Tóth Zoltán: az ellenzék lejáratására használt fake news volt az erdélyi levélszavazatok ügye

– Ez az erdélyi történet mit mond el a levélszavazásról?

– A levélszavazásról általánosságban azt tudom mondani, hogy először is alkotmánysértő az egésznek a rendszere. Jogtalan előnyben részesíti azokat a határon túli magyarokat, akiknek nincs magyarországi lakóhelyük, azokkal a magyar választópolgárokkal szemben, akik Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban laknak. Ez egy elvi, alkotmányossági kérdés. Másodszor, technikailag nincs kidolgozva az a garanciarendszer, hogyan lehet lebonyolítani a levélben való szavazást, hogy ne történhessen visszaélés. Harmadszor, a kormány határon túli magyar civilszervezeteket fejpénzen bérelt fel annak érdekében, hogy határon túli magyaroktól választási regisztrációt, majd utána levélben való szavazást igényeljenek. Ha ezt a három dolgot összerakjuk, akkor én semmin se vagyok meglepve, a visszaéléseken sem. Ezügyben szerintem a döntő kérdés az, hogy kinek a javára szólnak ezek a levélszavazatok. Ha az ellenzék jelöltjeire, akkor ez egy provokáció.

– Mit ért azon, hogy provokáció?

– Ez a Fidesz által szándékosan szervezett akció, hogy az ellenzéket lejárassa.

– Vagyis akkor direkt intézték úgy, hogy megtalálja valaki, direkt az ellenzékre leadott szavazatok legyenek benne?

– Így van.

– Igaza lehet. Annyi már kiderült, hogy kitöltött szavazólapokról van szó, néhányon jól látható, kikre adták le szavazatukat azok, akiknek voksa az illegális hulladéklerakat szemétkupacai között végezte. Az egyik szavazólapon kivehető az ellenzéki koalícióra behúzott X, a másikon pedig jól látható, hogy valaki a Mi Hazánkra adta le voksát…

– Mivel már említette, hogy a kormány alapvetően alkotmánysértő, tisztességtelen és átláthatatlan tevékenységet folytat, ezért egyáltalán nem vagyok meglepve, hogy náluk az is belefér a képbe, hogy megpróbálnak befeketíteni ellenzéki pártokat, és nem kormánypártot.

– Miért állt ez a Fidesz érdekében?

– Azért, mert mindennel, amivel be tudják feketíteni az ellenzéket, azzal a saját szavazóbázisukat stabilizálhatják és számítanak a bizonytalan szavazókra.

– De hát így is titkosan számolják a levélszavazatokat, nem?

– Ez igaz. De ez egy fake news.

– A Fidesz úgy reagált az esetre, hogy „a baloldal a magyar rendszerváltás óta éppen a legsúlyosabb választási csalásokat követi el a Bajnai-féle teljesen illegális DatAdat adatbázissal, és most a külhoni magyarok szavazatainak megsemmisítését akarják elérni. Nincs két baloldal, egy baloldal van, a Gyurcsány-Bajnai-féle baloldal minden aljasságra képes, 2006-ban tévészékházat gyújtottak fel a hatalom megtartásáért, most szavazólapokat.” (Megjegyzés: 2006-ban a tévészékházat nem a baloldal gyújtotta fel. A Kossuth téren gyülekező tízezres tömeg néhány száz főből álló kemény magja megostromolta és elfoglalta az MTV Szabadság téri székházát – a szerk.)

– Ez a fideszes állítás a fake news. De akkor tegyünk fel ellenkérdéseket. Mi volt még a szavazólapokon kívül ebben a két zsákban? Mert ezek a szavazatok önmagukban így érvénytelennek minősülnek. A szavazatoknak ugyanis kettős borítékban kell lenniük. Kell egy nagy boríték, azon belül egy személyi azonosító, és amellett kell, hogy legyen egy másik, zárt boríték, amiben a szavazólap van. Ha ezek hiányoznak, akkor nyilvánvaló, hogy ez a Fidesz műve, mert egyébként a névjegyzék titkos, nem tudhatjuk, hogy a határon túli magyarok közül kik szavaznak, és kik nem. Így nem is lehet összehasonlítani, hogy akkor kiknek a szavazatáról van szó. Ez technikai kérdés. Hol vannak a borítékok, a nagy és a kicsi boríték? A szavazólapok mellett ott kellene lennie a nagy borítéknak, benne a személyazonosítóval. Ha ez nincs meg, akkor nyilvánvaló, hogy ez egy provokáció. Ha megvan, akkor a román rendőrség (amely vizsgálja az ügyet – a szerk.) figyelmébe ajánlom, kérdezzék meg azokat az embereket, hogy szavaztak-e, és hogyan. Ez egy bizonyító eljárás volna az illetékes rendőrség részéről.

– Megérte a Fidesznek kidobni a provokáció miatt ezeket a szavazatokat?

– Mivel ezek a szavazatok már nem kerülnek be az összesítésbe, mert érvénytelenné váltak, bűnjelként nyilván le is vannak foglalva, ezért marad a sajtóhír, a rossz hír keltése az ellenzékről, a befeketítés, a fake news, a félrevezetés.

– Az nem lehet, hogy az járt az eszükben, emiatt az eset miatt – miután érzik a vesztüket –, hogy el lehetne halasztani a választásokat?

– Ahhoz már késő. Ezt a választást már nem lehet elhalasztani. El lehetett volna halasztani még karácsony előtt, de most már meg lesz tartva. Emlékszünk a katalán népszavazásra, a spanyol kormány három nappal előtte bejelentette, hogy nem lehet megtartani, aztán mégis megtartották. Az emberek egyszerűen elmentek és szavaztak. Vagyis az a dolguk nálunk is az embereknek, hogy menjenek el szavazni.

– Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje azt írta a Facebook oldalára: választási csalással bukott le a Fidesz. Azonnal semmisítsék meg az összes határon túli szavazatot. Ezt meg lehet tenni, és kinek kell döntenie róla?

– Én azt javaslom, hogy ez ügyben választási szakértőhöz kellene fordulni. Szerintem nem lehet megtenni, azért, mert vannak ugyan bűncselekménnyel, vagy tisztességtelen választási csalással meghamisított szavazólapok, de ebből nem következik, hogy az egyébként tisztességesen leadott szavazatokat is meg kéne semmisíteni.

– Azt lehet követelni, hogy a levélszavazatokat nyilvánosan számolják meg?

– Hát persze! Miért számolják titkosan? Azért, mert erre alkottak egy törvényt.

– Akkor gyakorlatilag azt kellene követelnie az ellenzéknek, hogy nyilvánosan számolják a levélszavazatokat?

– Így van. Persze. A szavazatok nyilvános megszámolását kell követelni.

– Az Egységben Magyarországért hat pártja is nyilatkozott az Erdélyben megsemmisített levélszavazatokról. Egy-egy elhangzott véleményükről elmondaná, mit gondol? A történtekkel kapcsolatban nyílt választási csalást emleget a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint „a levélszavazat az új kékcédula”…

– Ezzel félig egyetértek. Én is elmondtam, a határon túli választási rendszer alkotmányellenes, ebben benne van a csalás lehetősége, és az, hogy a Fidesz civilszervezetek útján gyűjti és hamisítja a szavazatokat.

– Orosz Anna (Momentum) szerint a Vajdaságban a Fideszhez köthető szervezetek viszik ki a szavazólapokat, a választásba vetett bizalmat erodálják, és kihasználják a határon túli magyarokat.

– Egyetértek vele teljes mértékben.

– Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője szerint „aljas politikai bűntett” történt, és az NVB-hez fordulnak.

– Ezt jól teszik. De a döntés nem kétséges számomra, mert ott a Fidesz matematikai többségben van, és jól elbánnak majd velük.

– Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz visszaél a határon túli szavazatokkal, ezért számukra más módon kell biztosítani a voksolás lehetőségét.

– Ez nagyon jó, új törvényt kell alkotni.

– Az EBESZ-nek, illetve az EU-nak van ezek után bármi beleszólási lehetősége a magyar választásokba, ha hozzájuk fordul az ellenzék?

– Van. Abszolút. Részint az ellenzék forduljon oda, másrészt az EBESZ saját maga épp nemzetközi megfigyelői által is érzékeli ezeket a dolgokat. Van lehetőség, mert ezeket beírják az úgynevezett előzetes jelentésbe, és beírják a végleges jelentésbe. Ezt a két jelentést megkapja az EU Bizottsága, és az Európai Parlament is, és a jogállami eljárás keretében jogi lehetőségük lesz fellépni a magyar választási visszaélésekkel szemben.

– De, akkor már túl leszünk a választáson…

– Az nem érdekes. Ugyan az Európai Bizottságnak, de az Európai Parlamentnek sincs olyan joga, hogy megszüntesse a választás eredményét, és új választást kelljen kiírni, de Magyarországot pénzbírsággal sújthatja. Visszatartja majd azokat a támogatásokat, amiket az unió már megítélt Magyarországnak.

– Az ellenzék még kihez fordulhat ebben az ügyben?

– Először ki kell meríteni a jogorvoslatot Magyarországon ahhoz, hogy az EU foglalkozzon ezekkel az ügyekkel.

– Mi van akkor, ha valóban bebizonyosodik, hogy ez a marosvásárhelyi eset a Fidesz provokációja volt?

– Először a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell fordulni, a magyar rendőrségen kell feljelentést tenni. Együttműködést kell kérni a román rendőrséghez. Ez ügyben a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell indítványt beadni. Ezt követően fellebbezni kell a Kúriához, a Kúria döntése után fordulni kell az Alkotmánybírósághoz. A jogi csatát jogi úton kell megvívni.