Törley Katalin: a státusztörvény aljas és sunyi módon köti gúzsba a tanárokat

Ilyen nehéz helyzettel még nem nézett szembe a pedagógustársadalom, a státusztörvény és a teljesítményértékelési rendszer gyakorlatilag rabszolgasorba taszítja azokat, akik bent maradnak a rendszerben és várható, hogy felmondási hullámot fog gerjeszteni – mondta a pedagógus. „Most a fő cél megakadályozni azt, hogy a törvénytervezet a parlament elé kerüljön, mert ha odakerül, hipp-hopp megszavazzák, a köztársasági elnök aláírja és bevezetik, annak ellenére, hogy szakmai szervezetek nem értenek vele egyet.”

2022 megmutatta, hogy vannak, akik mernek lépni és tiltakozni, megszületett a diákokkal és a szülőkkel egy minőségi egység, ehhez kellene a mennyiségi egység, hogy szintet lehessen lépni – tette hozzá. „Hogy ezt miképpen befolyásolja az elfogadásra váró státusztörvény, ami aljas és sunyi módon köti még inkább gúzsba azokat, akik bent maradnak a rendszerben, nem tudni.”

Törley Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy még a jogászok szerint is hiányos a státusztörvény, ki lehet ragadni példákat arra, amelyek igazolják, hogy ez bosszú mindazért, ami tavaly történt. „A pedagógusokat munkajogilag sokkal nehezebb helyzetbe teszik, mint bármelyik más munkacsoportot Magyarországon. Diszkriminatív tehernövelés, hogy a heti 40 óra munkavégzést akár 48 órára is felemelhetik, holott a negyven órás munkarend mellett a tanárok többsége 50 óránál is többet dolgozott, hogy elvégezhesse mindazt a munkát, ami számára elő volt írva. A helyettesítések számát is megemeli, és egy csomó olyan jogot elvon a tanári közösségektől, amelyeket már eddig is súlyosan megnyirbáltak. Az éves munkatervről, a pedagógiai tervről eddig a tanári közösség döntött, most már az intézményvezető és a tankerület. Ezek súlyosan csorbítják az eddig is elégtelen autonómiát. A törvény szerint a tanárok öncenzúrára kényszerülnek, a munkaidejükön kívül sem nyilatkozhatnak kritikusan az oktatási rendszerről, a telefonjukat, laptopjukat megfigyelheti a munkáltatójuk.”

A pedagógus arról is beszélt, hogy a státusztörvény együtt jár egyfajta új teljesítményértékelési rendszerrel, amelynek nem a fejlesztés és a fejlődés a célja, hanem a tanárok elhallgattatása és egymás ellen fordítása. Emellett több szülői- és diákcsoport is észrevette, hogy a várható törvényeknek káros hatásuk lesz rájuk is. „A tavalyi év nagyon fárasztó volt és abban bíztam, hogy ha lesz egy kis csend, azt a belső megerősödésre, a szövetségkötésekre fordíthatjuk, ehhez képest atombombaként csapódik be ez a státusztörvény. Fáradtság van és elkeseredettség érezhető, de csak azért, mert tényleg egy bosszútörvénnyel állunk most szemben, és azt kell kitalálni, mit lehet tenni, hogy megakadályozzuk, és mit kell tenni akkor, ha mégis bevezetik.”

Az a fajta belső motiváció, ami engem és sokunkat hajt, az a morális megfontolás, ami arról szól, hogy felelősséggel tartozunk a diákjainkért, a gyerekeinkért, a szakmánk méltóságáért, és ha ezt összerakjuk, akkor ezért az országért, ez nem szűnt meg – tette hozzá az aktivista. „Nem tanítok, és elhatároztam, addig nem fogok visszatérni a pályára, amíg nincs bírósági döntés arról, hogy nem volt jogszerű a mi elbocsátásunk.”

Törley Katalin az öt társával indított perről elmondta, a perfelvételi szakasz április 13-án indul és úgy döntöttek, hogy a jelen helyzetben nem kérik munkaviszonyuk helyreállítását, mert ha az megtörténne, akkor nem tehetnének mást, mint újra tiltakozásba kezdenének, mert semmi nem javult. „Ráadásul itt van fenyegető közelségben az új státusztörvény-tervezet, amit, ha állásban lennék, akkor sem tudnék elfogadni, tehát kilépnék a rendszerből. Ehelyett kártérítést, sérelemdíjat kérünk, szeretném, ha a bíróság kimondaná, hogy az ellenünk hozott szankció, a kirúgásunk, jogtalan, aránytalan, diszkriminatív volt.”

Hozzátette, bízik a bíróságban és úgy látja az eddig elindult perekből, hogy a munkaügyi bíróságon az ügynek megfelelően, tárgyszerűen, politikamentesen döntenek. „Ebben az ügyben egy bíróra vagyunk utalva, benne is bízom, és az ügyvédeinkben is, akik fantasztikus keresetet állítottak össze. Minden benne van, aminek benne kell lennie, ugyanakkor bármi is lesz az első fokú ítélet, biztos, hogy lesz másodfok, és hogy annak mi lesz a vége, hová mehet, egészen a Kúriáig vagy akár európai fórumokig, azt nagyon nehéz ebben a pillanatban kiszámítani.”

Mint mondta, 2016 óta aktívan részt vesz az oktatáspolitikai tiltakozásokban, és a kezdetektől fogva, attól függetlenül, hogy éppen tízezreket vagy három embert mozgatott meg, számára lelkiismereti ügy volt. „Megállapodtam magammal, hogy addig taníthatok, amíg minimum kinyithatom a számat. Most eltávolítottak a rendszerből, de ez lelkiismereti, morális, indíttatást nyújt ahhoz, hogy tovább folytassam a küzdelmet.”

A Klikk TV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.