Távhőtrükk: áremelés helyett a lakásokhoz eljuttatott hőmennyiséget csökkentené a kormány
Sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormány – derült ki a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila elejtett mondataiból. Az államtitkár egy keddi konferencián arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben.
A Népszava által megkérdezett fővárosi szakemberek szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább a fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Hogy ez hány fokkal csökkenti majd a lakások hőmérsékletét, még megtippelni se merték. Mindez akár azt is jelentheti: mivel a távhő tarifákat – a sok mérő nélküli lakás miatt – nem lenne könnyű emelni, inkább ugyanannyiért adnak majd kevesebb meleget. Így előfordulhat, hogy azoknál is sokkal hűvösebb lesz télen, akik akár fizetnének is a nagyobb melegért.
A lap szerint nyomós oka van annak, hogy egyre kétségbeesettebben keresi a kormány a rezsimegoldást a távfűtéses lakásoknál: 1100 milliárd forint. Emlékeztetnek: a lakossági árat a fejlesztési miniszter 2011-ben befagyasztotta, majd a kormány 2014 októberére három lépcsőben 22,6 százalékkal csökkentette és azóta is ezen a szinten tartja. A csőd elkerülése érdekében a távhőszolgáltatók az elismert költségek és az árbevételeik különbözetére állami támogatást kapnak a távhőkasszából. Az éves bevétel tehát 2014 óta gyakorlatilag változatlanul 115 milliárd forint, ám a költségek és velük a támogatási igény egyre növekszik. Így az államnak egyre többet kell beletennie. A kassza egyenlege több éve mínuszban van, a tavalyi átlagos tél idején már 38 milliárdos hiányt mutatott, amit végül egy 33 milliárdos extra-befizetéssel intézett el az Orbán-kabinet.
A májusi szakmai előrejelzések még 290 milliárdos állami támogatási igénnyel számoltak, csakhogy akkor még 100 eurós/ Mwh hatósági referencia ár volt a kiindulópont. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) azonban augusztus végén az új gázévre rekord magasban, 300 euró/MWh-s áron rögzítette a földgáz referencia költségét. Így a távhőszolgáltatók kompenzáció igénye 870 milliárd lenne ebben a gázévben.
A Népszava szerint ha a Steiner Attilának kedden bemondott költségszámításából indulunk ki, akkor már 980 milliárdos az állami cech. Ehhez képest a távhőkasszában 2022 júliusában alig 11 milliárd volt. Az idén létrehozott rezsivédelmi alapba pedig 700 milliárd forintot készült beletenni a kormány. Ez így a távhőkassza feltöltésére sem elég, márpedig ebből szeretnének kompenzációhoz jutni a bajba jutott önkormányzatok, állami intézmények és a vállalkozók is.
A lap szerint az ipari minisztérium és az energiahivatal egyre lázasabban keresi a megoldást. Folyamatosan kérik be az adatokat a távhőszolgáltató cégektől, így például a budapesti lakásokat ellátó Főtávtól is. Ezek közül is elsősorban a lakossági átlagfogyasztás érdekelte a szaktárcát, amelynek kevés más oka lehet, mint egy tervezett áremelés hatásainak felmérése. Az első hírek szerint a kormány évi 24 gigajoule-nál (GJ) húzta volna meg a kedvezményes ár határát, amivel már az 56 négyzetméteres távfűtéses lakások is elestek volna az olcsó ártól. (A Főtáv 35-43 GJ-ra teszi egy 52 négyzetméteres lakás éves fogyasztását.)
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenesetre a legutóbbi kormányinfón visszakézből tagadta, hogy a kormány távhőáremelésre készülne.
