Tóth Zoltán: Alaptörvény-ellenes a nemzetiségi névjegyzék

A kisebbségi választásokról szóló törvényt az országgyűlés 1993-ban fogadta el, 1994-ben volt először kisebbségi választás. Abban az időben ennek a törvénynek két célja volt. Az egyik, hogy a Magyarországon legalább 100 éve honos kisebbségek politikai képviseletet kapjanak. A másik pedig, hogy a cigányságnak egy saját értelmiségi rétege, amely képes arra, hogy képviselje a kisebbség érdekeit, emancipálja a többségi társadalomban – idézte fel Tóth Zoltán.

Ezek a célok nem valósultak meg – jelentette ki a választási szakértő, aki szerint majdnem tíz év kellett ahhoz, hogy ez bizonyossá váljon. „E tíz év alatt a korabeli parlamenti pártok mindegyike arra használta fel a kisebbségi választást, hogy annak ürügyén pénzt húzhassanak ki a költségvetésből, amit aztán saját maguk hasznára fordítottak. Tehát az eredeti törvényi célokhoz képest egy homlokegyenest ellenkező cél valósult meg.” 

Ahogy Tóth Zoltán magyarázta, az időközben megalakult és működő kisebbségi önkormányzatokat, ez a folyamat teljesen lehetetlen helyzetbe hozta. Mert látszólag működött a képviselet, de a valóságban nem. A kisebbségi önkormányzatok azonban nem egyenlő mértékben „romlottak meg”. A pénzfelhasználás körüli anomáliák a legrosszabbat a cigány kisebbségnek tették, amely maga is igyekezett minél nagyobb részt kihasítani a költségvetésből. Viszont a pénzt nem közösségi célokra fordították. Más volt a helyzet azokkal a kisebbségekkel, amelyeknek volt politikai kultúrája, náluk ez a folyamat kevésbé volt romboló. 

Újabb változás 2010 után történt, akkor módosították érdemben a kisebbségi választást – folytatta Tóth Zoltán. Onnantól a társadalmi nyilvánosság előtt ment tönkre a cigány kisebbségi önkormányzat, a többiek pedig döntően vegetálnak. Bár egyes intézményeik – például iskolák, gimnáziumok – kétségkívül társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak. 

Jelen pillanatban a kisebbségi önkormányzatok a Fidesz szavazóbázisának megerősítését szolgálják – véli a választási szakértő, aki szerint ennek a legjobb példája a német nemzetiségi önkormányzat, amelynek vezetője már 10 éve rendíthetetlen tagja - akár választás nélkül is – a parlamentnek.  Nyilván az általuk folytatott politika teljes egészében a Fidesz támogatásából áll – magyarázta Tóth Zoltán. 

„Fölösleges tehát közvetlenül megválasztani ma már a kisebbségi országgyűlési képviselőket, mert egy teljesen igazságtalan rendszer jött létre ezekkel a kedvezményes mandátumokkal. Bőven elég lenne, ha szószólói státuszt kapnának, mert nincs érdemi ráhatásuk arra, hogy a kormány tevékenységét befolyásolják, ugyanakkor a Fidesz stabil bázisát jelentik” – mutatott rá a szakértő.  

Ezek után előfordulhat, hogy miközben az egyik nemzetiségből jóval többen élnek egy településen, mégis a kisebbségben lévő többségiekből kerüljenek be az önkormányzat képviselő-testületébe, közülük legyen a polgármester, míg a többségben lévő kisebbségből lesz a nemzetiségi (kisebbségi) önkormányzat? – kérdeztük. A választásokon sok minden előfordulhat, attól függően, hogy a helyi hatással rendelkező párt mit gondol arról, hogyan használja a kisebbségi önkormányzatot – felelte a szakember, majd hozzátette: ma elsősorban politikai játékszernek tekinti a Fidesz azokat, de a korábbi parlamenti pártokat sem kell felmenteni ezen felelősség alól. 

„Ez a huszonegynéhány éves történet megérett arra, hogy a magyar politika szembenézzen hibáival és új intézményes megoldást keressen a kisebbségi problémákra” – mondta Tóth Zoltán. 

Aki felveteti magát a kisebbségi névjegyzékbe, gyakorlatilag elveszti a jogát, hogy a pártlistára szavazzon – hívta fel a figyelmet. Az pedig abszolút alkotmányellenes – tette hozzá –, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a pártlistákra, amikor az Alaptörvényben is benne van: a választójog egyenlő.  A választójog egyenlősége egy olyan alapjog, ami az egész világra érvényes, mert benne van az ENSZ alapító dokumentumában és az Európai Unió politikai szabadságjogokról szóló szerződésében is – jegyezte meg Tóth Zoltán.