Az MSZP nem vesz részt a „szájzártörvény” parlamenti vitájában

HírKlikk 2025. május 19. 16:00 2025. máj. 19. 16:00

Az MSZP szájzártörvényként hivatkozott és kritizálta a közélet átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslatot hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Az MSZP részéről Komjáthi Imre azt mondta, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat – amelyet „szájzártörvénynek" nevezett – nyílt beismerése a Fidesz-kormányzás kudarcának, ezért nem maradt más lehetőség, mint a támadás a sajtó, a kormánykritikus civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, a magánszféra ellen.

Szerinte a szájzártörvény bárkire ráhúzható, az nyílt beismerése annak is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szakít az EU-val, hiszen a javaslat minden egyes eleme ellentétes az EU szellemiségével. Az előterjesztésről folytatott parlamenti vita álvita, abban az MSZP nem vesz részt – mondta, arra szólítva fel az ellenzéki pártokat, ők se vegyenek részt a vitában. Szerinte a törvényjavaslat elfogadása egyet jelentene a 2026-os választás elcsalásával; azt az MSZP minden jogi fórumon meg fogja támadni.

A Harcosok Klubja vasárnapi rendezvényével kapcsolatban azt javasolta a kormánypártoknak, toborozzanak négyezer szociális munkást, ezer munkavédelmi ellenőrt. Az igazi harcosok pedig azok, akik nap mint nap megküzdenek a létbizonytalansággal – szögezte le.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sajnálkozását fejezte ki, hogy az MSZP nem vesz részt a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában; az előterjesztés arról szól, hogy biztosítani kell a közélet átláthatóságát, ez a választások tisztaságának érdeke. Különös jelentősége van a törvényjavaslatnak most, amikor zajlik a Voks 2025 Ukrajna uniós csatlakozásáról – mondta, hozzátéve, a magyar kormány az egyedüli Európában, amely kikérte a választók véleményét Ukrajna – az Európai Bizottság és az uniós elit által – erőltetett, gyorsított csatlakozásáról.

Azt mondta, az átláthatóság nem öncélú, hanem a demokratikus részvétel és a közbizalom erősítését szolgálja, ahogy azt az EU alapítószerződése is rögzíti. Ezért az, hogy politikai, vagy közéleti tevékenységet végző szervezeteknek – különösen külföldi finanszírozás esetén – nyilvánosságra kell hozniuk forrásaikat, az nemcsak a magyar, hanem az uniós jogelvekkel is teljes összhangban van – rögzítette.