Totális politikai vereséget szenvedett a Fidesz
„A közigazgatási bírósági rendszer határidő nélküli elhalasztása az Orbán-kormány totális politikai vereségének a bejelentése” – reagált velősen a ma bejelentettekre Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint a halasztás azt mutatja, hogy nagyon nagy bajban van Orbán, aki ezt azért lépte meg, mert vissza akar somfordálni az Európai Néppártba. A lépés egyben kapkodást is tükröz, hiszen már meg is kezdődött az új szervezet kialakítása, sok bíró már át is jelentkezett.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. Mint a 444.hu írja: az erről szóló törvényjavaslatot még csütörtökön benyújtják a parlamentnek. Bár a kormány szerint az erről elfogadott jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek, de azt látják, hogy az új bírósági rendszer „egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll”, ami a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg. Közölte, hogy amíg megnyugtatóan nem zárhatók le ezek a viták, addig elhalasztják a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. A köztársasági elnököt pedig arra kérik, ne jelöljön elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság élére.
„Orbán gesztust akar tenni az Európai Néppártnak, megpróbál oda visszasomfordálni, kérdés, hogy az EPP ezt hogyan fogadja: ha a szimbolikus gesztust elfogadja, akkor az a Néppártról állít ki bizonyítványt” – szögezte le Fleck Zoltán. Portálunknak kifejtette: „ezzel a lépéssel ugyanis mit sem változik a rendszer természete, semmit nem old meg ez a halasztás, hiszen a közigazgatási bíróságok nem az egyetlen jogállamisággal összefüggő problémát jelentik ma Magyarországon, csupán az összetett rendszer egy elemét adják”. Számos más elem is van még, elég ha megnézzük akár a Tavares-, akár a Sargentini-, de akár a korábbi Velencei Bizottsági jelentéseket.
S hogy miért pont ebben visszakozott Orbán? „Egyrészt ez volt az Orbán-kormány egyik legjobban kifogásolt lépése az európai politikai színtéren, ráadásul az, amelyet csak halasztani kellett, s nem igényelt már élő törvény módosítását” – válaszolt kérdésünkre. Ugyanis bár a közigazgatási bíróságokra vonatkozó törvényt már elfogadták, annak hatályba lépésére meg is volt az időpont (2020. január), de a rendszer még nem állt fel, a bíróságok „csak” szervezés alatt voltak. Hozzátette: problémát így is fog okozni, hiszen már sok bíró át is jelentkezett a leendő közigazgatási bíróságokra, amelyek így nem fognak felállni. Információk szerint egyébként 162-en jelentkeztek már át.
„A közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztása egy totális politikai vereség bejelentése, azt mutatja, hogy a kormány nagyon nagy bajt érez, s kényszert arra, hogy bebizonyítsa szalonképességét Európában” – szögezte le a jogszociológus. Aki egyetért Bozóki András és Hegedűs Dániel idén tavasszal megjelent tanulmányával (A kívülről korlátozott hibrid rendszer), annak is azzal a mondandójával, hogy a kívülről kontrollált autoriter rendszerben csak az uniós megfelelési kényszer tartja még a felszínen a jogállami intézmények látványát, s korlátozza az autoriter berendezkedést.
A közigazgatási bírósági rendszer lényege az, hogy a kormányzatnak fontos ügyekben egy külön bírói szervezetrendszer dönt. Ebben olyan bírók ítélkeznek, akik teljes egészében a kormánytól, ezen belül is az igazságügy-minisztertől függnek. Így ha valakinek gondja lett volna a kormány által irányított szervek valamilyen döntésével, a jövőben csak olyan bíróságnál kereshette volna az igazát, amik szintén a kormány befolyása alatt állt volna. Most ez mégsem lesz így – kérdés meddig tart majd a halasztás.
Fleck Zoltán korábban azt mondta portálunknak, hogy önmagában nézve az elképzelés nem is tartalmaz Európában kirívó rendelkezéseket, azonban a magyar jogállam leépítésének tükrében már komoly veszélyeket rejt – utalva arra, hogy az elmúlt években számos ellensúlyt iktatott ki a kormány az intézményrendszerből.
