Szövetségesek helyett szélsőségek – ide jutott a magyar diplomácia

Lehet-e külpolitikával választást nyerni, és egyáltalán nevezhető-e diplomáciának az, amit ma a magyar külügy képvisel? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a KlikkTV Mélyvíz című műsora, amelynek vendége Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos volt. A tapasztalt diplomata szerint az elmúlt években a magyar külpolitika nemcsak irányt váltott, hanem alapelveit is feladta.

Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy az embereket általában nem a külpolitika érdekli elsősorban, hanem az, hogy miből élnek, hogyan élnek, milyen a kórház, milyen az iskola, milyenek az árak, mennyibe kerül az energia. Ugyanakkor egy Magyarországhoz hasonló, tízmilliós, szárazföldbe ágyazott ország esetében a külpolitikai mozgástér szűk, ezért minden lépésnek súlya van.

Példátlan fenyegetés

Az elmúlt napok egyik legnagyobb vihart kavart eseménye Szijjártó Péter figyelmeztetése volt az uniós nagykövetek felé. A külügyminiszter arra intette őket, nehogy beavatkozzanak a magyar választásba. Balázs Péter ezt példátlannak nevezte. „Én azt hiszem, hogy ennél többet tett: megfenyegetett, súlyosan megfenyegetett messze túl mindenféle udvariassági szabályon” – fogalmazott.

Szerinte a diplomáciai képviseletek tevékenységét régóta nemzetközi egyezmények szabályozzák. „A diplomata minden megengedett eszközzel tájékozódik. Ez a dolga” – mondta, hozzátéve: a magyarországi nagykövetségek kifejezetten fegyelmezetten működnek. Egy-egy Pride-rendezvényen való részvétel vagy nyilvános esemény megfigyelése nem politikai beavatkozás, hanem információgyűjtés.

Letérés a szövetségi útról

Balázs Péter szerint a mostani konfliktus nem elszigetelt jelenség, hanem egy hosszú folyamat része. „A magyar diplomácia most már idestova 16 éve halad egy bizonyos ösvényen. Ez az ösvény elkanyarodott már nagyon régen a saját szövetségi rendszerétől, az Európai Uniótól és a NATO-tól” – mondta.

A volt külügyminiszter úgy látja, a kormány nem az állam hosszú távú érdekeit képviseli, hanem egy szűk politikai körét. „Nem a magyar állam, nem a magyar nemzet érdekeit képviseli, hanem leszűkíti az érdeklődését bizonyos politikai pártokra, még azon belül is a radikális jobbszélre.”

Ezt szerinte jól mutatja az Európai Parlamentben létrehozott „patrióták” csoportja, valamint az olyan gesztusok, mint Alice Weidel, a német AfD társelnökének fogadása Budapesten. „Ezzel a saját szuverenitását korlátozza, mert egy bizonyos politikai szegmensre szűkíti le a mozgásterét.”

Kampány külpolitikával

A beszélgetés során szóba került az is, vajon Orbán Viktor külpolitikai aktivitása mennyire szolgálja a belpolitikai kampányt. Balázs Péter szerint nagyon is tudatos stratégiáról van szó. „Orbán nem az ország sorsáról beszél, hanem egy globális, legalábbis európai térbe helyezi el Magyarország jövőjét, Brüsszelről, migránsokról és háborúról beszél, nem arról, amit itthon kellene megoldani.”

Hozzátette: a félelemkeltés régi eszköz. „Megijeszti a választókat valamivel, hogy ha nem őt választják, akkor szörnyű dolgok következnek.” A háborús retorikát különösen hamisnak nevezte. „A NATO egy területvédelmi szövetség, nem megy a területén kívülre. Eleve hamis az az érvelés, hogy majd a fiainkat beszippantja az ukrajnai háború.”

Trump és az új világrend

A beszélgetés egyik legsúlyosabb része Donald Trump politikájának értékelése volt. Balázs Péter szerint az amerikai elnök veszélyes játékot űz. „Trump nem tiszteli az eddigi szabályokat. Fölrúgta a világkereskedelmi egyezményeket, kilépett nemzetközi szervezetekből, és lábbal tiporja az ENSZ-t.” Különösen aggasztónak nevezte Grönland ügyét. „Nagyon veszélyes játszmába kezdett, mert egy másik NATO-tag területére vetett szemet.” Szerinte ehhez nincs szükség területszerzésre, hiszen minden stratégiai cél együttműködéssel is elérhető lenne. Balázs Péter egyértelműen fogalmazott a NATO jövőjéről is: „Abszolút veszélyben van. Trump nagyon komolyan veszélyezteti a NATO egységét.”

A gazdasági nyomásgyakorlást maffiamódszerekhez hasonlította. „Ez olyan, mint amikor a maffiában megjelennek, és ha nem adják olcsón a céget, akkor erőszakot alkalmaznak. Nagyjából ezt csinálja most az amerikai elnök.”

Rossz irány, súlyos következmények

Balázs Péter szerint a világ lassan kezdi felismerni a veszélyt. „Talán nem kellene a végtelenségig hízelegni és meghajolni, mert ez az ember veszélyes.” Úgy látja, a magyar kormány ezzel szemben továbbra is kritikátlanul igazodik.

A beszélgetés végén világossá tette: a magyar diplomácia jelenlegi iránya nemcsak elszigetelődéshez, hanem súlyos biztonságpolitikai kockázatokhoz is vezethet. A választások közeledtével pedig mindez már nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai kérdéssé is válik.