Történelmi rekordon a magyar háztartások hitelállománya

Februárban másfél éves mélypontra süllyedt a lakáshitelek kamata, az átlagos kamatszint 7,39 százalékos volt, amire 2022 júniusa óta nem volt példa – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Ezek után nem csoda, hogy pörög a hitelpiac, a háztartások több mint 85 milliárd forintnyi összegben kötöttek lakáshitel-szerződést, ez több mint a két és félszerese a tavaly februárinak, és szintén másfél éves rekord. Legutóbb akkor vettek fel ennél több hitelt a háztartások, amikor még folyósították az MNB kedvezményes zöld lakáshiteleit, 2022 első felében – írja a Bank360.hu.

A statisztika szerint az újfajta támogatott hitelkonstrukciók is jól mehetnek, mert a lakáshitelek negyede államilag támogatott. Ez alapján mind a falusi CSOK, mind a CSOK Plusz népszerű lehet. Az átlagos hitelösszeg is magas, meghaladja a 15,5 millió forintot. 

A babaváró támogatás sem tűnt el, hiába kongatták fölötte a vészharangot. Csaknem 2 ezer család igényelt 21,5 milliárd forintnyi ilyen hitelt, vagyis a többség kihasználta az új, 11 millió forintos felső határt. 

A személyi kölcsönök iránti kereslet is fokozódott, az 53,76 milliárd forintos szerződéses összeg közel jár a történelmi rekordhoz.

Több mint 21,5 ezer ügyfél vette fel ez a hiteltípust februárban annak ellenére, hogy a kamatok még mindig magasak, átlagosan 18 százalék fölött alakultak. 

A felpörgő lakáshitelezés és jól menő személyi kölcsön-piacnak köszönhetően

a háztartások hitelállománya februárban tovább nőtt, és meghaladta a 10 200 milliárd forintot, ami történelmi rekord.

Történt mindez annak ellenére, hogy a folyószámlahitelek mennyisége viszonylag nagy mértékben csökkent, 243,8 milliárd forintra, aminél alacsonyabb utoljára 2023 februárjában volt. „Ennek főleg a 13. havi nyugdíj folyósítása lehetett az oka. Sok nehéz anyagi helyzetben lévő idős ember számlája kerül rendszeresen mínuszba a hónap végére, ők ilyenkor egy kicsit fellélegezhetnek” – magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. 

Míg az ország egyik része adósságba veri magát, egy másik megtakarít.

Februárban a bankbetétek is szépen híztak, 12 433,6 milliárd forintra duzzadt az állomány, ami egyéves rekord.

Tavaly a magas infláció láttán nagyon sok pénz áramlott át az állampapírpiacra a bankbetétekből, az idén viszont fordulni látszik a kocka. 

A forintbetétek állománya több mint 480 milliárd forinttal emelkedett, amelyben több tényező is közrejátszhatott. Az egyik a már említett 13. havi nyugdíj volt, amit sok nyugdíjas meg tudott takarítani. A másik az, hogy a devizabetétekből a 400 forinthoz közelítő euróárfolyamok láttán 93 millió forintot vettek ki, ezek egy részét forintbetétbe tehették át. 

A harmadik tényező pedig az állampapírok kamatfizetése lehetett. Februárban 490 milliárd forintnál is több kamatot fizethettek ki a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) befektetőinek. Hogy mi is legyen ennek a pénznek a sorsa, arról lehet, hogy többen még nem döntöttek a hónap végéig, ezért a folyószámláikon parkolt a pénz.