Tóth Zoltán: a fideszes többség meg tudja hiúsítani a választást

– A kormány 2022. június elsejéig meghosszabbítja koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Ez mennyire és miben befolyásolhatja a 2022-es választást?

– Erről egy jóst kellene megkérdeznie. Én azt tudom elmondani, hogy jelenleg milyen szintű szabályozása van a választások megtartásának. Az első szint az Alaptörvény, amelyben benne van, hogy mikor van országgyűlési választás, hogyan lehet önkormányzati, európai parlamenti választást tartani, továbbá az, hogy országos és helyi népszavazásra is sor kerülhet. A második szabályozási szint – én úgy nevezem – a választásokkal kapcsolatos anyagi jogi törvények. Azt nevezzük anyagi jognak, amely jogot, vagy kötelezettséget állapít meg az állampolgárok, vagy a jelöltek számára. Vannak az úgynevezett eljárási törvények, amelyek a jog- és kötelezettség gyakorlásának a módját szabályozzák. Ezek mind kétharmados törvények, és van országgyűlési, önkormányzati, valamint országos és helyi népszavazási szabályokat tartalmazó anyagi jogi törvény és eljárási törvények is.

A harmadik szint a veszélyhelyzeti törvények. Ezekből jelen pillanatban kettő van hatályban, az egyik már 2015-től. Ez a migránshelyzettel kapcsolatos törvény, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség vagy a terrorelhárítók bárki lakásába bemehetnek, kutathatnak, ha azért nyomoznak utána, mert „migránsveszély hordozó”, migránsokat rejteget, vagy bújtat. Ez a törvény a hat év alatt a feledés homályába merült. Ettől persze még él, és bármikor lehet alkalmazni. Ugyanilyen a járvány-veszélyhelyzeti törvény is. Ez a kormánynak mindenféle felhatalmazásokat ad.

Ennek alapján, akár alapjogi korlátozásokat is végre lehet hajtani. Ezt a kormány egyébként meg is tette, kezdetben megtiltott mindenfajta időközi választást, népszavazást, majd egyszer csak hirtelen megengedte az országos népszavazás megtartását a „gyermekvédelem” ürügyén. Vagyis jelen pillanatban tilos önkormányzati időközi választást, illetőleg helyi népszavazásokat tartani, viszont lehet országos népszavazást tartani.

A negyedik szint az, amely lehetővé teszi a kormánynak a rendeleti kormányzást. Vagyis hiába is nézzük így, vagy úgy, ebből nem állapítható meg, hogy mi lesz 2022 áprilisában, májusában. Mert csak egyetlen éjszaka kell, és máris megengedik vagy megtiltják a választást. Az pedig beláthatatlan, hogy mit fognak tenni.

Az való igaz, amit az indoklásban Semjén Zsolt mond a kormány nevében, hogy nincs akadálya az országgyűlési választásnak. Jelen pillanatban valóban semmi akadálya sincs, csak „egyet kell aludni”, és máris megtiltják, mert erre minden jogalkotási lehetőségük megmaradt. Akár az Alaptörvényt is módosíthatják ez ügyben. Vagyis nem túlságosan kedvező a helyzet, jelen pillanatban jogilag megengedett, de politikailag teljesen kétséges, hogy lesz-e választás. Ezzel kell együtt élnünk.

– Egészségügyi indokkal, járványügyi szempontok miatt lehet elhalasztani a választást?

– Igen. Sőt, nemcsak egészségügyi, hanem sokkal rafináltabb indokokkal is el lehet halasztani. Például kimondják, hogy kijárási tilalom van. Nem is azt mondják, hogy nincs választás, hanem úgy módosítják a gyülekezési jogról, vagy a szabad mozgásról szóló törvényt, hogy kijárási tilalom van.

– Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány a harmadik hullám idején megtartott tömegrendezvényekkel, a szigorítások elmaradásával azért engedte rá a negyedik hullámot az országra, hogy a veszélyhelyzetet a választások utánig meghosszabbíthassa, és tegyük fel, kimondhassa, választani például csak levélszavazással lehet?

– Ez nagyon is lehet, mert ha csak levélszavazás van, akkor a százezer erdélyi rá szavaz. Az országgyűlési képviselő-választáson az egyéni választókerületi győzelmekhez elég egy-egy szavazat. Országos listán is elég tíz szavazat. És akkor már nyertek is. Abszolút nincsenek határok. Nincs olyan, hogy az alacsony részvételi szint miatt érvénytelen lenne a választás. Relatív többségű a rendszer, nincs részvételi korlát. Ha tízen elmennek, akkor már megválasztották a listát is.

Azok a dolgok, amiket én most mondok, azok persze feltevések. Viszont, ha kihegyezzük, és logikusan végigvisszük a rendszer lényegét, akkor senki nem mondhatja, helytelen dolgokat mondtam, mert ez a matematikai valóság. Hogy azután ebből hogyan lesz érdemi valóság, azt nem tudjuk, de az biztos, nagyon kevés szavazat is elég ahhoz, hogy a listán és az egyéni választókerületben is érvényes legyen a választás.

– Ez már a második salátatörvény, amiben tulajdonképpen a választási törvényt módosítják. Miért tért rá a kormány a választási törvény salátatörvényeken keresztüli módosítására?

– Ez a „bodicsek módszer”. Nem egyenes, hanem nagyon is körmönfont megoldás. Úgy tűnik, hogy szépen korcsolyázunk egymás mellett, de hirtelen valaki olyan bodicseket kap, hogy kiszáll a pályáról.

– Tulajdonképpen ezzel kerüli ki a Fidesz a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság – ismertebb nevén a Velencei Bizottság – ajánlását, hogy egy évvel a választások előtt nem módosítják a választási törvényt?

– Igen. Ez nagyon jó meglátás.

– A salátatörvényeken belüli módosítások közül az első a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvény volt. Most bejelentették, hogy a kormány 2022. június elsejéig meghosszabbítja a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetet. Káosz és lakhelyelhagyási szigor. Ennek tükrében még milyen módosításokra számíthatunk a választás ellehetetlenítésére? Hogyan tudja még ezzel a módszerrel biztosítani magának a győzelmet a Fidesz?

– Az biztos, hogy a kamupártok működtetése nagyon fontos elem. Most is alakulgatnak ilyenek. Aki összegyűjtött 100 ajánlószelvényt, az jelölt, és 71 egyéni jelöltet kell indítani, hogy legyen országos lista.

– Mit tehet az ellenzék?

– A társadalom nagy része megérti, hogy mi folyik itt. Ezért volt előválasztás. Azt az ellenzéki oldalhoz húzó emberek kényszerítették ki. Sőt, már 15 ezer szavazatszámlálót is összegyűjtöttek. Én már 2013-ban meghirdettem a Facebookon a „Számoljuk együtt!” javaslatomat. Össze is gyűjtöttem 1500-at, de a pártok akkor be akarták léptetni a független civilszervezeti embereket. Ők pedig megsértődtek, és jól leszidtak engem, mit gondolok én, hogy be akarom őket szervezni a pártokba. Úgyhogy akkor óriásit buktam ezzel a gondolatommal. De most már 15 ezren vannak, amihez gratulálok, és nagyon örülök, hogy kilenc év után ez a javaslatom is kezd megvalósulni.

– Az Európai Unió közbeavatkozhat-e, ha látja, mi történik Magyarországon a választások kapcsán?

– Igen. Nagyon is közbeavatkozhat. Az EU tagja az EBESZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek. Illetőleg nem is annyira a tagja, ez két párhuzamos szervezet. Az első, amelyik európai szintre szerveződött, és ma is a legnagyobb európai szervezet, az az EBESZ volt, amely az emberi és politikai jogokra, szabadságjogokra specializálódott. Az Európai Unió gazdasági szervezetként jött létre, és míg az EBESZ-nek 42 tagállama van (már kizárták Beloruszt), az uniónak 27. Az Európai Unió az EBESZ-t mint a választójogra specializálódott szervezetet szokta nemzetközi megfigyelésre igénybe venni, és ehhez pénzt is ad. De az EBESZ-nek – mivel tagjai – pénzt ad még az Egyesült Államok és Oroszország is. Az EBESZ hivatásszerűen foglalkozik a választásokkal, és bár a nemzeti választások fölött konkrét felülbírálati jogköre nincs, de a súlya nem kicsi, rendkívül nagy a befolyása. Az EBESZ megteheti – ahogy azt Belarusz vonatkozásában többször meg is tette –, hogy nem megy el nemzetközi megfigyelést gyakorolni, mert azt mondja, hogy egy diktatúrában értelmetlen megfigyelni, demokratikusak-e a választások.

– Na, de Lukasenko mégis „trónol”…

– Ez igaz, de miért? Mert az oroszok ezt akarják.

– És, ha az oroszok azt akarják, hogy Orbán Viktor is tovább „trónoljon”?

– Igen, ezt akarják. Mert ez az ő gazdasági érdekük. Persze, ebben az értelemben a geopolitikai helyzetet is figyelembe kell venni, amiben időnként egy kis ország is komoly súlyt képvisel, és azért az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is komoly politikai küzdelmet vív. Ebből a szempontból Magyarországnak is van súlya. Számítunk a planétán.

– Akkor ezek szerint az, hogy a magyar választások becsületesek és tisztességesek lesznek-e, az USA és Oroszország véleményén múlik?

– Igen. De én ezt kibővíteném még az Európai Unióval is. USA, EU, Oroszország, nagyon fontos ez a hármas. Akkor is, ha az EBESZ-nek – mint említettem –, nincsenek jogi értelemben vett jogosítványai, a szakvéleménye azonban az Európai Uniónál nagyon is nyom a latban. Az EU-nak eddig nem voltak különösebb jogosítványai a tagállamok fölött, most indultak be ezek a mechanizmusok. Az, hogy a választást hogyan minősítik, például ez egy kritériuma a jogállamiságnak. Volt már ilyen. A Sargentini-jelentés az Európai Parlament által 2018-ban Magyarországnak címzett, indoklással ellátott felszólítás volt az Európai Unió alapszerződésének és alapértékeinek betartására. Ami abban a jelentésben le volt írva, az mind igaz volt. Az EU akkor is tudta, mert az Európai Parlament hagyta jóvá a jelentést. Aztán mégsem csináltak semmit.

– Az unió azt mondja, hogy a magyaroknak kell elintézniük, mi történik Magyarországon…

– Akkor szavazzunk az ellenzéki koalícióra! Nincsenek végső eszközök. Illetőleg van, a fegyveres felkelés. De én köszönettel itthon maradnék, és a családomat óvnám. Tehát az eszközök korlátozottak, még akkor is, ha antidemokratikus módszerekkel élnek velünk szemben. Erre nem az a válasz, hogy fegyveres felkelést szítunk.