan csökken. Jelenleg már csak 36-37 százalékra teszik ezt a szakértők. A cikk megjegyzi: a földgázáraknak Putyin bejelentése és az európai ellenállás elég volt ahhoz, hogy gyorsan emelkedjenek: 34-35 százalékot drágultak az áprilisi és májusi szállítási szerződések Európában.

Erdoğan ismét közvetít Zelenszkij és Putyin között

Úgy tűnik, hogy megegyezésre jutott Ukrajna és Oroszország a béketárgyalások napirendjén szereplő hat kérdés közül négyben. Erről beszélt Recep Tayyip Erdoğan török elnök a csütörtöki brüsszeli NATO-csúcsról hazatérőben. Elmondta, hogy ma Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a hétvégén pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel konzultál – jelentette a CNN.

Az egyik kérdés Ukrajna jövőbeli NATO-tagsága, amiről Zelenszkij immár hajlamosnak látszik lemondani. Egy másik témában, az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerésébe is beleegyezett az elnök. Erdoğan megemlítette még az ukrán igényt az ország biztonsági garanciáiról – amiről Zelenszkij népszavazást szándékozik majd tartani. 

A török elnök arról is beszélt, hogy Putyinnal meg kell próbálni elsimítani a NATO-döntések kavarta hullámokat. Mint közölte, meg kell keresni a módját annak, hogy emelt fővel léphessen ki a helyzetből. Figyelmeztetésként azonban arra is kitért, hogy Törökország emberiesség elleni bűncselekménynek tekinti a tömegpusztító fegyverek használatát.

300-an haltak meg a mariupoli színházat ért támadás következtében

Az oroszok részben sikeresen létrehozták a szárazföldi folyosót az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között – közölte az ukrán védelmi minisztérium. Mint ismert, Moszkva egyik legfontosabb célja, hogy összeköttetést teremtsen a Krím és  Donbasz között.

A március eleje óta ostromlott Mariupol elfoglalása emiatt stratégiailag fontos Oroszország számára. A déli kikötővárosba már bejutottak orosz katonák, reggeli hírek szerint a belvárosban vannak. 

A korábbi embertelen bombázások következtében rengeteg helyi lakos vesztette életet. Becslések szerint 300 ember halt meg csak a helyi színház elleni támadásban, ahol csaknem hatszázan kerestek menedéket - közölte a BBC. A hatóságok nem tudták megkezdeni a mentőakciót, mert a színház közelében utcai harcok dúltak, az oroszok pedig folytatták a terület ágyúzását. 

A déli kikötővárosban elfogyott az élelmiszer, a gyógyszer, a víz, nincs fűtés. Az oroszok minden lehetséges módon akadályozzák az emberek evakuációját.

Energiamegállapodásokat kötött az EU és az USA

Több, az energiaellátást érintő dologban is megállapodott az Európai Unió és az Egyesült Államok. Erről Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt brüsszeli sajtótájékoztatóján. Mindkettő célja az európai országok orosz gázfüggőségének a csökkentése. A Fehér Ház és az Európai Bizottság egy munkacsoportot állít fel a cseppfolyósított földgáz alternatív forrásainak felkutatására és a földgáz iránti általános kereslet csökkentésére.

Az USA – más országokkal közösen – az idén 15 milliárd köbméter plusz cseppfolyós gázt exportál az Európai Unióba és vállalja, hogy 2030-ig minden évben ennyit szállít majd. Emellett megállapodtak az uniós közös gáztárolás kérdésének megoldásában. Az EU deklarált célja, hogy 2030-ra megszüntesse az orosz gáztól való függőségét.

A felállítandó testület az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén is dolgozik majd. „Mindez erősíti az államok energiabiztonságát, gazdasági biztonságát és nemzetbiztonságát” – szögezte le Biden.  

Az amerikai elnök még egy megállapodást említett, ami egy digitális biztonsági pajzs kiépítéséről szól.

Orbán ezt nem teszi ki az ablakba

Ritka őszinte beszédet tartott a „botcsinálta” politikus Volodimir Zelenszkij. Az Európai Tanácsban elhangzott virtuális felszólalásának az igazi elszenvedője az ott ülő Orbán Viktor volt. Ukránul szólt az Európai Unió vezetőihez és jelen lévő Joe Bidenhez. Beszédében külön-külön is megszólított bizonyos tagországokat, egyeseket megdicsérve, másoktól nagyobb erőfeszítést kérve. Kiemelt néhány nemzetet – Németországot, Portugáliát és Írországot – akik késtek vagy vonakodtak az intézkedéseket hozni Ukrajna támogatására. Magyarország esetében azonban ennél sokkal keményebben fogalmazott. A következőt mondta – ahogy a Telex lehozta:

„Magyarország. Itt meg kell állnom, és őszintének kell lennem. Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok. Független ország vagytok. Voltam már Budapesten, imádom a várost. Többször jártam már ott, nagyon szerettem, vendégszerető, ahogy az emberek is. Tragikus dolgokat éltetek át. Elmentem a rakpartra, ahol láttam az emlékműveteket. Láttam a cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban. És ez az, amit Oroszország művel. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, és ugyanilyen emberek. Felnőttek, gyerekek, nagyszülők. Ezrek és ezrek mentek már el. És te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be vagy sem? És habozol, hogy átengedd-e a fegyvereket vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal vagy sem? Nincs idő tétovázni. Itt az ideje, hogy máris döntsetek. Hiszünk bennetek, szükségünk van a segítségetekre. Hiszünk az embereitekben” – mondta Zelenszkij a videóban.

Ez pedig Orbán válasza

Már éjszaka megérkezett a reakció Orbán Viktoról Zelenszkij felhívására. A miniszterelnök szóvivőjén, Havasi Bertalanon keresztül üzente meg, hogy nem hajlandó átengedni fegyvereket Ukrajnába és nem hajlandó megszavazni a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, Magyarország pedig továbbra is vásárol gázt és kőolajat Oroszországtól. Havasi a jó ideje sulykoltakat ismételte meg: mindkét kérés teljesítése ellentétes lenne Magyarország érdekeivel, Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból.

Megjegyzendő, hogy ami a fegyverszállítmányok átengedését illeti: közvetlenül valóban nem, de harmadik országon keresztül mehetnek – és mennek is – át fegyverek Ukrajnába. Abban pedig, hogy az embargót nem terjesztik ki az energiaszektorra, nos, ebben messze nem állunk egyedül. Az EU vezető ereje, Németország sem hajlandó egyelőre erre.

Ettől függetlenül – egyértelműen belpolitikai, szavazatmaximálási megfontolásokból, azaz választási propaganda céljából – beindult idehaza a PR-gépezet. Havasi mondandójának éjfél utáni megjelenését (az MTI-ben) péntek reggel Szijjártó Péter, majd helyettese, Menczer Tamás is megismételte.

Ukrajna uniós tagsága

Volodimir Zelenszkij szerint, ha a szankciókat korábban vezették volna be, akkor Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát. Esti, az uniós vezetőkhöz intézett beszédében Ukrajna uniós tagságára is kitért, hangsúlyozva, hogy ne késleltessék hazája belépését, ahogy azt tették az Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedésekkel.

Katonai elemzések, értékelések

A brit Honvédelmi Minisztérium ma reggel azt közölte, hogy Ukrajnának sikerült visszafoglalnia néhány várost és Kijevtől 35 kilométerre, keletre, bizonyos védelmi állásokat is. Az ukrán erők valószínűleg továbbra is megpróbálják visszaszorítani az orosz csapatokat az északnyugati tengely mentén Kijevtől a Hosztomel repülőtér felé. Dél-Ukrajnában az orosz erők továbbra is megpróbálják megkerülni Mikolajivot, miközben Odessza felé igyekeznek. Az előrehaladásukat logisztikai problémák és az ukrán ellenállás lassítja.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz csapatok folyamatosan araszolnak Mariupolban, csütörtökön már behatoltak a város központjába. Az orosz hadjárat szempontjából kulcsfontosságúnak tartott kikötővárost március eleje óta ostromolják. A helyzet romlása miatt a helyi ukrán hatóságok elhagyták a várost, hogy jobban koordinálják a regionális műveleteket – állítja a független amerikai agytröszt.

Elemzésük szerint folytatódik Harkov ágyúzása. Az oroszok emellett csapást mértek egy humanitárius segélypontra is. Itt hatan meghaltak és 15-en megsebesültek. Továbbá számos, kisebb eredményt is elértek Donyeck és Luhanszk régiókban.

Ugyanakkor Ukrajna sikeres támadásokat intézett orosz hadihajók ellen a megszállt Berdjanszk kikötőben – olvasható az elemzésben. Ukrajna ezen túlmenően, orosz csapatokat űzött ki Kijev északnyugati elővárosából, és megakadályozta, hogy a támadók bekerítsék a Csernyihiv régiót.

Ez is az orosz kudarc egyik oka lehet

Óriási, 50-60 százalékos az orosz precíziós rakéták meghibásodási aránya – adta hírül a Reuters. Ez az indítási hibáktól a becsapódáskor fel nem robbanó rakétákig bármit magában foglalhat. A hírügynökségnek három, a hírszerzést ismerő amerikai tisztviselő nyilatkozott.

Ez is magyarázat lehet arra, hogy a tervekkel ellentétben, miért nem sikerült az orosz légierőnek megszereznie az ukrán légtér feletti uralmat. Az információk érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők nem szolgáltattak bizonyítékot az értékelés alátámasztására, és nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mi okozta a magas orosz rakétameghibásodási arányt. A Reuters nem tudta független forrásokból ellenőrizni a számokat.

Korábban a Pentagon úgy becsülte, hogy Oroszország több mint 1100 rakétát lőtt ki a háború kezdete óta.

Ez történt a frontvonalokon

Ukrán állítások szerint sikerült megsemmisíteniük a Szaratov orosz partraszállító hajót a megszállt Berdjanszk kikötővárosban. Egy másik hajó, az Orszk is megsemmisült, és több hajó megsérült – közölték katonai tisztviselők.

Szumiban és Harkivban az oroszok támadják a polgári infrastruktúrát – áll az ukrán összefoglalóban, amely hozzáteszi, hogy egyes orosz erők kénytelenek visszavonulni, miután akár 50 százalékos veszteségeket is elszenvedtek. A BBC egyelőre nem tudta ellenőrizni ezeket az állításokat.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatok jelentése szerint az északnyugat-ukrajnai Kalinovka faluban lévő olajraktár találatot kapott, és az éjszaka kigyulladt.

Szintén az éjszaka folyamán az oroszok rakétákkal lőttek egy ukrán katonai egységet Dnyipro, az ország negyedik legnagyobb városának a külvárosában, épületeket döntve romba és tüzet okozva. Az elhunytak és sebesültek számáról még nem érkeztek hírek.

Humanitárius folyosók

Hírek szerint ma Humanitárius folyosót nyitnak Mariupolból azok számára, akik saját autóval akarják elhagyni a várost. Az elmúlt napokban Ukrajnában több evakuációs útvonalban is megállapodtak az oroszok és az ukránok, de az ostromlott kikötővárost rendre kihagyták.

Fogolycsere

Megtörtént az első fogolycsere azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettese szerint tíz oroszt cseréltek ki tíz ukrán katonára. A hivatalos Telegram csatornáján, helyi idő szerint éjfél előtt közzétett legutóbbi frissítésben Verescsuk azt mondta, hogy a Mangushban elfogott túszokat is szabadon engedték.

Diplomácia

Lengyelországban folytatja európai körútját az amerikai elnök. Joe Biden ma egy, a lengyel-ukrán határhoz közeli városba utazik. Az elnök négy napos európai útjának utolsó állomásán találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel, valamint az Egyesült Államok 82. légideszant hadosztályának tagjaival. Egy hete Lengyelországban járt Kamala Harris amerikai alelnök.

Az ENSZ közgyűlésében ismét jelentős többséggel fogadták el azt a határozatot, amelyben bírálják Oroszországot az Ukrajnában okozott tragikus humanitárius helyzet miatt. Az Ukrajna és szövetségesei által kidolgozott határozatra 140 igen, öt ellenszavazat érkezett – Oroszország, Szíria, Észak-Korea, Eritrea és Fehéroroszország nyomot nem-gombot –, míg 38 ország, köztük Kína tartózkodott. Az ENSZ közgyűlése követeli az oroszoktól az ukrajnai civilek, az egészségügyi dolgozók, a segélyszervezetek, az újságírók, a kórházak és más civil infrastruktúra védelmét, továbbá a városok ostromának leállítását, külön említve a három hete ostromlott Mariupolt. Ez a második alkalom, hogy a 193 tagú közgyűlés elsöprő többséggel ítélte el Oroszországot a háború miatt. A közgyűlés határozatai nem kötelező erejűek, de politikai súlyuk van.