Többmilliárdos alappal segítenének a külföldi magyarok

A magánegészségügyben, illetve a bor és hajógyártásban érdekeltségekkel rendelkező, évek óta sikeresen vállalkozó két fiatal magyar szakember, Pokorádi Gábor, illetve Szente Zsolt azon sok-sok külföldön egzisztenciát teremtett magyar fiatalok közé tartozik, akik, bár egy jobb élet reményében elhagyták a Magyarországot, de szülőföldjüket továbbra is hazájuknak tekintik és felelősséget éreznek iránta. Hosszabb ideje tanakodnak azon, hogyan tudnának a külföldön élő magyarok tenni a magyarországi helyzet javításáért – emlékezhetünk arra például, milyen aktivitást tanúsítottak a tavalyi országgyűlési választásokat megelőzően, majd a rabszolgatörvény kapcsán kirobbant demonstrációsorozat idején. Voltak is akcióik, például az a közvéleménykutatás, amely megmutatta, hogy sorstáraik kétharmada az ellenzék mellett teszi le a voksát. Mindig igyekeztek odaállni a jó ügy mellé, például – sok külföldi honfitársukhoz hasonlóan –  csatlakoztak a Momentum Nolimpia kampányához.

De nem pártszinten látják csak fontosnak az aktív részvételüket a káros magyarországi folyamatok megállításában, megfordításában, s kezdeményezésüknek sincs és nem is lesz semmi köze egyetlen párthoz sem – szögezték le a Hírklikknek.

Arra jutottak, hogy pénz, s nem is kevés kell ahhoz, hogy érdemi akciókkal tudjanak segíteni a külföldi magyarok, akiknek azonban „a kevés pénz, amit az emberek pártokra hajlandóak áldozni nem képes megoldani a problémát, nem elegendő ahhoz, hogy érdemi változást érjünk el” – szögezték le. Az alapprobléma szerintük az, hogy „amíg a vidéki Magyarországon, falvakban, kistelepüléseken nem áll rendelkezésre megfelelő információ, tájékoztatás, amíg monopolhelyzetben van a Fidesz kommunikációja, addig nem is lehet nagyobb változtatást elérni az országban”.

„Az átfogó gondolat ahonnan indultunk, az a politikai kultúra hiánya Magyarországon – ezen nyilván nem segít a meglévő információhiány, illetve téves információk megléte” – szögezték le. Kifejtették: „tudatos választópolgárokra van szükség ahhoz, hogy ki lehessen alakítani a demokráciához szükséges politikai kultúrát, ehhez pedig idő és oktatás kell, amihez pénz nélkül nem megy”. Pontosan ezt a finanszírozást szándékozzák a Magyar Demokrácia Alappal elősegíteni, „aki ezzel egyetért és szeretne segíteni – akár munkával, akár pénzzel – , őket mi tart karokkal várjuk” – hangsúlyozzák..

Nem is kevés pénzre van azonban szüksége. A lehetséges megoldás pedig, hogy a külföldön élő magyarok adjanak össze annyi pénzt, hogy a változtatást eltudják indítani. Ez lenne tehát a Magyar Demokrácia Alap és az általa finanszírozott tevékenység.

A kiindulás gondolatmenete

Az elmúlt három választás után ugyanis látszik, hogy  NER rendszerében maradva pártfinanszírozási alapokon lehetetlen bármit is elérni – fejtették ki. A legális pártfinanszírozás legfeljebb arra elég, hogy a pártok álla ne kopjon fel, de arra már nem futja, hogy a Magyar Demokrácia Alaphoz hasonló tevékenységet végezzenek. Amikor pedig egy párt hatékonyan és hatásosan kezdi el felhasználni a rendelkezésre álló legális pénzeket, akkor a NER valamely állami szerv révén azonnal beavatkozik, behúzza a féket, igaz, csak addig, hogy a pártok fent tudjanak maradni, hogy lehessen arra mutogatni: lám, demokrácia, többpártrendszer és választási lehetőség van Magyarországon.

Magyarország egy része benne ragadt a 19.-20. században, az abban a légkörben szocializálódott magyarokat könnyű megvezetni. A rendszerváltás óta eltelt harminc évben nem sikerült elvégezni a szükséges, energia- és pénzigényes feladatot.

Feltérképezték a helyzetet, végiggondolták a lehetséges eszközöket, módszereket, s arra jutottak hogy egy állampolgári, civil oktatást kellene végezni a vidéki településeken, elérni egymillió, kisfalvakban és kistelepüléseken élő választót, s olyan tudás, ismeret és információ birtokába juttatni őket, hogy képesek legyenek tudatosa(bba)n szavazni a 2022-es választásokon. Úgy látják, hogy egy-egy háztartásba 3-4-5-ször kellene elmenni és a kritikus gondolkodást segítő, a demokrácia ügyét így előmozdító anyag alapján alkalmanként 45-50 percet beszélgetni. „Senkinek nem mondanánk meg, hogy kire szavazzon, ők maguk döntsék el  őszintén, immár úgy, hogy megalapozott, mérlegelt, tudatos döntés tudjanak hozni” – mondják. Ehhez ők az eszközt adnák: állampolgári ismereteket, a demokrácia ismérveit, a kritikus gondolkodást, az Európai Unió valós tevékenységét ismertetnék.  

Támogatnák a független médiát is

Emellett az Alap a hazai független média támogatását is célul tűzi ki. „A vidéken élő magyarok kommunikációs lehetőségét, információhoz való hozzáférését ugyanis erőteljesen korlátozza a Fideszhez, éppen ezért az oktatás mellett fontos ez ellen is tenni” – mondják.  Olyan, nagyon kevés pénzből, szinte önerőből fennmaradó  médiumokat támogatnának, mint amilyen például a Nyomtass te is.

Formálódó elképzelések

Az egyelőre még formálódó elképzelések között az már biztos pont, hogy magát a szervezést nem az alapítvány végezné, a forrásokat biztosítaná „csupán” hozzá. „Mi üzletemberek vagyunk, nem nekünk kellene megmondani, mit és hogyan kell konkrétan csinálni, a mi feladtunk annyi lenne, hogy megszervezzük ennek az állampolgári, civil oktatásnak a pénzügyi feltételeit” – szögezték le, hozzátéve: vannak odahaza olyan civil szervezetek, amelyek készek és képesek ilyen jellegű oktatást professzionálisan és hatékonyan megszervezni, elvégezni. Ha nem találnak ilyet, akkor azonban készek azon is dolgozni, akár a szervező munka elvégzésével.

Többmilliárdos a tétel

Nem kevés pénz kellene persze ehhez. Úgy számolnak, hogy egymillió választópolgár eléréséhez 2-3 milliárd forintra lenne szükség. „De van külföldön 500-600 ezer magyar, ha csak az 5 százalékuk az elkövetkező három évben – a 2022-es választásokig –havi 10-20-30 eurónyi pénzt szán erre a célra, akkor össze lehet szedni a szükséges pénzt” – állítják. Számíthatnának uniós támogatásra is – amint összegyűjtenek egy bizonyos összeget, pályázhatnának vissza nem térítendő támogatásra, hiszen vannak ilyen, a demokráciát segítő pályázatok.

A pénzt a garanciákkal körbebástyázott, hangsúlyozottan nem nyereség-orientált Magyar Demokrácia Alap gyűjtené és kezelné. „Mi ketten néhány társunkkal közösen arra vállalkoznánk, hogy beletesszük ebbe az ügybe a tapasztalatunkat, kidolgozzuk a mechanizmus és személyes garanciát is vállalunk arra, hogy korrektül lesz intézve az egész” – mondják.

A Márki-Zay Péter féle vonal

A hivatalos és tényleges startot júniusra tervezik, addig azonban két rendezvényük is lesz, amelyen erre is felhívják majd a figyelmet. Az első most szombaton, március 16-án, Londonban, amelyen bemutatkozik Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországért Mozgalma, a következő pedig április 6-án, amikor Londonban megszervezik a magyarországi ellenzéki pártok  EP-választási vitáját.

És hogy hogyan kerül a képbe Márki-Zay Péter? Pokorádi Gábor, illetve Szente Zsolt szerint ahol az ő feladatuk véget ér a Magyar Demokrácia Alap tevékenységével, ott kezdődik a pártok, politikai szereplők, mozgalmak feladata. Mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom az ellenzék összefogására szólít fel, a céljuk organikusan kompatibilis a mi céljainkkal. De reméljük, hogy más pártok és politikai szereplők is felismerik, hogy a cél amiért küzdeni fogunk, a falusi Magyarország 21. századba történő információs felzárkóztatása, minden párt, minden szervezet és minden a jövőjében bízó magyar állampolgár elemi és közös érdeke.