Tarlós: A bukás

Márpedig a cél egyértelmű Budapesten: Tarlós és a Fidesz elmozdítása. Tarlósnak több bűne is van a budapestiek szemében, ezek közül az a legnagyobb, hogy a Fidesz embere. Hiába igyekezett az elmúlt hónapokban azt bizonygatni, hogy sokat izmozott a miniszterelnökkel, és milyen sok ígéretet sikerült kiszorítani Orbánból, ezt az elmúlt időszak történései alapján csak kevesen hiszik el és veszik komolyan.

A budapesti emberek többsége tudja, hogy Tarlós hagyta, hogy a kormány kifossza Budapestet. A magyar főváros a nemzeti vagyonhoz történő hozzájárulásánál jóval kevesebb pénzt kap vissza, az utóbbi években pedig a rablás kézzelfogható jelei szabad szemmel is láthatóvá váltak. Tarlós István nem állt ellent a Városliget tönkretételének, hagyta, hogy a Kossuth térről eltüntessék a fákat, nem szólt egy szót sem, a Szabadság téri szégyenletes emlékmű felállításakor, és akkor is hallgatott, amikor az éj leple alatt elvitték Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről.

Orbán (és a Fidesz) számtalan jelét adta annak, hogy nem szeretik Budapestet. Bűnös városnak tartják, ha tehetnék, stadiont építenének az utcák helyére, legelőt, szántót, saját lábat, szotyiköpködőt. Orbán és a Fidesz persze lenézik Tarlóst, és röhögnek a kínlódásán, de úgy tesznek, mintha kedvelnék, mert számukra még mindig Tarlós a kevésbé rossz megoldás, ugyanis, ha más volna a főpolgármester, nem lenne képes olyan jól képviselni Budapesten Orbán és a Fidesz érdekeit, mint Tarlós.

A budapestiek a vasárnap befejeződött előválasztáson nem (csak) Tarlós, hanem elsősorban a Fidesz ellen szavaztak. Olaj volt a tűzre, hogy az elmúlt napokban Gulyás Gergelynek volt egy elszólásnak is minősíthető, nem túl szerencsés megszólalása. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Budapest csak akkor fejlődhet, ha a következő öt évben is Tarlós István lesz a főpolgármester. Fenyegetés volt ebben a kijelentésben, vagy jóslás – döntse el mindenki a maga vérmérséklete szerint. Az azonban nem vitatható, hogy Orbán Viktor már első miniszterelnöksége elején hadat üzent Budapestnek. 1998-ban ugyanarra az évre csúszott össze a parlamenti és az önkormányzati választás. A tavaszi parlamenti voksolást – az Orbánék által nem sokkal korábban még szalonnazabálónak nevezett kisgazdák visszalépésével - a Fidesz nyerte, míg az őszi önkormányzati választásokon sok helyen, így Budapesten is a baloldali ellenzék győzött.

Orbán ezért meg is büntette Budapestet. Ekkor állították le a négyes metró, valamint a Nemzeti Színház már megkezdett építését – utóbbit eredeti helyéről a város szélére költöztették.

A budapestiek mindezt nem felejtették el a Fidesznek. Tarlós István öt évvel ezelőtt csak azért győzhetett, mert a baloldal ellenzéki pártjai elbénázták a jelöltállítást. Jellemző, hogy az utolsó utáni percben előkapart Bokros Lajos, anélkül, hogy értékelhető idő és pénz jutott volna a felépítésére, még így is 36 százalékot kapott.

Most minden adottnak látszik, hogy az ellenzéki pártok ígéretéhez híven valóban csak egyetlen jelölt álljon majd szemben a fideszes Tarlós Istvánnal szemben. Kedvező előjel, hogy a vasárnap véget ért első forduló vesztese, Horváth Csaba igen konstruktívan nyilatkozott: azt mondta, mindenben segíteni fogja Karácsony Gergelyt, nemcsak a választási kampányban, de azt követően is, hogy megválasztották főpolgármesternek. Az sem elhanyagolható, hogy a sötét lóként számon tartott Puzsér Róbert épp a Hírklikknek nyilatkozva megígérte: ha az előválasztás nyári, második fordulójában alulmarad Karácsony Gergellyel szemben, akkor ő is támogatni fogja a jelenleg még Zugló polgármestereként dolgozó, főpolgármesterségre aspiráló politikust.

Nincs igazuk tehát azoknak a többnyire kormánypárti kommentelőknek, akik az előválasztás első fordulója után azt írták, hogy Tarlós hátradőlhet és kérhet egy kávét. Az ő helyében nem tennénk ilyet, s feltehető, hogy ő maga sem így, hanem inkább aggodalommal tekint a mostani előválasztás eredményére.