A TASZ tájékoztat a státusztörvény legégetőbb kérdéseiről
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tájékoztatót állított össze arról, milyen hatással lehet a pedagógusokra a státusztörvény, ha azt a jelenlegi törvénytervezet formájában fogadja el a parlament. Bár lehet, hogy a kihirdetett törvény végül másként fogja szabályozni ezeket a kérdéseket, egy biztos, a közalkalmazotti jogviszony helyett új jogviszonyt vezetne be a kormány a köznevelésben, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt.
Az egyik fontos kérdés, hogy mikortól lép hatályba a státusztörvény.
A TASZ szerint a státusztörvény előírásait négy lépcsőben fogják bevezetni. A pedagógusok számára a legfontosabb dátum 2024. január 1. Ettől az időponttól alakul át a jogviszonyuk köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, ha korábban nem jelezték azt a szándékukat, hogy nem kívánják az átalakulást.
További fontos dátum a 2023. szeptember 15-29. közötti időszak, mert ekkor kell jelezni, ha a pedagógus NEM kíván az új státuszban dolgozni. (Ha nem kíván az új státuszban dolgozni, akkor fel fogják menteni, vagyis a jogviszonya megszűnik.)
A lépcsők a következők:
- 2023. július 15.: ekkor vezetik be a jogállásváltozásra, a pedagógusok státuszának átalakulására vonatkozó szabályokat. Ez alapján kapják meg a pedagógusok a tájékoztatást arról, hogy jogviszonyuk átalakul és ez alapján kell majd nyilatkozniuk is arról, hogy szeretnének-e kilépni az új státuszból.
- 2023. szeptember 1.: ekkor lép hatályba a köznevelési törvényt érintő legtöbb változás (de a kieső munkanapok miatti átszervezés lehetősége még nem).
- 2024. január 1.: ekkortól él az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az erre vonatkozó összes szabály. (pedagógus ellenőrzése, le- és felmondási idők, továbbképzési kötelezettség stb.). Ekkor lépnek hatályba az egyéb törvényeket érintő módosítások, amelyeket a státuszváltás miatt kellett eszközölni.
- 2024. július 1.: ekkortól lépnek hatályba az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok, vagyis az ügyfélkapun keresztül zajló kommunikáció a pedagógussal.
Kiknek a jogviszonya alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, vagyis kire fog vonatkozni a státusztörvény?
A státusztörvény – néhány kivétellel – minden nevelő-oktató munkát végzőre vonatkozik. A tervezet meghatározása szerint nevelő-oktató munka az „óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás”.
A státusztörvény a közalkalmazotti jogviszony helyett új jogviszonyt vezet be a köznevelésben, ennek neve köznevelési foglalkoztatotti jogviszony.
A pedagógusok és egyes nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben foglalkoztatottak a státusztörvény hatályba lépésétől kezdve csak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozhatnak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi pedagógus és a NOKS dolgozók egy csoportja a státusztörvény hatálya alá kerül. Ebbe a körbe beletartoznak az egyházi és a magániskolák pedagógusai és a NOKS munkakörben dolgozók.
A státusztörvény ez alól három kivételt tesz:
- Aki egyházi szolgálati jogviszonyban dolgozott, az továbbra is maradhat ebben. (Ide NEM az egyházi fenntartású intézmények pedagógusai tartoznak, hanem azok, akiket egyházi szervezetek – például szerzetesrendek, egyházmegyék – foglalkoztatnak.)
- A NOKS munkakörök másik része munkaviszonnyá alakul (nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá).
- Az óraadók továbbra is dolgozhatnak megbízási szerződés keretei között.
Az egyik, most sokakat leginkább foglalkoztató kérdés, melyik előnyösebb munkajogi szempontból és a jövőbeni munkavállalás szempontjából: még a státusztörvény életbe lépése előtt lemondani vagy az életbe lépés után kérelmezni, hogy mentsenek fel (vagy mindegy)?
A végkielégítés szempontjából nézve, érdemes megvárni a státuszváltás folyamatát és a munkáltatói tájékoztatás után a rendelkezésre álló 15 munkanapon belül kérelmezni, hogy a pedagógus nem szeretne tovább dolgozni az új törvény hatálya alatt. Ekkor ugyanis legalább 1, 2, vagy akár 3 hónapi végkielégítést kap. A tervezet azt írja, hogy aki nem marad az új jogviszonyban, az „jogosult” a végkielégítésre, vagyis ez jár – tehát kapni fog, nem csupán kaphat.
Ha viszont most mond le valaki, akkor egyáltalán nem jár végkielégítés (ez eddig is így volt, ha a dolgozó lép ki, nem jár neki plusz pénz).
Akkor sem jár végkielégítés, ha 2023. július 15. és augusztus 1. között mond le. (A törvény erre az időszakra speciális lemondási szabályokat alkalmaz.)
A jövőbeni munkavállalás szempontja nem jogi kérdés, de ha sokan mennek el a rendszerből a státuszváltáskor, akkor lehet, hogy abban az időszakban valamivel telítettebb lesz a munkaerőpiac a nem oktatási ágazatokban, és ezt érdemes lehet figyelembe venni. Ha valaki új munkahelyet talál az oktatásban, akkor előfordulhat, hogy a végkielégítést vissza kell fizetnie.
- Ha 2023. november 30-tól számítva 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, akkor a teljes végkielégítést,
- a 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, az egyhavi végkielégítés feletti összeget,
- a 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt létesít, a kéthavi végkielégítés feletti összeget kell visszafizetni.
Minderről bővebben itt olvashatnak.
