Talpra kell állítani a gyerekeket, mert egész generációk kerülhetnek a szakadék szélére

A nemzetközi szervezet tagjai program- és donorországokból állnak, a programországok azok az alacsony jövedelmű államok és válságövezetek, ahol a gyerekek biztonságos és egészséges környezetét, oktatását, fejlődését állami szinten nem tudják biztosítani. Azt, hogy melyik ország programország azt az UNICEF szempontrendszere határozza meg: többek között az, hogy mennyi az ország GDP-je, milyen arányú a gyermekhalandóság, mekkora a gyerekek aránya a társadalmon belül, mennyire biztosítottak az alapvető szükségleteik, mint például az ivóvíz vagy az oltások? Ez alapján és globálisan nézve, Magyarország nem tartozik a programországok közé, tehát donorország – mondta Szlankó Viola, az UNICEF gyermekvédelmi igazgatója. 

Jelenleg 34 donorországot tartanak számon, a szervezet egyik legfontosabb dolga és mandátuma, hogy adományt gyűjtsön a nemzetközi célokra, de természetesen minden országban helyi feladatokat is ellát, illetve gyermegvédelmi érdekérvényesítő munkát végez.  Az UNICEF működésének kiindulópontja az, hogy a donorországokban az állam rendelkezik megfelelő erőforrással és infrastruktúrával ahhoz, hogy az alapvető szolgáltatásokat – mint például az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság – kielégítse. Elvben megvan a lehetőség az alapvető szolgáltatások üzemeltetésére, míg a programországokban nincs – fűzte hozzá a gyermekvédelmi igazgató.  

Arra, hogy mely nemzetközi területekre koncentrálódnak a segítségre szoruló gyerekek, Rajna Ágnes adott választ. Az utóbbi években leginkább összetett válságokról beszélhetünk a világban, hiszen például az éghajlatváltozás káros hatásai – a szomjúság mellett – éhínséghez, egészségügyi problémákhoz és járványokhoz vezetnek, menekülésre kényszerítik a kitett területeken élő családokat. Csak a víz hiányára visszavezethető számos egészségügyi krízis, hiszen, ha nem megfelelő a higiénia, akkor a járványok is felütik a fejüket és ezek az eleve alultáplált gyerekek számára halálos fenyegetést jelentenek – mondta a szakember. 

A vízhiány legsúlyosabb következményei miatt még ma is naponta 1000 öt év alatti gyermek hal meg, de azt is tudják a felméréseikből, hogy 10-ből 6 gyereket rendszeresen sújt a gyakran felbukkanó kolerajárvány, ráadásul a fertőzöttek körében magas a halálozási arány, ezért az UNICEF az immunizációs programját is egyik fő prioritásnak tekinti. A szervezet becslései szerint megközelítőleg 1 milliárd gyerek élete van kitéve rendkívül magas kockázatnak a klímaváltozás miatt. Ez egyébként a világ gyermekeinek a felét jelenti, akiknek hosszú távon kell megküzdeniük a változásokkal. 

„Az előbb a legsúlyosabb következményeket említettem, de vannak olyan következmények, amelyek ezeknek a gyerekeknek az egész életére kihatnak. Gondoljunk bele, hogy a klímaválság érintettjeinek többsége úton van, mivel el kellett menekülnie lakóhelyéről, mert nem volt már biztonságos a környezet. Ezek a gyerekek nem tudnak iskolába járni, így jövőjük, munkavállalási lehetőségük is bizonytalan. A gyermekvédelmi szervezet egyik legfontosabb célja, hogy minden gyerek iskolába járhasson, nemi megkülönböztetés nélkül, hiszen minden gyereknek joga van tanulni” – mutatott rá Rajna Ágnes.

Ebben a pillanatban a világon 110 fegyveres konfliktus zajlik. Csak a szomszédunkban több mint 2 éve dúlnak a harcok, 2022 óta már több mint 2 millió gyerek kényszerült otthona elhagyására és több mint 3 millió gyerek él Ukrajnában belső menekültként. De Mianmartól Burkina Fason keresztül, Gázán át Szudánig gyerekek milliói élik úgy mindennapjaikat, hogy az erőszak, a gyász, a fájdalom és a magány vált természetessé – folytatta a helyzet bemutatását a szakember. „Pedig ezeket az éveket nem lehet bepótolni és minden gyereknek jár az, hogy félelem és menekülés helyett iskolába járhasson és szabadon játszhasson, fejlődhessen. A legfontosabb feladatunk, hogy minden gyerek számára védelmet, megfelelő egészségügyi ellátást, élelmiszert, biztonságos környezetet, tiszta ivóvizet, oktatást és a traumatizált gyerekek számára lelki segítséget nyújtsunk, függetlenül attól, hogy hol született” – mondta Rajna Ágnes.

Mit jelentenek ezek a problémák konkrét számokban és miről szólt az UNICEF humanitárius, életmentő segítségnyújtása? – kérdeztük a szakembert.  

2023-ban 

• 42.4 millió ember számára biztosítottak tiszta vizet és higiéniai alapeszközöket,
• 32.4 millió (6 hónapos és 15 éves kor közötti) gyermek kapott kanyaró elleni védőoltást,
• 118.6 millió öt év alatti gyermeknek segítettek a súlyos alultápláltság és annak különböző formáinak korai felismerésével és kezelésével,
• 17.7 millió gyereknek és fiatalnak biztosítottak az oktatáshoz hozzáférést,
• 13.1 millió gyermek számára tették elérhetővé a közösségi alapú mentális egészségügyi és pszichoszociális támogató szolgáltatásokat,
• 23.1 millió gyermeket és nőt értek el a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatok támogatására irányuló szolgáltatásokkal,
• 2.9 millió háztartás számára biztosítottak humanitárius készpénz alapú segélyt,
• 892.1 millió dollárnyi segélykészletet szállítottak a válságövezetekbe (a vészhelyzetre való felkészülés vagy az arra adott válasz gyanánt) 

– sorolta Rajna Ágnes. Majd hozzátette, nemzetközi és hazai szinten is kiemelten foglalkoznak a gyerekek és fiatalok lelki egészségével. A válságövezetekben élő gyerekek alapvetően traumatizáltak, sokszor alvászavarral küzdenek, elvesztették szüleiket, az utcán élnek. A lelki segítségnyújtás az ő számukra életmentő és elengedhetetlen, ezért a terepen sokszor saját életüket kockáztatva dolgoznak munkatársaik, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekeknek segítsenek.

Ahhoz, hogy minél hamarabb „talpra tudják állítani” a gyerekeket, arra lenne szükség, hogy a világban minden gyerek jogai érvényesüljenek, hiszen a gyermekjogok egyben a gyermekek alapvető szükségletei is. Ezeket az alapvető szükségleteket a Gyermekjogi Egyezményben a világ összes országa aláírta és elfogadta, de sajnálatos módon, egyre többször sérülnek, vagy egyáltalán nem érvényesülnek. „Egy háborúban is vannak szabályok arra, hogyan kell bánni a gyerekekkel, de a klímavédelem területén is a gyerekeket és fiatalokat kellene a középpontba helyezni, az ő bevonásukkal kellene döntéseket hozni, hiszen ők lesznek a jövő felnőttjei, döntéshozói”. 

Azt szokták mondani, hogy bizonyos válságövezetekben egy teljes generáció élete kerülhet a szakadék szélére, ha nem cselekszünk. „Ez sajnos igaz. Ha ugyanis egy gyerek nem tud iskolába járni, akkor nem tud fejlődni sem, nem lesz lehetősége megfelelő munkát találni. Más példát hozva, de ugyanígy a hatások összetettségét jellemzi, hogy egy alultáplált nő nagy valószínűséggel alultáplált újszülöttet fog világra hozni, ami szintén már meghatároz egy rossz egészségügyi állapotot és veszélyeztetettséget. A mentális egészség fontosságát nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hiszen minden azon múlik majd, hogy ezek a sokat megélt gyerekek és fiatalok milyen jövőképet tudnak maguk elé állítani és hogyan tudják majd feldolgozni a történteket. Szörnyen igazságtalan, hogy egy gyerek jövője, lehetőségei és boldogsága nagy mértékben múlik azon, hogy hova született. Az UNICEF addig dolgozik, amíg minden gyerek számára lesz lehetőség nem csak a túlélésre, hanem a kiteljesedésre is” – szögezte le Rajna Ágnes.