Visszatér a karhatalmi bíróság kora
A bírói kar vezetése is karhatalmivá válik Magyarországon, ha a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a jelenlegi formájában fogadja el a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség szerdán. Márpedig a kormánypárti többség várhatóan elfogadja a beterjesztett jogszabályt, amely emberi jogi szervezetek szerint alapvetően megváltoztatja a magyar igazságszolgáltatást.
Mi változik az új törvény elfogadásával, illetve életbe lépésével? – kérdeztük Fleck Zoltántól. Valóban úgy van, hogy az új, „fideszes” bírói kar fog a közérdekű adatkérések, közbeszerzések, tüntetések és sztrájkok jogosságának elbírálása mellett kiemelt adóügyekben, egy-egy sztrájkról, vagy tüntetés jogosságáról is dönteni?
A különbíróság felállítása egy lehetőség a hatalom kezében arra, hogy befolyásolja az államot, vagyis a saját magát érintő fontos ügyeket – foglalja össze a törvény lényegét a Hírklikknek nyilatkozó jogszociológus. Fleck Zoltán szerint önmagában nézve a javaslat nem is tartalmaz Európában kirívó rendelkezéseket, azonban a magyar jogállam leépítésének tükrében már komoly veszélyeket rejt – utal rá, hogy az elmúlt években számos ellensúlyt iktatott ki a kormány az intézményrendszerből.
Ráadásul a különbíróság felállításával járó „nagyarányú szervezeti átalakítást” a kormány a javaslatában nem is indokolta, lényegében csak előírja, hogy a megyei bírói kollégiumokat meg kell szüntetni, a vezetőik megbízatása megszűnik, helyettük pedig a kormány által kinevezett regionális elnököket kell ültetni nyolc regionális központba. Fleck emlékeztet, hogy a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal 2016-ban egy több tíz oldalas szakmai jelentésében még nagyon erősen kritizálta ezt a központosítási koncepciót, azonban ez az anyag mára érdekes módon az OBH honlapjáról eltűnt.
A mintegy 40-50 megyei bírósági vezető menesztése, illetve az igazságügyi miniszter által delegált 8 bírósági vezetőre való lecserélése visszatérés az 1997 előtti „felülről vezérelt” igazgatási modellhez, amelyben szintén a kormány választotta ki a döntéshozókat. Lehet hivatkozni arra, hogy Európában sok helyen van ilyen igazgatási modell, azonban olyan sehol nincs, hogy az egyszer már meghaladott rendszerhez visszalépjen egy ország – jelentette ki.
Egyesek szerint néma csendben falja fel a Fidesz a független igazságszolgáltatást, mivel a bíróságok ügyében nem várható hasonló hangorkán a Kossuth téren, mint amit a milliók életét közvetlenül befolyásoló túlóratörvény miatt a hétvégén lehetett hallani. Mit lehet akkor tenni? – kérdeztük Fleck Zoltántól, aki szerint egyedül a nyilvánosságban lehet bízni. Figyelni kell a maradék független sajtóra, illetve azokra az érintett bírákra, akik kritikus hangot ütnek meg, ma már nem feltétlenül csak a hivatalos csatornákon – mondja a jogszociológus.
