TASZ: alapjog az ülősztrájk, a diákoknak véleménynyilvánítási szabadságuk van

Millei Ilona 2022. december 12. 14:39 2022. dec. 12. 14:39

A TASZ jogértelmezése az, hogy diákok ülősztrájkja hasonló, mint a tanárok polgári engedetlensége – mondta a Hírklikknek Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. A diákot tehát nem érheti hátrány azért, mert ülősztrájkban vett részt az iskolában, emiatt nem kaphat például egyes osztályzatot, de az iskolaigazgatónak jogilag lehetősége van, hogy arra az időre igazolatlan hiányzást írjon be. Azt is megteheti persze, hogy azt az időt igazolt hiányzásnak tekinti, mert indokoltnak értékeli. Hozzátette: az igazolatlan órák kapcsán a diákok az igazgatónál hivatkozhatnak arra, hogy ők csak a véleménynyilvánítási jogukat gyakorolták, a tiltakozásnak erkölcsi alapja és sajátos célja van.

Múlt hét csütörtökön több mint 114 iskolában tartottak ülősztrájkot a diákok. Volt szülő, aki arról panaszkodott, hogy az igazgató az ülősztrájkban résztvevő gyerekeknek igazolatlan hiányzást íratott be.  Büntethetők a gyerekek ezért ilyen formában?

Erre az iskolaigazgatónak jogilag lehetősége van. Van mozgástere abban, hogy mit tekint igazolt, illetve igazolatlan távollétnek. Itt, mivel a diákok nem vesznek részt az órán, más foglalkozáson, ezért ez távollétnek minősül. Ez sajnos nem légből kapott dolog.

Tehát megteheti, büntethetők a gyerekek ilyen formában?

Igen. A gyerekeknek az a kötelezettségük, hogy részt vegyenek a foglalkozáson. Az, hogy pusztán az épületben tartózkodnak, nem elég. Az összes erre vonatkozó szabály azt írja, hogy a tanórán, vagy egyéb foglalkozáson kell részt vennie a tanulóknak. Azt persze megteheti az igazgató, hogy a hiányzást igazolt hiányzásnak tekinti, mert indokoltnak értékeli.

Mit tehetnek a szülők ez esetben?

A TASZ jogértelmezése az, hogy ez hasonló dolog, mint a tanárok polgári engedetlensége. Tulajdonképpen ez is egy sajátos tiltakozási forma, sajátos véleménynyilvánítás a diákok részéről. Az igazolatlan órák kapcsán ezért hivatkozhatnak az igazgatónál arra, hogy ők csak a véleménynyilvánítási jogukat gyakorolták. Vagyis ez nem egy „szimpla” távolmaradás. Ennek a tiltakozásnak erkölcsi alapja és sajátos célja van. A polgári engedetlenség azonban mindig azzal is jár, hogy a következményekkel számolnia kell annak, aki engedetlen. 

Fordultak önökhöz szülők ez ügyben?

Többen is megkerestek, hogy mi az ülősztrájk jogi kerete. Az igazolatlan óráknak egy idő után nyilván vannak különböző következményei. Attól függ leginkább, hogy még kiskorú, vagy már nagykorú-e a diák. Illetve, hogyha még kiskorú, akkor tanköteles-e. A következmények azoknál a legszigorúbbak, akik még kiskorúak és tankötelesek. Náluk egy bizonyos számú igazolatlan óra után már maga szülő is felelősségre vonható. Egy kiskorú esetében tíz, vagy annál több igazolatlan óra esetén a gyermekvédelem is fellép, miután az iskolának jelentési kötelezettsége van feléjük ez ügyben. A legegyszerűbb azoknak a helyzete, akik már nagykorúak, mivel a gyerekvédelem már nem releváns. Természetesen a mulasztásnak náluk is lehetnek tanulmányi következményei. Előírhatnak nekik például pótlást, és hiába nagykorú valaki, ha annyira sokat mulaszt, akkor nem lehet értékelni. (Ehhez azonban már 250 órát kell mulasztani a középiskolában.) De, hogy összegezzem: elképzelhető az, hogy a diákok igazolatlan órát kapnak az ülősztrájkért, ám mindenképpen érdemes a véleménynyilvánításra hivatkozni, és az igazgatót kérni, hogy a mulasztás indokára tekintettel az órát mégiscsak tekintse igazoltnak. Erre neki szintén van jogköre, dönthet úgy, hogy indokolt esetben igazoltnak tekinti a mulasztást. 

Abból a három napból, amivel a szülő igazolhatja a gyerek hiányzását, benne lehet az ülősztrájk miatti igazolatlan óra?

Az én jogi álláspontom szerint tulajdonképpen igen. Azért meg kell nézni az iskola házirendjét is, mert az iskolának van mozgástere abban, hogyan igazolhatja a szülő a gyerek mulasztását. Igazából semmi sem tiltja, hogy a szülő igazolja: a gyerek azért maradt távol, mert tiltakozott. Azért előfordulhat az is, hogy a gyerek és a szülő akarata nem találkozik, mondjuk, a szülő azt szeretné, hogy a gyereke ne ülősztrájkoljon. A gyerek ilyenkor is hivatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságára. A véleménynyilvánítás alapjog, nem függhet a szülő véleményétől. Hiába „gyerekek” az ülősztrájkolók, alapjogot gyakorolnak, a véleménynyilvánítási szabadságuk nekik is megvan.

Érheti-e bármilyen hátrány a diákokat azért, mert részt vesznek a tanáraikért tartott tüntetésen, élőláncban, ülősztrájkban egyebekben? 

A TASZ nagyon sokszor hangsúlyozta már, ezért nem érheti őket hátrány. Nekünk is jelezték, volt, hogy megkérdezték a gyerekeket, részt vettek-e ilyesmiben, aki pedig részt vett, azt elégtelen osztályzattal sújtották. Ez nem megengedett! Természetesen nem érheti őket semmiféle hátrány. 

Volt-e már szülő, aki vállalná, hogy bepereli az államot, mert a szakos tanár hiánya miatt nem teljesül a diákoknak az oktatáshoz Alaptörvényben garantált joga?

 Több szülő is megkereste a TASZ-t ebben az ügyben, nekik első körös tájékoztatást adtunk ebben a kérdésben. Ezeket a pereket jogi szempontból nem annyira egyszerű felépíteni. Most éppen ott tartunk, hogy és hol lehet ezt a problémát ténylegesen igazolni, pontosan mekkora és milyen sérelem éri ezeket a gyerekeket. Most éppen az zajlik, hogy igyekszünk jogilag alaposan felépíteni ezeket az ügyeket. 

A TASZ pert indít a kölcseysek után múlt héten kirúgott tanárok ügyében?

Ez is folyamatban van. Többszereplős együttműködésről van szó. A TASZ és Sziklai Tamás, az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért közösség jeles képviselője részvételével indul ez a munkaügyi per. Nagyon hasonló módon fog menni, mint a korábban a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanároknak a pere. Folyamatban van, de ennek is az elején járunk még.