Találkozó a szimbólumok kedvéért
Magyarország és Kína között nincs semmilyen függő ügy, amiben gyorsan kellene dönteni. Nincs tehát szükség sürgős találkozóra sem. Amit Orbán Viktor a héten – tőle is szokatlanul szűkszavúan – bejelentett, az inkább mindkét oldalon szimbolikus jelentőségű. Így értékelte Szent-Iványi István, az Új Világ Néppárt külpolitikai szakértője a magyar miniszterelnök most megszellőztetett pekingi útját. Aminek egyébként a jelek szerint még időpontja sincs, előkészítése is legfeljebb most kezdődött meg. Erre utal, hogy a kormányfő mindössze annyit írt egy kép alá, amelyen ő és külügyminisztere egy laptop társaságában látható: „Egyeztetés a kínai elnökkel. Újraindítjuk a diplomáciát. Meghívás Pekingből: elfogadva”.
A volt külügyi államtitkár emlékeztetett rá, hogy a semmitmondó és lényegében semmiről sem szóló bejelentést mindössze az indokolhatja, hogy jelezze: a két országnak kölcsönösen szüksége van egymásra. Orbán Viktornak főleg azért, mert láthatóan romlik a viszonya az uniós tagállamokkal. Az Európai Bizottsággal elsősorban a hét éves költségvetés és a helyreállítási alap pénzeinek elköltése ügyében éleződött ki vita. De a visegrádi négyekkel sem felhőtlen a viszonya. A cseheknek az oroszokkal támadt konfliktusa ügyében elég visszafogottan foglalt állást. A lengyelek meg eleve, történelmük tapasztalatai alapján tartanak az oroszoktól. Ezért most nem vehette elő a szokásos Putyin-kártyát, noha az ilyen helyzetekben a magyar kormányfő szereti érzékeltetni, hogy van más opciója is, mások komolyan veszik őt. Ezúttal tehát a kínaiakkal igyekszik demonstrálni, hogy nincs hiány a lehetséges partnerekben.
Kínai oldalról ugyanez úgy néz ki, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak sok baja van Pekinggel. A Biden-adminisztráció már többször világossá tette, hogy bár Putyin rengeteg problémát okoz, de az igazi riválist és kihívót Kínában látják – folytatta elemzését a szakértő. Oroszország ugyan jelentős katonai potenciállal rendelkezik, de gazdasága hanyatlik és visszaszorul. Anthony Blinken külügyminiszter abban az interjúban, amelyet többek között a Telexnek adott, világosan kifejtette, hogy Kínában látják azt a veszélyt, amely meg akarja bontani a szövetségi rendszert és kohéziót. Ha tehát a szövetségeseik közül valaki kiáll Peking mellett, azt nyilvánvalóan nem veszik jó néven. Szent-Iványi István ennek kapcsán felidézte, hogy Brüsszelben a magyar vétó akadályozta meg a kínai nemzetbiztonsági törvényt elítélő nyilatkozatot. Az ujgurok elnyomásáról szóló dokumentumot ugyan átengedték, de az elég szokatlan a diplomáciában, hogy a külügyminiszter a teremben megszavazza, majd kijön és elmondja, mennyire nem ért egyet vele. Kína tehát az unióban elsősorban a magyarokra számíthat és ezt ki is használja.
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi értelme van egy magas szintű találkozónak és milyen haszonnal jár. Erre egyelőre nem lehet válaszolni. A két országnak jelenleg három nagyszabású együttműködési projektje fut, de önmagában egyik sem érheti meg, hogy Orbán Viktor szembekerüljön a szövetségeseivel. Az egyik a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely Európa egyik legdrágább létesítménye lesz, ha egyszer elkészül. Jelenleg azonban jókora késésben is vannak vele, hiszen 2022-re tervezték az átadását. Persze titkosították – tette hozzá a szakértő –, de a hírek szerint igen kedvezőtlen hitelfelvételből készül. A magyar gazdaságnak semmi szüksége nem lenne rá, a jelenlegi egyvágányos vasút is csak mintegy 60 százalékos kihasználtsággal működik. Eközben Magyarország rengeteg kínai vakcinát vett az utóbbi hónapokban – méghozzá igen drágán. Ez az oltóanyag kétszer annyiba kerül, mint a Moderna, háromszor többe, mint a Pfizer, miközben több dél-amerikai állam a harmadáért kapta meg. A harmadik kapocs a Fudan Egyetem tervezett budapesti campusa. A kínaiaknak jól jön, hogy megépíthetik, ráadásul egy fillérjükbe sem kerül, hiszen a magyar adófizetők pénzéből készül el, igen kellemetlen hitelkötelezettségek között. Ez sem éri meg Magyarországnak. Jellemző egyébként, hogy a budapesti amerikai nagykövetség már jelezte, nekik is komoly problémáik vannak a tervekkel. Az ilyen kétoldalú ügyekbe az amerikaiak nem szoktak beleszólni, állásfoglalásuk tehát jelzésértékű. Orbán Viktor már többször hivatkozott arra, hogy ha valamire az európaiak nem adnak pénzt, akkor majd kér a kínaiaktól. Amit a volt külügyi államtitkár különösen azért tart viccesnek – de igazából szomorúnak –, mert Peking még soha egyetlen fillért sem adott ingyen, mindenért magas kamatot számít fel. Csak összehasonlításul: a kilátásba helyezett európai hitelnek 0,26 százalékos a kamata, amit a kormányfő elutasít, mondván, nem akar eladósodni. Viszont vígan felvenne egy jelentős kínai hitelt négy százalékos kamatra.
Orbán Viktor pekingi útjára tehát nincs észszerű magyarázat, része a szokásos pávatáncnak és a különcködésnek – mondta Szent-Iványi István. Ez azonban sok szövetségesnek nem tetszik, így meglehet majd a böjtje. Azt egyelőre nem tudni, mire készülnek az amerikaiak, de Biden elnök és Blinken külügyminiszter Kína kapcsán többször is nagyon hangsúlyosan beszélt a demokrácia és az emberi jogok erősítésének fontosságáról. Ezen elvek érvényre juttatásában azonban a jelek szerint nem nagyon számíthatnak a magyar miniszterelnökre. Még az is elképzelhető – tette hozzá nem csekély iróniával a szakértő –, hogy Orbán Viktor Kínában meg akarja erősíteni, amit az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, Manfred Webernek néhány hónapja már elmondott. Vagyis, hogy ugyanolyan megvetést érez a kommunista rendszerekkel és a marxizmus-leninizmus eszméivel szemben, mint a nemzetiszocialista gondolat iránt. Ezzel bizonyára Pekingben (is) nagy sikere lenne...
