Közölte a Fitch Ratings, miért rontották Magyarország kilátásait
Részletes magyarázatot adott a Fitch Ratings arra, miért rontotta Magyarország hitelminősítési kilátásait: a döntés hátterében elsősorban a romló költségvetési helyzet, a gyenge növekedési kilátások és az elhúzódó uniós viták állnak, miközben a 2026 utáni időszak sorsdöntő lehet a gazdaságpolitikában.
A Fitch Ratings a múlt heti döntését követően, külön sajtótájékoztatón fejtette ki, miért rontotta negatívra Magyarország BBB szintű adósosztályzatának kilátását. A szakértők szerint a magyar kormány jelentősen eltért a korábban vállalt fiskális konszolidációs pályától, miközben a gazdasági növekedés a vártnál is gyengébben alakul – írta a Pénzcentrum.
Malgorzata Krzywicka, a Fitch elemzője kiemelte: a döntés legfőbb oka a költségvetési pálya romlása volt. „Az idei és a jövő évi költségvetésben a kormány ismét jelentős lazítás mellett döntött, ráadásul a célok többszöri módosítása miatt a fiskális politika kiszámíthatósága is gyengült” – fogalmazott. A hitelminősítő szerint a 2025-re tervezett hiány már 5 százalékra nőtt a korábban meghatározott 3,7 százalékról, 2026-ban pedig 5,6 százalékos deficitet várnak.
A Fitch álláspontja szerint a korábban 2026-ra ígért, 3 százalék alatti hiánycél mára teljesen elérhetetlenné vált.
Az államadósság szintje továbbra is magas marad: 2024-ben a GDP 73,5 százalékát, 2025-ben 74 százalékát, 2026-ban pedig 74,4 százalékát teheti ki. Kockázatként értékelték azt is, hogy az adósság mintegy 30 százaléka devizában van nyilvántartva, ami fokozza az ország árfolyamkitettségét.
A növekedési kilátások sem kedvezőek: a Fitch 2025-re mindössze 0,3 százalékos GDP-bővülést vár, ami azt jelenti, hogy a 2023 és 2025 közötti időszak átlagos növekedése gyakorlatilag nulla lehet. A gyenge teljesítményt a beruházások visszaesésével, a feldolgozóipar tartós gyengélkedésével és a német gazdaság problémáival indokolták. Bár 2026-ra már 2,3 százalékos növekedést valószínűsítenek, ez nagymértékben függ a külső környezet, elsősorban Németország stabilizálódásától.
Az infláció csökkenését a hitelminősítő részben technikai tényezőkkel magyarázza. Árszabályozások nélkül a tényleges infláció akár 6 százalék körül is alakulhatna, ezért a monetáris politika várhatóan feszes marad, és a kamatcsökkentések csak lassú ütemben, legkésőbb 2026 végéig jöhetnek.
A Fitch szerint a 2026-os választások előtt kevés esély van érdemi fiskális konszolidációra.
