Tömegsírokat hagynak maguk után a kelet felé tartó orosz csapatok

Újabb tömegsírt találtak

Újabb tömegsírt találtak az orosz megszállók kiűzése után a bevonuló ukrán erők a Kijev melletti Buzova faluban. Tarasz Didics, a Buzovát is magában foglaló Dmitrivka közösség vezetője az ukrán televíziónak elmondta, hogy több tucat ukrán polgári lakos holttestét rejtő sírt egy benzinkút közelében találták meg. A halottak számát egyelőre nem lehetett megerősíteni – jelentette a Reuters.

A polgári áldozatok növekvő száma miatt egyre többen tiltakoznak. Emlékezetes, a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa városában négyszáznál is több polgári lakos holttestét találták meg. A civilek mészárlása miatt a nyugat háborús bűnökkel vádolta meg az orosz hadsereget. Ugyanakkor Oroszország tagadta, hogy civileket célzott volna az általa csak „speciális műveletnek” nevezett háborújában.

Ennek ellentmond a brit védelmi minisztérium friss hírszerzési jelentése, amely bizonyítékokat is tartalmaz az orosz csapatok civilek elleni atrocitásaira. Mint írják, tömegsírokat hagynak maguk után, s bizonyítékok vannak arra is, hogy a polgári lakosokat pajzsként használták a harcokban.

Harcok, támadások, rakétacsapások

Újabb harci cselekményekről érkeztek hírek vasárnap reggel. A The Guardian arról számolt be, hogy egy iskolát és több lakóházat értek találatok Luhanszk és Dnyipro régiókban. Szevjerodonyeck városában a támadott épületekben kár keletkezett, helyenként tűz ütött ki. Az embereket evakuálták. Dnyiproban egy ember megsebesült, amikor egy épületet lőttek az oroszok. A keletkezett tüzet azonban sikerült eloltani. Rakétatámadás ért egy épületet a Dnyipro Pavlograd kerületében is.

Katonai mozgások

Az ukrán hadsereg vasárnap reggeli hadműveleti jelentése szerint az orosz csapatok megpróbálják áttörni az ukrán védelmet a kelet-ukrajnai Harkiv régióban lévő Izumban, további egységeket helyeznek át a térségbe, miközben megpróbálják megszerezni a teljes ellenőrzést Mariupol déli kikötőváros felett. Folytatódik Harkiv részleges blokádja és a város ágyúzása – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A Reuters összefoglalójában arra emlékeztet, hogy Oroszországnak az invázió februári kezdete óta nem sikerült elfoglalnia egyetlen nagyobb várost sem. Ugyanakkor Oroszország nagy támadásra gyűjti össze erőit keleten. Mint a brit védelmi minisztérium is rámutatott: Oroszország egy szárazföldi folyosót akar létrehozni a 2014-ben elcsatolt Krím és a keleti – részben az oroszok által támogatott szakadárok irányította – Donbász régió között.

Az Institute for the Study of War kutatóintézet előrejelzése alapján a BBC által készített – alább látható – térkép a várható orosz támadási irányokat és helyeket mutatja be, amit piros nyíllal jelez. Lilával az ukrán ellentámadásokat, pirossal az oroszok által ellenőrzött területeket, a csíkossal pedig az orosz előrenyomulást mutatja a térkép.

Egyes városokban heves ágyúzások zajlanak, és emberek tízezrei nem tudnak evakuálni. Ezzel együtt az ukránok erős ellenállást fejtenek ki, de elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az előrenyomuló orosz csapatok jelentős fölényben lehetnek.

Ukrajna hisz a győzelemben

„Az orosz agressziót nem csak Ukrajnára akarják korlátozni... egy európai projekt Oroszország célpontja” – szögezte le Volodimir Zelenszkij késő szombati beszédében. Hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is megengedheti magának, hogy új katonai erőket és új felszereléseket csoportosítson át Ukrajnába, ez azt jelenti, hogy még több szankcióra van szükség, Ukrajnának pedig még több fegyverre. Az ukrán elnök ismét felszólította a Nyugatot, hogy vezessen be teljes embargót az orosz energiahordozókra, és lássák el Ukrajnát több fegyverrel. 

Ukrajna egyébként teljes embargót rendelt el az orosz termékekkel szemben. A háború előtt fontos kereskedelmi partnere volt a szomszédos Oroszországnak, ahonnan mintegy 6 milliárd dollárra rúgott az éves behozatala.

Volodimir Zelenszkij szombati beszédében azt is hangoztatta, hogy az orosz erőszak ellenére, Ukrajna továbbra is tárgyalni akar. Mint kifejtette: „készek vagyunk egyszerre harcolni és diplomáciai módszereket keresni, hogy véget vessünk ennek a háborúnak”.

Kijevi látogatók és egyéb diplomáciai lépések

Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, és újabb páncélozott járműveket és elhárító rakétarendszereket ígért. A támogatás célja annak a biztosítása, hogy soha többé ne lehessen Ukrajnát zsarolni és ilyen módon fenyegetni, közölte. Jelezte azt is, hogy Nagy-Britannia megerősíti az Oroszország elleni szankciókat, és eláll az orosz szénhidrogének használatától.

Keleten tovább fokozódik a helyzet...

Keleten egyre sürgetőbbé válik az ukrán vezetők és tisztviselők által mindinkább nyomatékosított, a polgári lakosoknak szóló, az evakuációt sürgető felszólítás. Ezeknek a felszólításoknak tragikus nyomatékot adott a donyecki régióban fekvő Kramatorszk város vasútállomását ért rakétatámadás. A csapás következtében több mint ötven, a térségből menekülni próbáló nő, gyerek és idős veszítette az életét.

Oroszország tagadja, hogy ők követték volna el a rakétatámadást, aminek a részleteit a Reuters sem tudta megerősíteni.

Az ostromlott luhanszki régió lakói számára ma kilenc evakuációs vonatot indítanak – jelentette be a régió kormányzója.

...közben az élet Kijevben normalizálódik

A helyi tudósítások szerint az ukrán fővárosban kezd némileg visszatérni az élet a normális kerékvágásba. Kezdenek visszaszivárogni a Kijevet korábban elhagyott lakosok, újranyitnak a kávézók és az éttermek.

Az EU már ismét megnyitotta a nagykövetségét Ukrajna fővárosában, Kijevben, amit az ukrajnai invázió után ideiglenesen Lengyelországba költöztettek – tudatta a BBC. A Reuters pedig azt jelentette, hogy Olaszország is erre készül, még ebben a hónapban.

Orosz veszteségek

Meg nem erősített hírek szerint újabb magas rangú orosz katonai vezető veszítette életét Ukrajnában. Alekszandr Beszpalov ezredes, az 59. gárda harckocsiezred parancsnoka az ukrán védelmi erőkkel vívott csatában halt meg. Ha a hír igaz, akkor ő a kilencedik orosz ezredes, aki az életét veszítette az ukrajnai harcokban.

Az ukrán védelmi minisztérium becslései alapján, Oroszországnak már több mint 19 ezer katonája halt meg Ukrajnában. A legfrissebb brit hírszerzési jelentés szerint – válaszul a növekvő veszteségekre – az orosz fegyveres erők a katonai szolgálatból 2012 óta elbocsátott állománnyal igyekeznek megerősíteni a csapatokat.

NATO-tervek a térségben

A NATO állandó katonai jelenlétet tervez Ukrajna határán – idézte a The Guardian a The Telegraphot, amely a NATO-főtitkárra hivatkozva írta a fentieket. Jens Stoltenberg szerint a NATO egy nagyon alapvető átalakulás közepén van, így reagál Vlagyimir Putyin agressziójára, s az annak nyomán kialakult új helyzetre. „Amit most látunk, az egy új valóság, egy új normalitás az európai biztonság szemszögéből. Arra kértük katonai parancsnokainkat, hogy álljanak elő az általunk újraindításnak nevezett, a NATO hosszabb távú adaptációjára vonatkozó elképzeléseikkel” – mondta. A döntés a júniusban Madridban tartandó NATO-csúcson születik majd meg.

Fogolycsere

Újabb fogolycserét hajtottak végre a harcban álló felek. 12 ukrán katonát és 14 polgári lakost engedtek szabadon az oroszok. Arról nem érkezett hír, hogy az ukrán erők hány orosz katonát engedtek el. Ez volt a harmadik fogolycsere Ukrajna és Oroszország között a háború kezdete óta.

Megszólalt Orbán egyik kedvenc politikusa

Tovább fogy a levegő Vlagyimir Putyin körül, egyre több, korábban őt elismerő, sőt, csodáló nyugati politikus, művész, színész, sportoló ítéli el az ukrajnai agresszió miatt. A legutolsó eddig a sorban Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök a konzervatív Forza Italia pártjának római kongresszusán mélységes csalódását és szomorúságát fejezte ki Putyin viselkedése miatt. A miniszterelnököt korábban olyannyira szoros kapcsolat fűzte Putyinhoz, hogy még nyaralni is meghívta szardíniai villájába. Most pedig leszögezte, hogy Oroszország nem tagadhatja le a felelősségét a bucsai és más városokban végrehajtott tömeggyilkosságokért.