Tóta W. Árpád: egy gyerekre nem lehet rázúdítani a médiazajt, de joga van tudni, mi történik körülötte
Cél, hogy a gyerekek ne legyenek olyanok, mint a felnőttek többsége. Vagyis megtanuljanak vitázni, érvelni, aztán elfogadni, ha nincs igazuk és utána folytatni a közös munkát, ahogy egy normális társadalom működik vagy működött – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Tóta W. Árpád. A HVG újságírója, publicista lényegében ezzel jelentette be, hogy gyerekeknek indít újságot, Kispolgár címmel. A gyereknek is joga van tudni, hogy miért zárták be az iskoláját a járványban, vagy miért kell maszkot viselni. Ez a szabad sajtó része – tette hozzá.
A publicista emlékeztetett, hogy Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegen kívül nem írt gyerekeknek, ahogy Karinthy Frigyes – azon kívül, hogy lefordította a Micimackót – nem gyermekirodalommal foglalkozott. E példákon világította meg, hogy úgy érzi, újságíróként nem csak arra hivatott, hogy felnőtteknek írjon. „22 év gombócból is sok, ha 22 évig írsz politikai publicisztikát, akkor kell csinálni mást is.” A gyerekeknek szóló újságírásban magabiztosan kell bánni a nyelvvel, sőt, ki kell találni újra ezt a nyelvet, mert nem folytatható, az, ami 30 éve megszokott – mondta arról, hogy nem az elavult stílust folytatják.
Már 32 éve, hogy nincs gyerekeknek szóló újság, de a korábbi Pajtás magazin, ami – még, ha a kommunista időszak lapja volt is – elég belemenősen tárgyalt és jóval szabadabban, mint a mai kormánypárti sajtó. Nem volt tabu, hogy a tananyaggal gondok vannak, hogy az iskolában bajok is lehetnek, hogy vannak alkoholista szülők vagy akár gyerekbántalmazás – mondta Tóta W. Árpád. „30 éve nem jutott ez eszébe senkinek. Rengeteg gyerekkönyv van a boltban, unikornisos és szuperhősös, Képes Biblia is van dögivel, de olyan kiadvány, ami arról szólna, amit hall a gyerek a vacsoraasztalnál, hogy miért drágább a csoki, miért van háború a szomszédban, vagy, hogy mi egyáltalán az Európai Unió, az nincs.”
Ez telefonos alkalmazás lesz, ami ellen lehet berzenkedni, hogy sokat telefonozik a gyerek, de inkább az a kérdés, hogy mit csinál vele – hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szülőnek tudnia kell, mit olvas, lát vagy tud meg a telefonon keresztül a gyereke.
Sztoriban gondolkodunk, mert úgy könnyebb megérteni például a mostani státusztörvénnyel kapcsolatosan a tanárok felmondását – idézett egy témát. Ha Robi bácsi elbúcsúzik az osztálytól és elmegy cipésznek, könnyebb elmagyarázni a történetet, de lesz minden cikknél egy enciklopédia, ami egy linkben magyaráz, tehát egy komplett Wikipédia lesz mögötte és nem a cikkekben, hosszasan kifejtve – mondta a módszerről. Nem csak politikai hírekkel fogjuk bombázni a gyerekeket, hanem ismeretterjesztéssel és programokkal, de még szépségápolással is – mondta.
„Én húsz éve, amikor kezdtem az újságírást, olyan környezetből jöttem és úgy képzeltem el, hogy van egy vita, ahol bizonyítanom kell az álláspontomat, azt alátámasztom és meg lehet győzni az embereket, hogy van egy helyesebb út. Ugyanakkor belátom, hogy nem jó, amire gondoltam. Napjainkban ugyanis úgy néz ki a diskurzus, hogy én alátámasztom a mondandómat, érvelek, példákat hozok, mire a válasz az, hogy te zsidó, mocskos, hazaáruló.”
Hozzátette, nyilván nem mindenki vitatkozik például kommentekben, de az intenzíven politizáló réteg viszont igen és ez nem csak a jobboldalon van, „mind a kettő reménytelen”.
Egy gyerekre nem lehet rázúdítani a médiazajt, napi négy-öt új anyag készül majd, ebből egy nagyobb, igen jó minőségben és minden szót végiggondolunk sokszor és többen, hogy a tankönyveknél sokkal jobb minőségben készüljenek – fogalmazott Tóta W. Árpád, aki az érdeklődőket a gyerekujsag.hu-ra irányította.
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
