Tehetetlenek a nagyhatalmak a húszik ellen
Az amerikai légierő két B-1-es harci gépe a napokban Texasból mintegy 10 ezer kilométert repült, hogy jemeni célpontokat bombázzon. Az egyre hevesebb amerikai és brit támadások azonban nem tudják megfékezni a jemeni húszikat, akik szinte korlátlan fegyverszállításokra támaszkodhatnak Iránból.
Brit kutatóintézet szerint az egyre korszerűbb iráni drónok, amelyekkel az oroszok az ukrán városokat, az ország energia-szerkezetét támadják, megváltoztatják a hadviselés természetét. Mint kiderült, viszonylag kis ország is szembe tud szállni egy nagyhatalom korszerű fegyvereivel.
Az amerikaiak 2015-ben nagyszabású kiber hadműveletben támadták Iránt, hogy gátat vessenek az atomfegyver gyártására tett ottani előkészületeknek. Ezúttal mindkét fél kerüli a közvetlen összecsapást, de a jemeni húszi sereg révén gyakorlatilag egyfajta háború folyik a Nyugatot képviselő USA és Nagy-Britannia, valamint Irán között. Az utóbbi nem csak kiterjedt fegyverszállításokkal segíti Putyin háborúját, hanem a tilalmak ellenére, exportált olajából tudja ellátni drónokkal, rakétákkal és egyéb fegyverzettel az Izrael ellen támadó közel-keleti terrorszervezeteket.
Washington összehangolt intézkedésekkel törekszik Irán lépéseinek legalábbis korlátozására. A közelmúltban iráni ügynököket, valamint ugyancsak az Iszlám Államnak dolgozó kínaiakat tartóztattak le Amerikában, egyúttal vádat emeltek, tiltó intézkedéseket léptettek életbe vezető iráni személyiségek ellen. Ezek, amint várható, aligha hoznak érdemi eredményt, de figyelmeztetik a világot: figyelik Iránt és a vele együttműködők is következményekkel számolhatnak.
Egyelőre legalábbis nem látszik nagyobb hatása az amerikai és a brit haderő egyre gyakoribb és kiterjedtebb támadásainak sem. Azok célpontjai Jemen mellett az iráni Forradalmi Gárda és más terrorista szervezetek iraki és szíriai támaszpontjai, főhadiszállásai és fegyverraktárai. Az Irán által irányított húszik tavaly október 7., a Hamasz izraeli vérengzése óta több, mint 160 támadást indítottak a térségben amerikai támaszpontok, hadihajók ellen, miközben drónjaikkal – a gyakori amerikai bombázások ellenére – hatékonyan bénítják meg a világ egyik legfontosabb, a Szuezi csatornától a Vörös-tengeren vezető tengeri útvonalát. A háborús helyzet miatt teherhajók százai kényszerülnek arra, hogy rengeteg időt és pénzt veszítve, Afrikát megkerülve jussanak céljukhoz. Egyébként Irán részben a tengeren juttatja el a fegyvereket, egyéb hadfelszereléseket Jemenbe, a húszik által ellenőrzött területekre.
Az amerikai cél, hogy a fegyverszállítási vonalak elvágásával, a húszik fegyverzetének felmorzsolásával legyenek úrrá a helyzeten. Mennyire lesz ez sikeres, a jövő kérdése. Annyi máris bizonyos, hogy a kialakult körülmények meghatározók lesznek a jövő hadviselésében. Irán évi egy milliárd dollár értékben exportál (főként Oroszországba) fegyvereket. Az egyre korszerűbb iráni drónok meghatározó, sikeres szerepet játszanak az ukrajnai háborúban és a high-tech fegyverekből származó bevételekkel gyorsan fejlesztik tovább az ország hadiiparát.
