Tóth Zoltán: a Mi Hazánk kieshet a Parlamentből

A Tisza történelmi győzelmet aratott, de a számok mögött bonyolult választási matematika húzódik.
Tóth Zoltán szerint a kétharmad nemcsak politikai, hanem rendszerbeli következmény is.

A rekordrészvétel és a jelentős szavazati előny kétharmados parlamenti többséget hozott a Tiszának – ám hogy ez mennyiben tükrözi pontosan a választói akaratot, az már összetettebb kérdés. A Klikk TV műsorában Tóth Zoltán elemezte az eredményeket és azok hátterét.

A szakértő elismerte: a végeredmény még az ő várakozásait is felülmúlta. „A Tisza győzelmét azt biztosra vettem, de az, hogy 138 mandátumot és még valószínűleg egy-két, maximum három mandátumot is tud szerezni, azért erre nem gondoltam.” Ugyanakkor hozzátette: a mandátumarány még változhat, különösen a külföldi és levélszavazatok beérkezésével.

Matematikai többség, politikai kérdések

A számok első ránézésre egyértelműek: mintegy 3,3 millió szavazat a Tiszának, 2,5 millió a Fidesznek. A különbség azonban nem indokolna ekkora parlamenti fölényt. A magyarázat a választási rendszer sajátosságaiban rejlik.

„Az országos listás matematika az inkább az arányos rendszer felé húz. Ezzel szemben az egyéni választókerületek száma az kifejezetten aránytalanítja a választást” – magyarázta Tóth. Míg listán a különbségek mérsékeltebbek, az egyéni körzetek „felnagyítják” a győztes előnyét.

Budapesten például a Tisza minden egyéni körzetet megnyert. „Budapesten a Tisza 100%-ot szerzett” – emelte ki a szakértő. Eközben a Fidesz főként a „gazdag és a szegény megyékben győzött”, míg a köztes régiók többsége a Tiszához került. Ez a területi mintázat is hozzájárult a kétharmad kialakulásához.

Még nincs vége: jönnek a kifogások

A választási eredmények ugyan megszülettek, de a folyamat még korántsem zárult le. Tóth szerint számos körzetben lehet újraszámolás vagy jogi vita.

„Szinte minden vesztes egyéni körzetben meg fogják támadni az eredményt” – mondta a Fidesz várható lépéseiről. Bár ez elsőre túlzónak tűnhet, szerinte ennek politikai logikája van: „Ez társadalmi nyomást is jelent… mindenki azzal fog foglalkozni, hogy mi lesz a felülvizsgálat eredménye.”

A szakértő úgy látja, ez nem feltétlenül az eredmény megváltoztatására irányul, hanem a politikai jelenlét fenntartására. „Érzékeltetik az emberekkel, hogy igaz, hogy vesztettek, de csak kicsit vesztettek, és négy év múlva ők újra jönnek.”

Ugyanakkor ez a stratégia nem segíti a társadalmi stabilitást. „Ez biztos, hogy nem segíti elő” – fogalmazott a politikai feszültségekről.

Választási anomáliák és jogi kérdések

A beszélgetés során konkrét problémák is szóba kerültek. Az egyik legsúlyosabb ügy a nemzetiségi névjegyzékekkel kapcsolatos visszaélések gyanúja.

Tóth egy példát is említett: „Egy kisebbségi névjegyzékbe való törvénytelen felvétele az illetőknek… megfosztották attól a lehetőségtől, hogy éljenek pártlistás szavazati jogukkal.” Ez szerinte „alapvető alkotmányos jogot sért”.

A rendszer egyik gyenge pontja éppen az, hogy az ilyen visszaélések utólag már nehezen orvosolhatók. „Nem tartanak egy új választást annak érdekében, hogy akkor ő élhessen ezzel a jogával” – tette hozzá.

Több mint pártgyőzelem?

A választás politikai értelmezése túlmutat a mandátumokon. Tóth szerint a Tisza sikere társadalmi változást is jelez.

„Sikerült visszavenni a nemzeti szimbólumokat a Fidesz kizárólagos fennhatósága alól” – mondta. Példaként említette a kokárda vagy a himnusz használatát, amelyek szerinte korábban politikailag kisajátított jelképek voltak.

Emellett kiemelte a politikai részvétel növekedését is: „Visszatérhetett az emberek politikai közösségi jóérzése… a fiatalok tömeges visszatérése a közéletbe mindenképpen üdvözlendő.”

A határon túli és külföldön élő magyarok szerepében is változást lát. Szerinte „megszűnt a kizárólagos kormányzati befolyásolás”, és az ellenzék is aktívabbá vált ezekben a közösségekben.

A munka most kezdődik

A történelmi győzelem ellenére a szakértő óvatosságra int. A politikai siker még nem jelent rendszerszintű változást.

„A jogállamiságnak a helyreállítása… konkrétumot még nem látunk semmit” – figyelmeztetett. Hasonló a helyzet a szociális rendszer vagy az önkormányzatiság kérdésében is: „Az érzelmeken túl a konkrét jogi lépések még mind előttünk vannak.”

A választás tehát új korszakot nyithat, de a valódi próbatétel most következik. Ahogy Tóth fogalmazott: „Magyarország történelmet írt”, de hogy ez milyen irányba folytatódik, az a következő évek politikai döntésein múlik.