Több fát és szemetet égetnek a magyarok

A 2022-es gázáremelés nagy riadalmat keltett a lakossági piacon, hiszen az újonnan bevezetett küszöbérték fölött kb. nyolcszoros áremelkedést jelentett a fogyasztóknak köbméterenként.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) reprezentatív kérdőíves felmérése alapján a magyarok 91százaléka használ földgázt a háztartásában, 36 százalék pedig nem is rendelkezik más fűtési móddal.

Azok a tulajdonosok, akik technikailag megtehették, az árérzékenység szerint elkezdtek oda-vissza váltogatni a gáz és a tűzifa között. Ezek javarészt az alacsonyabb jövedelmű, de nem legszegényebb, 1990 előtt épült családi háztulajdonosok voltak.

Az úgynevezett rezsicsökkentés részleges eltörlése nem a komfortérzet miatti túlfűtésnek vetett gátat, hanem sokkal inkább az energiapazarló épületekben élő, alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jelent komoly plusz kiadásokat, nem ösztönzi igazán az energiahatékonysági beruházásokat, az energiaszegénységet is konzerválja, miközben a lakosság hitelezi a Magyar Villamos Műveket a mostani számlázási gyakorlat alapján – állapítja meg a Portfolio által közölt elemzés.

A 2023-as tapasztalok alapján a spórolást hosszú távon ellen-ösztönözheti az MVM számlázási gyakorlata. Jelenleg egy átlagos magyar fogyasztó meglehetősen elveszett lehet, amikor a kézhez kapott számlája köszönőviszonyban sincs a fogyasztásával. A számlázási probléma meghaladja az MVM informatikai képességeit, s bár éves szinten össze fog érni az elszámolás, addig a jelleggörbés elszámolás sajátosságainak köszönhetően, az is fizet olykor piaci árat, aki szépen spórolva bent marad az éves határ alatt. Gyakorlatilag a fogyasztó hitelezi az MVM-et. Az Energiaügyi Minisztérium is érzékeli, hogy ez egy meglehetősen visszás helyzet, mégis legkorábban 2025-re ígérik a helyzet megoldását.

A legszegényebb háztartások kevésbé voltak érintettek a gázáremelkedés hatásaiban, ugyanis ők jóval nagyobb arányban fűtenek fával, mint a közepes vagy jó jövedelmi helyzetűek. A kérdőív megmutatta, hogy míg a gázzal fűtők esetén a válaszadók több mint 90 százaléka még a magasabb gázárak mellett is azt tervezte, hogy kifűti az ingatlanját, addig a fatüzelésű épületek 20 százalékát nem tervezték kifűteni. Ez erőteljes indikáció, hogy ezen energiahordozó használata gyakran nagyon erős összefüggésben van az energiaszegénységgel. Becslések alapján a 2022-es télen a lakossági gázfogyasztás nagyjából harmadával csökkenhetett, köszönhetően a meleg télnek, a tűzifára való átállásnak és a fogyasztói spórolásnak.

Bár nagyon kevesen vallják be expliciten a szemétégetést, mikor a lekérdezés az attitűdre kérdezett rá, jelentős réteg vallotta, hogy nincs baja a hulladék elégetésével. Ezen adatok alapján, mintegy 720 ezerre becsülhető azon háztartások száma, akik nem zárkóznak el a fűtési célú hulladékégetéstől, amely a hatékonytalanság mellett komoly légszennyezési és egészségügyi kockázatot is rejt.