Több tízezer magyar nyugdíjas helyzete válhat kilátástalanná télen
Hazánkban nem olyan méregdrága az idősotthonok térítési díja, mégsem könnyű a magyar idősek helyzete a többi európai országéban élőkhöz képest. A koronavírus-járvány óta hiába nőtt a férőhelyek száma, az ellátottak száma és a kihasználtság is csökkent, ez még a pandémia hatása lehet. Most pedig az energiaválság hozza nehéz helyzetbe az ápoló, gondozó intézményeket.
Európában egészen széles skálán mozog, mennyibe kerül idősek otthonában élni napi szinten, országoktól függően. A Statista azt közölte az Orpea 2020-as adatai alapján, hogy a legdrágább ez az időseknek nyújtott szolgáltatás Luxemburgban: 305 euró a díjszabás naponta. Míg Spanyolországban ennek mindössze 18 százalékát fizetik az idősek. Magyarországon azonban még az 50 eurós napi térítési díj is méregdrágának számítana, mert az több, mint félmillió forint havonta – írja a Pénzcentrum.
A legdrágább országok között van Svájc és Hollandia. Ezekben az országokban alapvetően drágább az élet, illetve az egyik legjobb a világon a nyugdíjasok helyzete. Magyarország ebben sem jeleskedik.
Németországban csak feleannyiba került az ellátás napi szinten, mint Hollandiában, harmadába, mint Luxemburgban. Magyar viszonylatban azonban még a napi 100 euró is jelentős összegnek tűnhet. 2020-ban az euró éves átlagos árfolyama 351,17 forint volt, így nagyjából napi 35 ezer forint volt az ellátás naponta egy német idősek otthonában, vagyis egy hónapban több mint 1 millió forint. Magyarországon inkább maximum 20 eurós napi térítési díjjal lehetne számolni átlagosan, de még ez is messze elmarad más országoktól.
Az idősgondozáson hazánkban nem segített a koronavírus világjárvány sem. Egyrészt 2020 folyamán csökkent az időseknek nappali ellátást biztosító intézmények száma, és 2021-re nem állt vissza a számuk a korábbi szintre. Eközben a férőhelyek száma nőtt, a férőhely-kihasználtság viszont csökkent, mivel az ellátottak száma is nagyban lecsökkent. Ennek legfontosabb oka, hogy a járvány rengeteg áldozatot szedett az idősotthonokban.
Az idősotthonok száma 9,9 százalékkal esett vissza, és 2021-re csak 8,2 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az időskorúak gondozóháza, szállást biztosító idősek klubja kategóriába tartozó intézmények száma pedig 2537-ről 1832-re csökkent.
Az idősek otthona olyan ápolást, gondozást nyújtó intézmény, amely az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek elhelyezésére és ellátására szolgál. Ezekben gondoskodni kell a napi legalább háromszori étkezésről, mentális gondozásról, meghatározott szintű egészségügyi ellátásról, valamint az ellátott lakhatásáról, szükség esetén ruházat és egyéb textília biztosításáról – írta Gyarmati Andrea az Idősödés, idősellátás Magyarországon című 2019-es hiánypótló tanulmányában. Idősek otthonában a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el.
Az olyan átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, mint az időskorúak gondozóháza ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra biztosít teljes körű ellátást. A szolgáltatás megszervezése 30 000 fős lakosságszám felett kötelező az önkormányzatoknak. Mivel nagyjából az esetek harmadában van csak szó átmeneti gondozásról, például kórházból való kikerülés után, kétharmad részben viszont az ellátottak idősek otthoni férőhelyre várnak, ezért egy 2017-es Szt. módosítás értelmében 2023-tól az átmeneti gondozásban lévő férőhelyeket idősek otthonává kell átalakítaniuk az intézményeknek – írja a tanulmány a magyarországi intézményi szerkezetről.
Ahogy az a nyilvánosságra hozott statisztikákból kiderült, 2020-ban a második hullám alatt hunyt el a koronavírus idősotthoni áldozatainak 96 százaléka, márciustól június 30-ig 140 idősotthoni gondozott hunyt el, szeptember és március 5-e között 3512 fő. A két első hullám összesített adatai alapján a március 5-ig koronavírusban elhunytak 24 százaléka volt szociális otthonok lakója, ideértve a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, idősotthonokat, fogyatékossággal élőket gondozó otthonokat, pszichiátriai betegek otthonait, hajléktalanokat ellátó intézményeket.
A KSH statisztikái szerint 2,8 százalékos volt a csökkenés az ellátottak számában 2019-ről 2020-ra: 38 109-ről 37 048-ra esett vissza a számuk. 2021-ben pedig további csökkenés mutatkozott, 36 876 volt az ellátottak száma. A férőhelyek száma nőtt, azonban a férőhely-kihasználtság csökkent. Miközben alapvetően, ha a férőhelyek mennyisége nő, az ellátottaké pedig csökken, akkor jobb kihasználtságot lehetne feltételezni.
